Mi a shortolás lényege? Tudd meg, hogyan működik a shortolás a tőzsdén!

Cikkünkben a shortolás nevű tőzsdei alapfogalom kapcsán tájékoztatjuk olvasóinkat: eláruljuk, mi az a shortolás, mi a shortolás jelentése és hogy hogyan működik a shortolás a gyakorlatban. Miben más a shortolás, mint a klasszikus „hosszú pozícióból” való profitszerzés? Mi a shortolás lényege dióhéjban?

A hagyományos „long pozíció”

A kereskedelemben a kereskedő arra törekszik, hogy profitot termeljen – ez klasszikus értelemben úgy néz ki, hogy vásárlunk egy adott terméket egy adott áron, majd megpróbáljuk azt a vételárnál magasabb áron tovább értékesíteni. A vételár és az eladási ár közötti árrés a kereskedő haszna, aki valamit olcsón beszerzett, majd drágán eladott – ezt a tőzsdei szaknyelven „long pozíciónak” nevezzük – ilyenkor az az érdekünk, hogy a termék ára emelkedjen, hogy nekünk minél több hasznunk származzon belőle, amikor majd eladjuk.

Mi a shortolás lényege?

Vannak azonban esetek, amikor nem arra számítunk, hogy egy termék ára tovább fog emelkedni – éppen ellenkezőleg, az adott árucikk, részvény, vagy éppen kriptovaluta inkább túlárazott cikk a piacon, az ára pedig valószínűsíthetően esni fog. Ilyenkor jön a képbe a shortolás (a shortolás jelentése: rövidre eladás), avagy a „short pozíció”: a shortolás jelentése tehát az, hogy árzuhanásra spekulálunk, vagyis akkor húzunk hasznot az értékpapírból, ha annak bezuhan az árfolyama.

Hogyan működik a shortolás?

A tőzsdék legfontosabb szereplői közé tartoznak a brókercégek, akik kölcsönadják a terméket (részvényt) a kereskedőnek, aki azt az adott (magas) piaci áron értékesíti. Mivel a terméket kölcsönbe kapta, a kereskedőnek hamarosan vissza kell azt vásárolnia, hogy visszaadhassa a brókercégnek. Mivel a részvények homogének (nem egyedi termékek, nincs köztük különbség), nem kell „ugyanazt” a terméket visszaadni (nem számít a részvény sorozatszáma), amit a kereskedő korábban kölcsönbe kapott – ekkor lehet kihasználni a termék árzuhanását és profitálni belőle.

Vagyis: a kereskedő nem olcsón vesz és drágán ad el, hanem drágán kölcsönkér, drágán adja azt el, majd az árzuhanást követően olcsón visszavásárolja és visszaadja a brókercégnek. Az árrés ebben az esetben is megvan, ez jelenti a kereskedő számára a profitot.

A shortolás kockázatai

Első hallásra a shortolás fogalma egyszerű befektetésnek tűnhet, azonban a valóságban a folyamat ennél jóval összetetteb, hiszen nem csak a kereskedő törekszik a haszonszerzésre, hanem a tőzsdei piac összes résztvevője, akik folyamatosan spekulálnak a profitmaximalizálás érdekében. A shortolás csak akkor vezet sikerhez, ha jól spekuláltunk és a későbbiekben ténylegesen bezuhan egy adott részvény árfolyama – amire nincs garancia.

Csak akkor profitálhatunk shortolás útján, ha esik a termék ára – ha azonban stagnál, vagy emelkedik, akkor már nem vagyunk nyerő helyzetben. Ellenkező esetben, ha a részvény árfolyama az egekbe szökik, bukjuk a profitot és bőségesen rá is fizetünk, hiszen drágán kölcsönvettünk valamit, drágán eladtuk, majd még drágábban kell visszavásárolnunk azt és visszaadni a brókercégnek – ez a shortolás kockázata.

Melyik befektetés a veszélyesebb?

A shortolás sokkal kockázatosabb, mint a long pozíció nyitása, vagyis egy egyszerű vételi pozíció. Miért? Mert vásárlás esetén maximum a termék teljes vételárát tudjuk elveszíteni (egyszerűen elértéktelenedik a részvény, amit vettünk), ellenben shortolás esetén, ha a spekulációnkkal szemben mégis árrobbanás következne be, veszteségünk bármekkora mértéket ölthet – hiszen a tőzsdei árfolyamemelkedésnek nincsen plafonja.

