Egyenesen elkapkodták ezeket a panellakásokat vidéken: mégis, mit tudhatnak?

Az Otthon Centrum 2021-et felölelő statisztikái szerint tavaly a használt családi házak forgási sebessége változott a legtöbbet, átlagosan 154 nap kellett az értékesítéshez. A téglalakások ennél érezhetően rövidebb időt töltöttek a piacon, átlagosan 110 napot, míg a panellakások keltek el a leggyorsabban, csupán 82 napra volt szükség a tranzakció létrejöttéhez.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a 2020-as számsorral összevetve a tavalyi adatok némiképp változtak, a három szegmens közül kettőben nőtt a forgási sebesség, vagyis az ingatlant gyorsabban el lehetett adni. A legmarkánsabb különbségekről szólva a szakember kiemelte:

Amíg a téglalakások értékesítési ideje nem változott 2020-hoz képest, addig tavaly a paneleket 10, a házakat 14 nappal rövidebb idő alatt lehetett értékesíteni a hálózati eladási statisztikák szerint.

A szakember azt is elmondta, hogy a relatíve olcsóbb panellakások kedveltsége továbbra is nagy, és hagyományosan a legrövidebb ideig vannak a piacon. Ugyanakkor a 82 napos eladási számtani középértéktől igen komoly eltérések mutatkoznak országrészenként.

Leggyorsabban a hat régióközpontban cseréltek tulajdonost a panelek, ezek átlaga 62 nap, míg Budapest belső kerületeiben közel dupla ennyi időre volt szükség (115 nap), amely egyben a leghosszabb időtartam is a panelek között. Ugyancsak száz nap feletti értékesítés idő kellett az agglomerációban (106 nap), és az 5-25 ezer fős településeken (112 nap), míg a megyei jogú városokban ennél jobban pörgött a piac (95 nap).

A második leggyorsabban a külső pesti kerületek paneljei keltek el (80 nap), míg Budán, valamint a 25-50 ezer fős városokban 86 nap alatt lehetett eladni egy panellakást. A forgási sebesség a korábbiakhoz képest főleg a megyei jogú városokban nőtt, ott csökkent az eladási idő, míg Budapest belvárosában lassult a tempó, ott kellett a legtöbb idő az értékesítéshez.

A téglalakások átlagos forgási ideje 110 nap volt tavaly, egyedül a régióközpontokban alakult 100 nap alatt a középérték (88 nap). A legmagasabb pedig a 25 ezer főnél kisebb településeken, ahol 128 nap kellett a sikeres értékesítéshez. A legtöbb helyen azonban három és fél hónap körül alakult a forgási sebesség.

A panellakásokhoz hasonlóan a régióközpontokban 12 nappal, a megyei jogú városokban 6 nappal csökkent az téglalakások értékesítési ideje. Budapesten a belvárosban azonban nőtt a forgási sebesség 12 nappal, mint ahogy az agglomerációban és a kisebb városokban is 11 nappal.

A használt házak forgási sebessége még mindig a leglassabb, azonban az utóbbi években ebben a szegmensben csökkent a legnagyobb mértékben az értékesítéshez szükséges idő

– ismertette a piac egyik lényeges változását az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki elmondta: amíg 2014-ben még átlagosan 240 nap kellett a sikeres tranzakcióhoz, addig ez az időintervallum tavaly átlag 154 napra csökkent. Az értékesítéshez a legkevesebb idő - a régióközpontokon túl - a fővárosi agglomerációban és a külső pesti kerületekben kellett, átlagosan 135 nap. A kisebb településeken 170 nap, míg Budán volt a legtöbb: 200 nap. Utóbbi magyarázata a négyzetméterárak jelentős emelkedése. Budán másfél hónappal hosszabb az eladáshoz szükséges idő, mint 2020-ban és az országos átlagnál is ugyanennyivel több idő kellett a sikeres értékesítéshez. Tavaly számottevő csökkenés csak a 25 ezer főnél kisebb településeken, az agglomerációban és a régióközpontokban történt 2020-hoz képest, vagyis Budapesten és a legtöbb megyei jogú városban nem rövidült az értékesítéshez szükséges idő.