KSH az első 10 hónapról: kiegyensúlyozott növekedés, a rendszerváltás óta legalacsonyabb infláció

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi 4.5%-os növekedése a közzétett részletező adatok szerint elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozásra és az élénk exportra támaszkodott. A fogyasztás és ennek következtében a belföldi felhasználás mérsékeltebben nőtt.

Az ipar kibocsátása az első tíz hónapban 7.2%-kal haladta meg a tavalyit, az építőipar pedig a beruházási konjunktúra eredményeképp 17%-os növekedést mutatott. A mezőgazdasági értékesítés ebben az időszakban 8%-kal csökkent.

A külső reálgazdasági egyensúly az exportbővülésnek köszönhetően számottevően javult. A nominális kerestek jelentősen nőttek, ami a korábbi éveknél alacsonyabb inflációval párosulva (január-novemberben 3.6%-kal nőttek a fogyasztói árak 2004 azonos időszakához képest), a reálkeresetek 6.7%-os emelkedését eredményezte. A foglalkoztatottak száma nem változott érdemben, a munkanélküliség viszont 7.3%-ra nőtt.

A GDP 4.5%-kal bővült a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A felhasználási oldalt tekintve elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás és az export dinamizálta a gazdaságot, termelési oldalról pedig a feldolgozóipar, a kisebb súlyú építőipar és néhány szolgáltatóágazat. Az első három negyedévben együttesen 4.1%-kal nőtt a GDP (tavaly ilyenkor 4.7%-kal). A naptári hatás kiszűrésével korrigált adatok 2004-ben és 2005-ben is 4.4%-os bővülést mutattak az I-III. negyedévben. A gazdaság növekedése a rendszerváltozás óta mért legalacsonyabb infláció mellett ment végbe.

A belföldi felhasználás tételei közül - hasonlóan 2004-hez - továbbra is a bruttó állóeszköz-felhalmozás mutatta a legnagyobb növekedést, ami július-szeptemberben az első félévi 8.5%-ot is meghaladó ütemben, 8.7%-kal nőtt. E mögött a beruházásstatisztikai adatok szerint az egész időszakra jellemző közútfejlesztések, közműépítések, kereskedelmi és ipari célú építkezések, valamint a gépberuházások harmadik negyedévi élénkülése áll.

A bruttó hazai termék legnagyobb hányadát kitevő lakossági végső fogyasztás volumene - 2004-hez hasonlóan - a GDP-nél mérsékeltebben nőtt mind a harmadik negyedévben, mind az I-III. negyedévben (2.4, illetve 2.3%-kal), annak ellenére, hogy jelentősnek mondható reálkereset-növekedés ment végbe. A nemzetgazdaság egészében ez a reálkereset 6.7%-os növekedését jelenti. Ha eltekintünk az egyhavi külön juttatásnak a költségvetési intézményekben egységesen idén januárban történt kifizetésétől, akkor a költségvetési intézményekben és a versenyszférában mért keresetnövekedés lényegében megegyezik.

A lakossági fogyasztás ösztönzése irányába hatottak a nominálisan csökkenő kamatok is, ami a fogyasztási hitelek közül különösen a gépjármű-vásárlási célú és a jelzáloghitel-állományt növelte az elmúlt egy évben. A lakáshitel-állomány bővülése jellegénél fogva az állóeszköz-beruházások növekedését serkenti.

A közösségi (kormányzati) végső fogyasztás volumene 2004 vége óta csökkenő tendenciát mutat, 2005 I-III. negyedévében 1.5%-kal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor.

Az export látszik 2005-ben a gazdaság motorjának, ami a külkereskedelmi hiány alakulását is kedvezően befolyásolja. Az áruk és szolgáltatások kivitele mindhárom negyedévben gyorsabban nőtt, mint a behozatal, így a nemzeti számlák szerint számolt külkereskedelmi hiány folyó áron az egy évvel korábbinak kevesebb mint a fele.

Az első félévi alacsony behozatali dinamika a 2004 májusi EU-csatlakozáshoz kapcsolódó tranzakciókkal magyarázható, amely 2004 I. félévében kiugróan magas növekedést, így 2005-re magas bázist eredményezett.

A bruttó hazai termék növekedéséhez a mezőgazdaság a tavalyi kiemelkedően magas bázis miatt nem tudott hozzájárulni. Az ágazat hozzáadott értéke a 2004-es kimagasló növekedés után idén negyedévenként egyenletesen, összességében 10%-kal csökkent, de így is magasabb, mint 2000-2003-ban volt. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első tíz hónapban 8.3%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül közel 10%-kal mérséklődött a növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítése - elsősorban a búzaeladások visszaesése miatt -, élő állatokból és állati termékekből pedig 7%-kal csökkent a felvásárlás.

