Csúnyát bukhatnak a lakástakarékok a nok miatt

A lakáslottós közösségek pozitív diszkriminációja a lakáskasszákkal szemben nyilvánvaló, a noktörvény Áder János által a parlamentnek visszaküldött első változatában a nokos megtakarítások sokkal masszívabb - nagyjából négyszeres - állami támogatása szerepel, mint amit ma a lakástakarékokon keresztül kapni lehet. Ez nem változtat azon, hogy maga a fogyasztói csoportra hasonlító koncepció több szempontból is rendkívül kockázatos, de ettől még a nagy állami támogatás sokakat becsábíthatna egy nokba. Ezért érthető módon a jelenleg sikeresen működő négy lakástakarékpénztárt negatívan érintené, ha a nokok beindulnának.

Betétállománya alapján a Fundamanta a legnagyobb, míg az OTP lakástakarékja is komoly szeletet hasított ki magának, a piac két kisebb szereplője pedig az Erste és az Aegon. Mind a négyüknek érdekében áll a nok elkaszálása, de a lobbiereje a piacon jelenleg második OTP-nek a legnagyobb, Csányi bankja tűnik a legesélyesebbnek arra, hogy valahogy megfúrja a kormány legújabb tervét.

A nok-törvényt beterjesztő Rogán Antal szerint a takarékokból nem épült elegendő új lakás, a lakástakarék-kifizetések 95%-át lakásfelújításra és használt lakás vásárlásra fordítják az igénylők. Csányi azonban azt állítja, a lakáskasszák is alkalmasak lennének az új lakások építésének ösztönzésére más feltételekkel. "Ha a lakás-takarékpénztári ügyfelek állami támogatásának a mértékét ugyanolyan szintre hoznák, mint a noknál, akkor sokkal jobban tudnák élénkíteni az új lakásoknak az építését", nyilatkozta a héten.

A noktörvényt Áder János azzal az indoklással küldte vissza az országgyűlésnek, hogy több ponton is ellentmondásos és nincsenek benne megfelelő garanciák, amik a résztvevőket védenék. A javaslatot jövő héten tárgyalja újra a parlament, Gulyás Gergely, a törvényalkotásért felelős bizottság alelnöke azt mondta, megfontolják a köztársasági elnök észrevételeit.