Fűtésszezon 2023: hivatalosan október 15-én indul, de lesz, ahol hamarabb befűtenek

A központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló rendelet szerint az üzemben tartónak a fűtést úgy kell szolgáltatnia, hogy a fűtési idényben az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8-20 óra között átlagosan +20 °C, az előszobában, konyhában, WC-ben +16 °C, hallban, lakószobában +20 °C, mosdóhelyiségben, fürdőszobában +24 °C legyen. A háztartási és tisztálkodási célra szolgáló meleg vizet úgy kell szolgáltatni, hogy a meleg víz hőmérséklete a kifolyó csapoknál legalább +40 °C legyen.

Mivel a távhő szolgáltatók kötelesek próbafűtést tartani a fűtési idényt megelőzően, várhatóan több helyen bekapcsolnak majd a kazánok a következő héten. Lehet, hogy több helyen már a hétvégén is melegek lesznek a csövek: a Miskolci Hőszolgáltató Kft. (Mihő Kft.) már be is jelentette, hogy mivel az időjárási előrejelzés vasárnap éjszakára erőteljes lehűlést mutat, a Mihő Kft. téli üzembe helyezi hőközpontjait, így ha a külső hőmérséklet indokolja, az épületek fűtési rendszerei automatikusan beindulnak. A fűtés elindítását követően a hőközponti szabályozó elektronika folyamatosan a külső hőmérséklethez igazítja a radiátorokban keringtetett víz hőmérsékletét vagy leállítja a keringtetést, ha a nappali melegebb órákban arra nincs szükség - írták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutál árcsökkenést jelentettek be a távhőnél: ez rengeteg magyart érint

Az Energiaügyi Minisztérium októbertől tovább csökkenti az intézmények távhő díjait, a nem lakossági fogyasztók költségeit újból lefelezi a tárca.

A fűtési szezon beköszöntével milyen veszélyforrásokkal kell számolnunk? 

A fűtési szezon legjellemzőbb káresetei a kéménytüzek és a szén-monoxid-mérgezéses esetek, amelyek a legtöbbször a tüzelő-fűtőberendezések, valamint az égéstermék-elvezető rendszerek helytelen használata, nem megfelelő karbantartottsága miatt következnek be - írja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) honlapján. A szén-monoxid-mérgezés az esetek túlnyomó többségében a nem megfelelő légutánpótlásra vezethető vissza. A kéménytüzekhez hasonlóan, ezekben az esetekben is a megelőzés a fontos. A tüzelőberendezések, illetve kémények rendszeres ellenőrzésével és karbantartásával, valamint a lakások levegő-utánpótlásának megfelelő biztosításával jelentős mértékben csökkenthetők az épület-gépészeti berendezések használatából fakadó kockázatok

Hogyan előzhetjük meg a kéménytüzeket? 

A tapasztalatok szerint a kéménytüzeket a nem megfelelő tüzelőanyag használata, illetve a nem megfelelő tüzelési mód, a tökéletlen égés okozza. A kémények belsejében ezek hatására megindul egy kátrányosodási folyamat, ami végül kéménytűzhöz vezethet. Így tehát a kéménytüzek a rendszeres karbantartással és a megfelelő tüzelőanyag használatával könnyen megelőzhetőek.

Milyen tanácsokat kell megfogadniuk a szilárd anyagú tüzelési rendszereket használóknak? 

Ne fűtsenek háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását. Ha valaki csak két hétig háztartási hulladékkal fűt, annyi korom és kátrány rakódik le a kéményben és a fűtőeszközben, mint normál fűtőanyag használata esetén egy teljes fűtési szezonban. A kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd és akár meg is gyulladhat.

Ez mellett érdemes nyáron beszerezni a tüzelőanyagot, hogy a fűtési szezonig legyen ideje a faanyagnak kiszáradni, hiszen annak érdekében, hogy az égés minél tökéletesebb legyen, a legjobb, ha kemény, száraz fát használunk.

Szilárd tüzelésű berendezések esetén évente egy alkalommal ingyenes a kéményseprés. Nagyon fontos annak tudomásul vétele, hogy a sormunka során esetleg feltárt hiányosságok megszüntetése a saját és családunk, illetve anyagi javaink jól felfogott érdeke.

Hogyan és milyen módon tudjuk karbantartani a fűtőeszközeinket? 

Fontos különválasztani magát a berendezést, illetve az égéstermék-elvezetőt, vagyis a kéményt. A gázkazánok esetében a tartós üzem előtt elengedhetetlen az égőtér és a hőcserélő tisztítása. Ellenkező esetben a por ráéghet a hőcserélőre, emiatt a kazán hatásfoka romlik, tökéletlen égés jön létre, mindez előbb-utóbb a kazán leállásához, rosszabb esetben akár szén-monoxid-mérgezéshez is vezethet. A téli üzemmódra való átállás előtt fontos szakemberrel ellenőriztetni a gázszelepek, ventilátorok és a keringtető szivattyúk működését, és a biztonsághoz a füstelvezetők, kémények vizsgálata is nélkülözhetetlen.

Minden kéményt rendszeresen kell ellenőriztetni, attól függően, milyen fűtőberendezés kapcsolódik hozzá. Egy társasházi lakásban az égéstermék-elvezetőt a kéményseprőnek kell megvizsgálnia és ellenőriznie. A jogszabály kétévenkénti ellenőrzést, szilárd tüzelés esetében évenkénti ellenőrzést ír elő. 

A társasházi lakásokban az ellenőrzést a kéményseprők úgynevezett sormunkaterv alapján végzik, vagyis automatikusan mennek. A családi házak esetében viszont a tulajdonosnak kell kérnie. Időpontot online, a www.kemenysepres.hu oldalon, a 1818-as ingyenesen hívható telefonszámon, a 9.1-es menüpont alatt egyeztethetünk, illetve személyesen is van rá lehetőség az ügyfélszolgálati irodákban. 

Ha bekövetkezik a baj, akkor haladéktalanul jelezze a 112 ingyenes központi segélyhívó telefonszámon! - hívták fel a figyelmet.