Mit ünneplünk Gyertyaszentelő Boldogasszony napján? Ezek a ma is élő hagyományok, népszokások

A keresztények ezen a napon arra emlékeznek, amikor Szűz Mária negyven nappal gyermeke születése után bemutatta a mózesi törvény által előírt tisztulási áldozatot a jeruzsálemi templomban és az Úrnak szentelte elsőszülött fiát. A templomban, ahol Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlott fel, jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a gyermekben felismerte az üdvösség hozóját, karjába vette és a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása; a szentelt gyertya, amely felemészti magát, hogy másoknak szolgálhasson, már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált. A szentmise a gyertyák megszentelésével kezdődik, hogy az isteni fény kiáradjon és eltöltse a híveket is, majd gyertyás körmenet következik.

Gyertyaszentelő napja az ókori Rómában tavaszkezdő nap volt, amikor fáklyás engesztelő körmenet járta be a várost. Ezt a szokást a keresztény egyház is átvette, Jeruzsálemben már a 4. században körmenetet tartottak az ünnepen. Róma a 7. században fogadta el az ünnepet a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló Hüpapante (találkozás) néven. A nyugati egyházban a 10. századtól egyre inkább Mária tisztulását emelték ki és Purificatio Beatae Mariae Virginis (A Boldogságos Szűz Mária Megtisztulása) néven említették. 1960-tól pedig már ismét az Úr ünnepeként, bemutatásaként tartják számon.

Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet él.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor jön a tavasz 2025-ben? A tavasz kezdete, tavaszi nap-éj egyenlőség, húsvét, óraátállítás és a tavaszi szünet dátuma

A csillagászati tavasz kezdete Magyarországon március 20-ra esik, a tavaszi nap-éj egyenlőség napjára. A tavaszi szünetig viszont még áprilisig várni kell.

Honnan ered a Gyertyaszentelő elnevezése, mi a jelentése?

Ezen a napon keresztény szokás szerint a papok gyertyát szenteltek. A néphit szerint a megszentelt gyertya megvédi a csecsemőket, a betegeket és a halottakat a gonosz szellemektől. Úgy tartják, a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett; és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották.

A középkorban az ünnepen először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat. Ehhez a szokáshoz is kapcsolódtak különféle hiedelmek: például ha a gyertya szenteléskor nem alszik el, akkor jó méztermés lesz. Megveregették a szentelt gyertyával a gyümölcsfákat is, hogy bőségesen teremjenek. Ugyancsak Gyertyaszentelő Boldogasszonyt hívták segítségül a természet romboló erői ellen, hogy védje meg a házat és lakóit a villámcsapástól, a jószágokat a farkastól.

Nép hiedelmek, népszokások gyertyaszentelőkor

E naphoz számos időjóslás is fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a téli pihenőjét megszakító medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától és visszabújik vackára, mert a korai, csalóka napfény azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java hátra van. (Gyakori tévedés, viszont a medvék nem alszanak téli álmot a természetben, más időjós állatokkal szemben, így csak pihenőről beszélhetünk.) Magyarországon több állatkerti medve is "jósol" ezen a napon, erre az intézmények többnyire külön programokat is szerveznek.

A sok évszázados időjárási megfigyeléseken alapuló szólás is úgy tartja, ha túl meleg az idő gyertyaszentelőkor, az hideget, fagyokat jelez:

Ha fénylik Gyertyaszentelő, az iziket (a takarmány hulladékát) is vedd elő

- vagyis ha február 2-án melegít a nap, sugaraitól ragyog a hó és a jég, a tél hátralévő része még nagyon hideg lesz. A Drávaszögben az volt a szokás, hogy gyertyát szúrnak a földbe: úgy tartották, hogy amilyen mélyre le lehet dugni a sárba, olyan mélyen lesz még fagyott a föld később.

Lupercalia, mormota-nap és más jeles napok

Az időjóslás hagyománya a gyertyaszentelő előképéhez, az ókori lupercalia ünnepéhez nyúlik vissza. A római lupercaliát pedig az ógörög árkádiai lykai ünnepétől - a farkas-fesztiváltól - eredeztetik. Az ókori Rómában minden évben február 15-én tartották a lupercaliát a város megtisztítása, az egészség és a termékenység előmozdítása érdekében. Az ünnep másik elnevezése a februa a február hónap latin elnevezése (februarius) után.

Ahogy sok vallási, keresztény ünnep dátuma, így a gyertyaszentelő is régi pogány szokásokhoz, jeles napokhoz köthető, ezek gyakran teljesen egybe is esnek. Ilyen például a mormota-nap, amelyet Észak-Amerikában tartanak: ott nem a medve, vagy az Európában ugyancsak őshonos borz, hanem a mormota jósolja meg, meddig tart a tél. Ez a nap egybeesik a gyertyaszentelő napjával. Egykor a farkas viselkedéséből ugyanúgy következtettek a tél várható hosszúságára, mint a téli álmot alvó állatokéból, erre is utal a már említett lupercalia elnevezés.

Amelyik évben úgy jön ki a húsvétszámítás, a gyertyaszentelő egyben a böjti időszak kezdetére is eshet, mely húshagyókeddtől húsvétig tart. A húshagyókedd legkorábbi dátuma ugyanis február 3-a lehet, a legkésőbbi pedig március 9-e, mivel a húsvét mozgó ünnep. 2025-ben viszont a húshagyókedd március 4-re esik, húsvét vasárnap pedig április 20-ra.

A jelenleg is tartó időszak, mely vízkereszttől húshagyó keddig tart, a farsang. A néphagyomány szerint ez a bálak, lakodalmak, mulatságok időszaka. Az időszak vége, egyben betetőzése a "farsang farka", más népeknél a karnevál, amelyet farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három napban tartanak - ugyancsak télbúcsúztató, tavaszköszöntő ünnep.