Hogy egy példával illusztráljuk a shortolás kockázatát: előfordulhat, hogy eladtunk egy (brókercégtől kölcsönvett) Netflix részvényt 5.000 dollárért, arra számítva, hogy majd 3.000 dollárért visszavásárolhassuk – azonban a részvény ára nem szakad be, hanem sosem látott növekedésnek indul, így 15.000 dollárért kell majd visszaadnunk a brókercégnek.

Shortolás kripto esetén

Ugyanúgy, ahogy az értékpapírok, úgy a kriptovaluták esetében is egy profitszerzési lehetőség a shortolás. A mechanizmus hasonlóképpen működik a kriptotőzsdén, mint a „rendes” tőzsdén: annak, aki shortolni akar, keresnie kell egy megbízható kriptopénzbrókert, ami a számára a legmegfelelőbb díjakat és kereskedelmi feltételeket biztosítja, illetve számítanunk kell a kriptovaluta árcsökkenésére is.

A kriptovaluta shortolás esetében a leggyakoribb eljárás az, ha – mivel ezeknek a virtuális pénzeknek rendkívül dinamikusan változhat az értéke – gyorsan csatlakozunk be a kereskedésbe, majd gyorsan ki is szállunk; a pozíció sokszor csak néhány óráig, vagy percig áll nyitva. A shortolás kripto esetén rendkívül kockázatos, éppen ezért nem ajánlott short pozícióban sokáig tartózkodnunk és az ilyen jellegű profitszerzést is csak a tapasztalt kriptovaluta befektetőknek ajánljuk.

Jó, vagy rossz a shortolás?

A shortolás kritikája, hogy egyes vélemények szerint etikátlan pénzügyi műveletről van szó, hiszen mégis csak arra spekulál a kereskedő, hogy egy részvény árfolyama csökkenni fog, vagyis, hogy egy vállalat értéket veszít (akár csődöt jelent) – azonban ez sem ilyen „fekete-fehér”. A shortolás rendes körülmények között jótékony hatással bír a tőkepiacra, hiszen serkenti az adás-vételeket, ettől pedig csökken az árrés a részvények eladási- és vételára között. A shortolás miatt mérséklődik a túlárazott részvények árfolyama, hatékonyan működik a pénzpiac, sőt, még nagyobb pénzügyi csalások is lelepleződhetnek általuk.

A shortolás azonban lehet káros is a pénzügyi piacra, hiszen, ha a shortolás túlzott mértéket ölt, előidézheti az árak öngerjesztő csökkenését, fedezetlen shortolás esetén pedig fiktív értékpapírok növelik a kínálatot és nyomják le az árakat, ami kedvezőtlenül hat a befektetők bizalmára. A kölcsönzött értékpapírok kölcsönzési díjáról sem szabad elfelejtkeznünk, hiszen a brókercégeknek is profitálniuk kell valamiből – nyugodt helyzetben a kölcsönzési díj arányos a részvényvásárlás kockázatával, válsághelyzetben azonban, amikor a várható árcsökkenések shortolásra motiválnak, aránytalanul megnőhetnek a kölcsönzési díjak.

A shortolás betiltása

Válsághelyzetekben mindig nagyobb mértéket ölt a shortolás – ekkor a részvénypiaci zuhanást a tőzsdei felügyeletek próbálják megfékezni, legalábbis lelassítani, kisebb-nagyobb sikerrel. Ilyenkor bevett eszköz a shortolás tilalma: rendszerint egy, vagy több napra, sőt, akár hosszabb időre is. A shortolás tilalom lehet részleges is, hiszen sokszor csak a leglikvidebb értékpapírok shortolását korlátozzák, de általános shorttilalom is életbe léphet, ami szintén nagy kockázat a válság idején való shortolás tekintetében, hiszen a felügyelő szervek beavatkoznak a shortoló kereskedő profitszerzésébe.

Összességében: mi az a shortolás?

A tőzsdei short és long pozíciók között az a különbség, hogy míg a hagyományos „long” pozícióban először megvásárlunk valamit, hogy magasabb áron eladhassuk, addig a shortolás esetén a művelet egy kölcsönnel kezdődik, ezután eladjuk a terméket, zárásként pedig alacsonyabb áron visszavásároljuk azt. Mindkét esetnek megvannak a maga kockázatai, rajtunk áll, hogy mennyire vagyunk merészek, ha befektetésekről van szó – azonban általános érvényű tanácsunk, hogy mind a hagyományos tőzsdei kereskedés, mind a shortolás esetén járjunk el körültekintően, és ha tapasztalatlanok vagyunk, kezdjük kicsiben!