A Pénzcentrum 2025. július 26.-i hírösszefoglalója, deviza árfolyamai, az EuroJackpot nyerőszámai, heti akciók és várható időjárás egy helyen!

Az egyre fokozódó pénzügyi válsághelyzetnek, az árak emelkedésének és a nagy cégek részvényeinek esésének számtalan következménye van, amelyekre sokan nem negatívumként, hanem kiváló befektetési lehetőségként tekintenek. Itt jön a képbe a shortolás fogalma, ami sokak szerint ördögtől való dolog, azonban a tőzsdén hétköznapi profitszerzési formának számít.
Cikkünkben a shortolás nevű tőzsdei alapfogalom kapcsán tájékoztatjuk olvasóinkat: eláruljuk, mi az a shortolás, mi a shortolás jelentése és hogy hogyan működik a shortolás a gyakorlatban. Miben más a shortolás, mint a klasszikus „hosszú pozícióból” való profitszerzés? Mi a shortolás lényege dióhéjban?
A hagyományos „long pozíció”
A kereskedelemben a kereskedő arra törekszik, hogy profitot termeljen – ez klasszikus értelemben úgy néz ki, hogy vásárlunk egy adott terméket egy adott áron, majd megpróbáljuk azt a vételárnál magasabb áron tovább értékesíteni. A vételár és az eladási ár közötti árrés a kereskedő haszna, aki valamit olcsón beszerzett, majd drágán eladott – ezt a tőzsdei szaknyelven „long pozíciónak” nevezzük – ilyenkor az az érdekünk, hogy a termék ára emelkedjen, hogy nekünk minél több hasznunk származzon belőle, amikor majd eladjuk.
Mi a shortolás lényege?
Vannak azonban esetek, amikor nem arra számítunk, hogy egy termék ára tovább fog emelkedni – éppen ellenkezőleg, az adott árucikk, részvény, vagy éppen kriptovaluta inkább túlárazott cikk a piacon, az ára pedig valószínűsíthetően esni fog. Ilyenkor jön a képbe a shortolás (a shortolás jelentése: rövidre eladás), avagy a „short pozíció”: a shortolás jelentése tehát az, hogy árzuhanásra spekulálunk, vagyis akkor húzunk hasznot az értékpapírból, ha annak bezuhan az árfolyama.
Hogyan működik a shortolás?
A tőzsdék legfontosabb szereplői közé tartoznak a brókercégek, akik kölcsönadják a terméket (részvényt) a kereskedőnek, aki azt az adott (magas) piaci áron értékesíti. Mivel a terméket kölcsönbe kapta, a kereskedőnek hamarosan vissza kell azt vásárolnia, hogy visszaadhassa a brókercégnek. Mivel a részvények homogének (nem egyedi termékek, nincs köztük különbség), nem kell „ugyanazt” a terméket visszaadni (nem számít a részvény sorozatszáma), amit a kereskedő korábban kölcsönbe kapott – ekkor lehet kihasználni a termék árzuhanását és profitálni belőle.
Vagyis: a kereskedő nem olcsón vesz és drágán ad el, hanem drágán kölcsönkér, drágán adja azt el, majd az árzuhanást követően olcsón visszavásárolja és visszaadja a brókercégnek. Az árrés ebben az esetben is megvan, ez jelenti a kereskedő számára a profitot.
A shortolás kockázatai
Első hallásra a shortolás fogalma egyszerű befektetésnek tűnhet, azonban a valóságban a folyamat ennél jóval összetetteb, hiszen nem csak a kereskedő törekszik a haszonszerzésre, hanem a tőzsdei piac összes résztvevője, akik folyamatosan spekulálnak a profitmaximalizálás érdekében. A shortolás csak akkor vezet sikerhez, ha jól spekuláltunk és a későbbiekben ténylegesen bezuhan egy adott részvény árfolyama – amire nincs garancia.
Csak akkor profitálhatunk shortolás útján, ha esik a termék ára – ha azonban stagnál, vagy emelkedik, akkor már nem vagyunk nyerő helyzetben. Ellenkező esetben, ha a részvény árfolyama az egekbe szökik, bukjuk a profitot és bőségesen rá is fizetünk, hiszen drágán kölcsönvettünk valamit, drágán eladtuk, majd még drágábban kell visszavásárolnunk azt és visszaadni a brókercégnek – ez a shortolás kockázata.
Melyik befektetés a veszélyesebb?
A shortolás sokkal kockázatosabb, mint a long pozíció nyitása, vagyis egy egyszerű vételi pozíció. Miért? Mert vásárlás esetén maximum a termék teljes vételárát tudjuk elveszíteni (egyszerűen elértéktelenedik a részvény, amit vettünk), ellenben shortolás esetén, ha a spekulációnkkal szemben mégis árrobbanás következne be, veszteségünk bármekkora mértéket ölthet – hiszen a tőzsdei árfolyamemelkedésnek nincsen plafonja.
