Ki nem találod, mennyi pénz szórnak el otthoni kávézásra a magyarok

Az otthoni kávézásra havonta átlagosan egy személy 3000 forintot költ – a megkérdezettek fele így válaszolt a Costa Coffee és a GKI Digital közös, kávézási szokásokat felmérő kutatásában, amelyben 2721 főt kérdeztek meg, akik közül több mint kétezren rendszeres kávéfogyasztók. A válaszadók 28 százaléka költ 3000 és 5000 forint között, míg 5000 forint feletti összeget mindössze minden tizedik válaszadó fordít erre a célra.

Sokan kávéznak a munkahelyükön, még akkor is, ha a koronavírus hatására a kávézás helyszíne változott a legnagyobb mértékben: akik még most is a munkahelyen kávéznak napközben, ők havonta legfeljebb 3000 forintot költenek erre, míg a válaszadók több mint fele nem fizet a munkahelyi kávéért, hiszen azt a munkaadója biztosítja számára.

Bár a vendéglátóipari helyekre hosszú ideig nem lehetett beülni, útközben azért az elmúlt hónapok során is be lehetett ugrani egy forró italért a nyitva tartó kávézókba. Elviteles kávéra a válaszadók 15 százaléka 3000 forintnál magasabb összeget költ havi szinten és minden ötödik fővárosi szintén legalább 3000 forintot költ havonta útközbeni kávéfogyasztásra. A megkérdezettek 60 százaléka ugyancsak 3000 forint körül szánna arra, hogy kávézóban fogyassza el kedvenc feketéjét.  Ilyenkor egyébként egy espresso-ért átlagosan 482 forintot, míg latte, vagy cappuccino italokért 694 forintot hajlandók fizetni a válaszadók.

Hol vesszük a napi kávénkat?

Sok család a koronavírus hatására átalakította vásárlási szokásait, és heti, illetve havi nagybevásárlásokat végez, így nem csoda, hogy a kávévásárlás helyszínei is jellemzően a szupermarketek (47%), hipermarketek (36%) és a diszkont üzletek (34%). A válaszadók közel ötöde kávéra specializálódott webáruházban, míg tizede online szupermarketben vásárolja meg a kávét.

A kávét fogyasztók márkahűek

– ez derül ki a kutatásából: a vásárlók közel fele általában a megszokott márkát választja, de fenntartja, hogy szívesen kipróbál esetleg mást is, ha megtetszik neki egy-egy új márka. Minden ötödik válaszadó néhány kedvenc márka közül választ, míg 34 százalék kategorikusan kijelentette, hogy mindig a megszokott márkát választja.

Őrölt, szemes vagy inkább kapszulás?

A magyar kávépiac növekedésének a motorja a szemes és a kapszulás kávé. A kutatás készítői ezért arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen típusú kávé a legnépszerűbb a fogyasztók körében. A felmérés tanúsága szerint a válaszadók kétharmada vásárol szemes vagy kapszulás kávét, míg közel fele vesz őrölt kávét is.

Legfőbb szempontok a kávé vásárláskor

A kávévásárlás fő szempontja minden második embernél a korábbi tapasztalat, a kóstolás, de a válaszadók harmada a márkát, az árát és a kávé erősségét is a választási kritériumok közé sorolta. A fenntarthatósági szempontokat a kávéivók 80 százaléka tartja fontosnak, és a fogyasztók 7 százaléka a kávé vásárlásakor is szem előtt tartja ezt.

Változó fogyasztási szokások

Az elmúlt egy évben, a koronavírus hatására a válaszadók több, mint felének nem változtak a kávézási szokásai, – már ami annak mennyiségét illeti – azonban annak helye nagyban változott. A koronavírus hatására a válaszadók 93 százaléka többet kávézik otthon, 48 százalékuknál elmarad a kávézóban, étteremben kávézás, míg 45 százalékuk kevesebbet kávézik a munkahelyén.

Mivel készül az otthoni kávé?

Az, hogy milyen kávét vásárolnak a magyarok, szorosan összefügg azzal, hogy milyen kávéfőző eszközeik vannak otthon. A kutatásból az derült ki, hogy a háztartások javarésze több mint két típusú kávéfőzővel rendelkezik – szinte egyformán népszerű a kotyogós (38%) és a kapszulás (37%) kávéfőző. A szakértők azt vallják, hogy magas minőségű kávéból a kotyogós kávéfőzővel is barista minőségű kávé készíthető – a lényeg a kávé minőségében és néhány apró trükkben rejlik.

Amikor kávéfőző vásárlásra kerül a sor, akkor minden második válaszadó számára a legfontosabb szempontnak az bizonyult, hogy finom kávét lehessen készíteni otthon is, valamint, hogy gyorsan, jó minőségű kávé készüljön az eszköz segítségével. Érdekes, hogy ebben az esetben az ár nem döntő tényező: mindössze 7 százalékuk mondta, hogy az eszközt az alacsony ára miatt választotta. Ebből is látszik egy eltolódás a hazai fogyasztók körében a funkcionális, felébredést célzó kávézástól az élménykávézás irányába és az ehhez szükséges minőségi alapanyagok, eszközök beszerzése felé.