Újabb magyar hagyomány került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény magyarországi szakmai koordinátora, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményében emlékeztet arra, hogy a 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen: Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban.

A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában. A Magyarország által benyújtott előterjesztés értékelése során kiemelték a csárdás tánc közösségi jelentőségét. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig a ma napig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak.

Néptáncaink korábban generációról generációra hagyományozódtak, megfigyelés, gyakorlás során a táncmulatságokon, bálokban adódtak át, később a polgárosodás hatására a tánciskolák is a tanulás alkalmait jelentették - írták a közleményben. A hagyomány továbbörökítői ma amatőr és hivatásos táncosok. Az alap- és középfokú művészeti oktatási intézményekben való néptánctanítás, oktatás, az egyetemi táncpedagógus-képzés, a táncházak, tánctáborok és -versenyek, a tánckurzusok és gyűjtések, a hagyományőrző és amatőr együttesek, a modern média felületeinek használata biztos talaját adják csárdás táncunk jövőbeli továbbélésének - hangsúlyozták.

Felidézték, hogy a csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben került fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára. A nemzeti jegyzékre a dokumentációt a Hagyományok Háza készítette elő, a reprezentatív listára történő felterjesztés koordinátora a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága volt. Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célja az élő örökség megőrzése, a kulturális sokszínűség elismerése, a közösségek megbecsülése.

Nem csak a csárdást tették a listára

Felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára a szerbiai Antalfalva (Kovacica) naiv festészeti stílusa - közölte a szerb kulturális minisztérium. A szlovák kisebbségi lakóiról ismert Antalfalva naiv festészete 2012-ben került be a szerb nemzeti szellemi kulturális örökség nyilvántartásába.

Az élénk színeket alkalmazó stílus a népi életet, a mindennapi, vidéki környezetet ábrázolja, és sajátos művészeti formaként a 20. század elején alakult ki Antalfalván, később pedig más, szlovákok lakta vajdasági településeken is meghonosodott, hogy a múlt század második felére már nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is ismertté váljon.

Az antalfalvi naiv festészeti stílus megalkotása két helyi gazdálkodó, Martin Paluska és Jan Sokol nevéhez fűződik, de legismertebb képviselője Zuzana Chalupova lett, akinek főként gyerekeket ábrázoló képeit az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gyermekalapja (UNICEF) is felhasználta képeslapjain. Az UNESCO internetes oldalán található leírás szerint ez a festészeti stílus, amely a családokon és a helyi közösségeken belül terjed, "eszköz arra, hogy a szerbiai szlovák közösség kulturális örökségét és történelmét továbbadják".

Az UNESCO szellemi világörökségi listájára évente csaknem száz új jelölt kerül fel hosszú pályázat révén, de ezeknek előbb a nemzeti örökségi nyilvántartása kell bekerülniük, majd az adott ország kormánya mutathatja be őket az UNESCO illetékes bizottságának. A szellemi világörökségi lista már több mint 130 ország mintegy 600 hagyományát tartalmazza. Szerbiából eddig a családi szlava (ünnepség), a kóló, a hagyományos szerb hangszerrel, a guzlicával kísért ének, a zlakusai fazekasság, valamint a tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica került fel a listára.