Hogy egy példával illusztráljuk a shortolás kockázatát: előfordulhat, hogy eladtunk egy (brókercégtől kölcsönvett) Netflix részvényt 5.000 dollárért, arra számítva, hogy majd 3.000 dollárért visszavásárolhassuk – azonban a részvény ára nem szakad be, hanem sosem látott növekedésnek indul, így 15.000 dollárért kell majd visszaadnunk a brókercégnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Shortolás kripto esetén
Ugyanúgy, ahogy az értékpapírok, úgy a kriptovaluták esetében is egy profitszerzési lehetőség a shortolás. A mechanizmus hasonlóképpen működik a kriptotőzsdén, mint a „rendes” tőzsdén: annak, aki shortolni akar, keresnie kell egy megbízható kriptopénzbrókert, ami a számára a legmegfelelőbb díjakat és kereskedelmi feltételeket biztosítja, illetve számítanunk kell a kriptovaluta árcsökkenésére is.
A kriptovaluta shortolás esetében a leggyakoribb eljárás az, ha – mivel ezeknek a virtuális pénzeknek rendkívül dinamikusan változhat az értéke – gyorsan csatlakozunk be a kereskedésbe, majd gyorsan ki is szállunk; a pozíció sokszor csak néhány óráig, vagy percig áll nyitva. A shortolás kripto esetén rendkívül kockázatos, éppen ezért nem ajánlott short pozícióban sokáig tartózkodnunk és az ilyen jellegű profitszerzést is csak a tapasztalt kriptovaluta befektetőknek ajánljuk.
Jó, vagy rossz a shortolás?
A shortolás kritikája, hogy egyes vélemények szerint etikátlan pénzügyi műveletről van szó, hiszen mégis csak arra spekulál a kereskedő, hogy egy részvény árfolyama csökkenni fog, vagyis, hogy egy vállalat értéket veszít (akár csődöt jelent) – azonban ez sem ilyen „fekete-fehér”. A shortolás rendes körülmények között jótékony hatással bír a tőkepiacra, hiszen serkenti az adás-vételeket, ettől pedig csökken az árrés a részvények eladási- és vételára között. A shortolás miatt mérséklődik a túlárazott részvények árfolyama, hatékonyan működik a pénzpiac, sőt, még nagyobb pénzügyi csalások is lelepleződhetnek általuk.
A shortolás azonban lehet káros is a pénzügyi piacra, hiszen, ha a shortolás túlzott mértéket ölt, előidézheti az árak öngerjesztő csökkenését, fedezetlen shortolás esetén pedig fiktív értékpapírok növelik a kínálatot és nyomják le az árakat, ami kedvezőtlenül hat a befektetők bizalmára. A kölcsönzött értékpapírok kölcsönzési díjáról sem szabad elfelejtkeznünk, hiszen a brókercégeknek is profitálniuk kell valamiből – nyugodt helyzetben a kölcsönzési díj arányos a részvényvásárlás kockázatával, válsághelyzetben azonban, amikor a várható árcsökkenések shortolásra motiválnak, aránytalanul megnőhetnek a kölcsönzési díjak.
A shortolás betiltása
Válsághelyzetekben mindig nagyobb mértéket ölt a shortolás – ekkor a részvénypiaci zuhanást a tőzsdei felügyeletek próbálják megfékezni, legalábbis lelassítani, kisebb-nagyobb sikerrel. Ilyenkor bevett eszköz a shortolás tilalma: rendszerint egy, vagy több napra, sőt, akár hosszabb időre is. A shortolás tilalom lehet részleges is, hiszen sokszor csak a leglikvidebb értékpapírok shortolását korlátozzák, de általános shorttilalom is életbe léphet, ami szintén nagy kockázat a válság idején való shortolás tekintetében, hiszen a felügyelő szervek beavatkoznak a shortoló kereskedő profitszerzésébe.
Összességében: mi az a shortolás?
A tőzsdei short és long pozíciók között az a különbség, hogy míg a hagyományos „long” pozícióban először megvásárlunk valamit, hogy magasabb áron eladhassuk, addig a shortolás esetén a művelet egy kölcsönnel kezdődik, ezután eladjuk a terméket, zárásként pedig alacsonyabb áron visszavásároljuk azt. Mindkét esetnek megvannak a maga kockázatai, rajtunk áll, hogy mennyire vagyunk merészek, ha befektetésekről van szó – azonban általános érvényű tanácsunk, hogy mind a hagyományos tőzsdei kereskedés, mind a shortolás esetén járjunk el körültekintően, és ha tapasztalatlanok vagyunk, kezdjük kicsiben!
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


