Nehéz helyzetbe kerülhet, aki 2023-ban felújít, építkezik: mi folyik a tüzépeken, barkácsboltokban?

Decemberben évek óta nem látott inflációt mértek Magyarországon. A fogyasztói árak 2021 decembere és 2022 decembere között átlagosan 24,5 százalékkal emelkedtek. Ez a drágulás pedig még jobban érintette azokat, akik valamilyen felújítási munkát terveztek az év végére, vagy 2023-ra.

A KSH a csempe (fehér és egyszínű színes), valamint a laminált parketta átlagos négyzetméterárát követi nyomon, illetve a diszperziós falfesték (10 literes kiszerelés) árváltozását is rendre közzéteszik, a laminált parkettáé mellett. A statisztikai hivatal szerint éves szinten mindhárom termék jócskán az inflációs adat felett drágult, hiszen 2021 szeptembere óta

• a csempe átlagosan 71,79 százalékkal,
• a parketta átlagosan 52,42 százalékkal,
• a falfesték pedig 34,86 százalékkal drágult meg.

A lenti grafikonból jól látható, hogy az áremelkedés már a koronavírus kitörésekor megkezdődött, viszont az igazi árrobbanás csak az orosz-ukrán háború kitörése után indult be igazán. Hiszen még a COVID legintenzívebb időszaka alatt sem emelkedtek olyan drasztikusan az árak, mint az elmúlt egy év során.

Az adatokból is látszik, hogy míg 2020 decemberében a csempe négyzetmétere mindössze 2720 forint volt, addig ez 2021 decemberében 3120 forintba, míg tavaly ugyanezen időszakban már 5360 forintba került. Ez pedig 2 év leforgása alatt 97,06 százalékos emelkedést jelent. Hasonló a helyzet a parketták és a diszperziós festékek esetében is: míg előbbinek 69,84 százalékkal, addig utóbbinak 49,24 százalékkal nőtt az ára két év leforgása alatt.

Azonban azt is brutális látni, hogy a csempe ára 2018 decembere óta több mint megduplázódott (111,02 százalékkal drágult), míg a parketta 87,72 százalékkal és a festék 67,68 százalékkal lett drágább.

Szinte semmit sem kapunk a pénzünkért

Korábbi cikkeinkben mindig a felújítási támogatást vettük alapul azért, hogy láthassuk, hogy a drágulás a gyakorlatban hogyan néz ki. A támogatás összege maximum 3 millió forint lehetett és a számlákkal igazolt felújítási költségek legfeljebb 50 százaléka (a 6 milliós összköltség esetén maximalizálható csak), tehát a felét költhettük el anyagköltségekre, illetve munkadíjra. Ezt a támogatást 2023-tól megszüntette a kormány, viszont a könnyebb összehasonlítás érdekében továbbra is 1,5 millió forinttal kalkuláltunk, ami egyébként simán megfelel egy nagyobb volumenű felújítás anyagköltségének például.

Ha azt vesszük alapul, hogy egy képzeletbeli felújítás esetében ekkora összeget szeretnénk csempére, parkettára, vagy festékre költeni, akkor azt láthatjuk, hogy míg 2021-ben ez az összeg 480,77 négyzetméternyi csempére, 427,35 négyzetméternyi parkettára, vagy 229,36 vödörnyi diszperziós falfestékre lett volna elég, addig múlthónapban már szinte a felére sem. 1,5 millió forintból ugyanis mindössze 279,85 négyzetméternyi csempét, 280,37 négyzetméternyi parkettát vagy 170 vödör festéket tudtunk volna vásárolni.

Tehát összességében kijelenthető, hogy az járt a legjobban, akinek még volt lehetősége kihasználni az állami támogatást 2021-ben, vagy előtte. Akinek viszont most vált esedékessé a felújítás, az csúnyán ráfaragott, hiszen nem csak az árak szöktek az egekbe, de támogatást sem lehet már igényelni.

Fontos lenne támogatni a korszerűsítést

Elengedhetetlenül fontos lenne a lakosság részére egy kamattámogatott hitelkonstrukció, amelyet az új építésű lakóingatlanok vásárlására vagy építésére, kiegészítésképpen a használt ingatlanok energetikai korszerűsítésére lehetne fordítani - mondta korábbi interjúnkban Juhász Attila, az Újház igazgatósági elnöke. A szakember hozzátette, ez a döntés középtávon stabilizálná az építőipart.

Örvendetes, hogy a CSOK, a Falusi CSOK és a Babaváró Hitel intézményét fenntartotta a kormányzat. Azt gondolom azonban, hogy ez önmagában nem lesz elég, és amennyiben kizárólag ezek az ösztönzők maradnak, akkor egyértelműen csökkenésre számítunk

- fogalmazott. A cégvezető arról beszélt, hogy óriási hatása volt az elmúlt két évben az otthonfelújítási támogatásnak az építőiparra, hiszen egyszerű volt igényelni, kedvelt volt a lakosság körében.

Egyértelműen az a javaslatunk a kormányzati döntéshozatal irányába, hogy érdemes lenne folytatni ezt a támogatási formát, azzal a kiegészítéssel, hogy a felhasználási lehetőséget le kellene szűkíteni az energetikával kapcsolatos felújításokra, valamint érdemes lenne kibővíteni az igénybe vevők körét, hiszen a gyermektelen vagy már 25 év kor feletti gyermekkel rendelkező magánszemélyek nem tudták kihasználni ezt a támogatási formát, ugyanakkor szükség lenne rá, gondoljunk csak például a nyugdíjasokra, ahol nagyon jellemző a régen épült korszerűtlen energetikával rendelkező lakóingatlan

- jelentette ki Juhász Attila.