Míg a legszegényebb Kuhegyesi járásban alig több mint 702 ezer forintnyi jövedelem jut egyetlen lakosra, addig az ország leggazdagabb településén élők majdnem 1,6 millióból gazdálkodhatnak. Ez majdnem 2,5-szeres különbség. Hét elején megjelent cikkünkben már górcső alá vettük az ország legelmaradottabb településeit, most a 10 leggazdagabb járást mutatjuk be.
Mint arról "Ezek Magyarország legszegényebb települései: ennyiből tengődnek a családok" című cikkünkben a napokban beszámoltunk, jókora a szórás bérek tekintetében Magyarországon. A KSH legfrissebb jelentése szerint hiába jár 384 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, kereseti tizedek alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére elmarad - többnyire bőven - ettől. Vagyis a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.
A társadalmi csoportok erőteljes jövedelmi polarizációját több kutatásban is aggasztónak tartják. Egyértelműen nyomon követhető ugyanis az a folyamat, hogy miközben a középosztály aránya évek óta csökken, addig a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya növekszik a népességen belül.
A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten picit több mint 1 millió 389 ezer forintból gazdálkodhatnak a lakosok, ezzel szemben az Észak-Alföldön fejenként még a 990 ezret sem éri el, amiből boldogulni kell(ene).
A differencia azonban ennél is markánsabb, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vesszük górcső alá a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit vizsgálva ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek".
A komoly jövedelmi egyenlőtlenségeket látva amúgy az sem nagy meglepetés, hogy jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét. A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, míg a legszegényebb területeken bőven 10 százalék feletti a munkanélküliségi mutató. Sőt, akad olyan járás, ahol nemek szerint bontásban a 20 százalékot közelíti a munkanélküliségi ráta:
Természetesen az sem nagy meglepetés, hogy míg a legelmaradottabb településekről gyakorlatlag menekülnek az emberek, addig a leggazdagabb járásokban inkább növekszik a népességszám. Legalábbis ezt igazolja az, hogy a HelloVidék falusi csok kereső adatbázisa szerint a 10 legszegényebb hazai járásban 180 olyan település is van, amelyekben fel lehet venni a támogatást, viszont a 10 legjobb módú járásban mindössze 53 ilyen települést találunk. De nézzük, hol és átlagban mennyi pénzből élnek manapság a leginkább jómódú magyar családok.
Címlapkép: Getty Images
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Állampapír