Az ipari ágak (melyek közül meghatározó súlyú a feldolgozóipar) az év eleji visszafogott teljesítmény után a második és harmadik negyedévben a GDP-t meghaladóan, 6.3-6.4%-kal növelték hozzáadott értéküket. Átlag feletti növekedés mutatkozott a szinte teljes egészében exportra termelő gépipari ágazatok értékesítésében, valamint a túlnyomórészt belföldi eladásokra támaszkodó - de idén külföldi értékesítését jelentősen növelő - kőolaj-feldolgozásban és építőanyag-iparban (az építőipari konjunktúrával összefüggésben). A megrendelések alakulása az ipari termelés további növekedését vetíti előre. A kibocsátás bővülése 2004 első tíz hónapjához képest 10%-os termelékenységnövekedés és 2.9%-os létszámcsökkenés mellett ment végbe.

Az építőipar hozzáadott értékének növekedése negyedévről negyedévre gyorsult idén, július-szeptemberben 17.4%-ot ért el. Az utak, műtárgyak építésének növekedési üteme meghaladta az épületekét.

A szolgáltatóágazatok együttesen 4.2%-os hozzáadottérték-növekedést könyvelhettek el a harmadik negyedévben, ami az első félévi teljesítményükhöz hasonló érték. Valamennyi ágazat nagyobb növekedést mutatott idén, mint 2004-ben. Legnagyobb mértékben (7.2%-kal) a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazat teljesítménye bővült, a fellendülő külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó nemzetközi szállításokból, valamint a mobiltelefon- és internetszolgáltatások forgalmának növekedéséből adódóan. Átlag felett nőttek a pénzügyi szolgáltatások, átlag alatt a közigazgatás, oktatás, egészségügy, egyéb személyi szolgáltatások. A kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat hozzáadott értéke 4.2%-kal bővült a harmadik negyedévben.

A munkaerőpiac legfontosabb mutatói közül csak a munkanélküliség változott érdemben 2004-hez képest. A foglalkoztatottak száma az augusztus-októberi adatok szerint minimálisan növekedett az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélküliek száma viszont számottevően emelkedett. A munkanélküliségi ráta 6.1%-ról 7.3%-ra nőtt.

A fogyasztói árak január-novemberben 3.6%-kal emelkedtek 2004 azonos időszakához képest (ezen belül novemberben 3.3%-kal), ami a rendszerváltozás óta a legalacsonyabb éves inflációs ütem, annak ellenére, hogy több tényező (olajárak emelkedése, számottevő keresetnövekedés, ipari termelői árak alakulása) a fogyasztói árak növekedésének irányába hatott. Ezek közül kiemelendő a kőolaj világpiaci árának emelkedése, ami nemcsak a háztartási energia, valamint az üzemanyagok drágulása révén növelte az inflációt, hanem az ipar termelői árain keresztül is.

Kedvezően hatott viszont a fogyasztói árakra a forint erősödése. Az október-novemberi gyengülés ellenére a magyar fizetőeszköz az első tizenegy hónap átlagában némileg erősödött a dollárral és az euróval szemben is.

A mezőgazdaság termelői árai közül októberben a növényi termékek árszínvonala 5.1%-kal nőtt az egy évvel azelőtti rekordtermés nyomán kialakult alacsony szinthez képest, az élő állatoké és állati termékeké pedig 1.4%-kal csökkent.

Az év eddigi részére ezzel szemben a növénytermesztési árak 9%-os csökkenése és az állattenyésztési árak enyhe növekedése volt jellemző. Az ipari termelői árak előző évinél némileg magasabb növekedésére részben az olajárak emelkedése ad magyarázatot. A belföldi értékesítés árai január-októberben 8,8%-kal haladták meg a tavaly ilyenkorit (ezen belül a kőolaj-feldolgozásé 28%-kal). Az exportértékesítés árai ezen idő alatt 1%-kal nőttek (2004-ben 0,4%-kal csökkentek). Októberben a forint gyengülésének hatására az ipar exportértékesítési árindexe kissé magasabb, 2.1%-os értéket vett fel. Az építőipari tevékenység árai októberben az előző hónapokat meghaladóan, 4.8%-kal nőttek 2004 azonos időszakához képest. A január-októberi átlagos áremelkedés 4% volt (tavaly ilyenkor 4.8%).