Ezt a hibát követi most el rengeteg magyar kertesház-tulaj: óriási károkat csinálnak maguknak

"A 2022-es hónapokig tartó aszály és légszárazság utóhatásai a mai napig tizedelik a város fenyő és nyírfa állományait, hiszen a fák lassan halnak, de ha az alapvetően tajgán, nedves és hűvös közegben magukat jól érző növények ilyen dózisban kapják a nyári hőgutát, akkor elindulnak a lejtőn. Ezért is fontos és egyre fontosabb a magánkertekben is, hogy jól válasszunk növényt, ne csábuljunk el az alpesi, szubtrópusi, nyugat-európai nedves atlanti klímán vagy északon jól fejlődő növényektől, mert azokat nyáron borzasztóan sok extra vízfelhasználással (hogy ne mondjam: vízpazarlással) lehet csak megóvni a kiszáradástól, főleg ha nincs félárnyék vagy árnyék" - kezdte a bejegyzést Budapest főtájépítésze. Bardóczi Sándor azt javasolja, válasszunk a kontinentális, szubmediterrán viszonyokhoz megfelelő növényeket, "ez az első lecke".

A második lecke az okos öntözés. Általánosan elterjedt tévhit, hogy a tűző napon öntözés kiégeti a növényeket, mert a vízcseppek nagyítólencseként viselkednek. Ez nincs így, de a tűző napon öntözés egyáltalán nem hatékony, a kijuttatott víz nagy része azonnal elpárolog, mielőtt benedvesítené a talajt, azaz gyakorlatilag a levegőt öntözzük, s így a növények nem jutnak vízhez, miközben a vízszámlánk nő. Az a célunk, hogy a talaj minél nagyobb rétegben nedvesedjen át, ez a nedvesség tartsa életben a talajéletet, a növények szimbiontáit, a növény a hajszálgyökereivel vegye fel a vizet és ő párologtassa azt el, hűtve a levegőt. Ezért a legjobb pillanat az öntözésre késő este, éjjel, hajnalban van. Ezzel nem csak vizet spórolunk, de a növényeinknek és a talajnak is jót teszünk

- magyarázza a szakértő. Tehát az időzített öntözőket is érdemes ilyen időpontokra állítani, illetve manuálisan is csak estefelé bekapcsolni!

Tippek és trükkök a kijuttatott víz hasznosulására kezdőknek

"A talajaink vízmegtartása fokozható mulcsolással, azaz a talaj takarásával. Ez lehet fadarálék, fenyőkéreg, homokos kavics, kőzúzalék, széna, szalma, fűnyesedék, avar, kihúzott gaz egyaránt. A szerves mulcsok táplálják is a talajt, de a vulkanikus eredetű vagy folyami ásványi mulcsok is. A meszes (mészkő, dolomit) ásványi mulcsot csak mészkedvelő növényzet alá javasoljuk, ők vannak kevesebben, a növények gyökerei és a mikorrhiza inkább az enyhén savas talajt kedveli.

Az öntözés egyik legeffektívebb és víztakarékos módja a csepegtető öntözés. Tanuljunk a vízhiányos mediterrántól: a szórásos, elárasztásos öntözés helyett itt a cseppek lassan, egy felszíni pontot átnedvesítve jutnak a talajra, de ezen a ponton keresztül a felszín alatt minden irányban 45 fokban átnedvesítik a felszín alatti talajt, és drasztikusan csökkentik az öntözés párolgási veszteségét. Aki igazán takarékoskodni akar, s közben hatékonyan öntözött kert a célja, az a csepegtető öntözésre törekszik" - áll a bejegyzésben.

Izrael, Irán sivatagi körülmények közt fenntartott paradicsomi kertjei, a spanyol, dél-olasz, görög olivafarmok, zöldség- és gyümölcskertek mindegyike csepegtető öntözéssel tudja túlélni a perzselő nyarat.

- hívja fel a figyelmet Bardóczi Sándor, aki azt is kiemeli:

"A forró nyár második legfenntarthatatlanabb dolga - a műfű után - a rövidre nyírt gyep."

"Ilyenkor mindenképpen hagyjuk magasabbra a gyepet, a 10-15 cm magas gyep már sokkal jobban takarja a talajt és sokkal kevésbé forrósodik át, így sokkal kevesebb öntözéssel is zöldebb marad. Ahol a kertünk megengedi, főleg a szegélyein, a fű helyett a szárazságtűrő évelők, a cserjék, vagy az árnyékot adó fák sokkal jobb választások a gyepnél. A zöldfelület a legjobb légkondi, mert annak a kültéri egysége sem fűt, hanem hűt. Igaz ez a tetőkertekre és a falra felfuttatott kúszónövényekre is, amelyek csökkentik az épületeink hűtési költségeit. Kertészkedjünk okosan" - tanácsolja a szakértő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Új kihívásra ébredtek májusban a kertesház-tulajok: sokan örülhetnek, kevesebb dolguk lesz

"Csatlakozz Te is a Vágatlan Május nemzetközi kihíváshoz, légy lusta kertész, és ne vágd le a füvet!" - buzdítanak a természetvédők.

"A vízhiány korunk rémísztő opciójává kezd válni. A burjánzó, túl gyorsan növekvő agglomeráció időnként már szenved tőle. Ilyenkor érdemes elgondolkodni az alternatív vízgyűjtési stratégiákon. A tetőfelületekről, burkolatokról gyűjtött esővíz még jobbat is tesz a növényeinknek, mint a klórral kezelt ivóvíz, ami a talaj mikrobiológiájára nincs jó hatással. A ciszternák, esőkertek bizony jól át tudnak segíteni bennünket az aszályos periódusokon.

Ha csapvízből öntözünk és tehetjük, akkor is jobb opció az állott víz, ami már megszadult a klórtartalomtól. Állott vizet hordóban, ciszternában, megtöltött locsolókannában tuduk csapvízből előállítani.

Nemcsak az öntözés fontos, hanem a talajaink vízmegtartó képességének a növelése is. A komposzt, az alginit, az agyaggranulátum például hatékonyan képes növelni a homokos talajok vízmegtartó képességét. Ezért is fontos, hogy az avar, a fűnyesedék, a háztartási szerves növényi maradék ne zöld hulladék legyen a szemünkben, hanem a talajaink javítását és a mulcsolást segítő aranybánya" - írta a szakértő.