Elderly caucasian woman scratching dry skin on her arm. Senior dry skin problem.

Fájdalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet Magyarországon? Itt friss jelentés, sokaknak nem fog tetszeni

2023. február 8. 10:27

A társadalom elöregedése igen komoly problémát jelent hazánkban. Most utánajártunk, van-e realitása a nyugdíjkorhatár emelésének Magyarországon. Az időseknek egyelőre nem kell aggódniuk, de hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik a fájdalmas beavatkozás.

A magyar helyreállítási terv megjelenése óta sokan találgatják, hogy milyen változások jöhetnek majd a jelenleg fennálló nyugdíjrendszer paramétereiben. Általánosan elterjedt módszer a fenntarthatóság javítására a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése – de kérdés, hogy hazánkban van-e még mozgástér ebben az irányban. Most a Bankmonitor megnézte, hogyan állunk a többi európai országhoz képest, és középtávon van-e realitása a korhatáremelésnek Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank kutatói 2016-ban készítették el a sokat idézett elemzésüket, melyben azt írták, 20 évig biztosítottnak tekinthető a hazai nyugdíjrendszer finanszírozása. Megállapításuk szerint a fenntarthatóság érdekében meghozott döntések hatásai a 2030-as évek közepéig kitartanak – igaz, hogy akkor még nem láthatták előre az azóta bekövetkezett változtatásokat. A 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése és a nyugdíjkiadások egyik fő fedezeteként szolgáló szociális hozzájárulási adó többszöri csökkentése ugyanis már árnyalja ezt a képet.

Azt mindenesetre az említett elemzés is leszögezi, hogy hosszú távon a kedvezőtlen demográfiai folyamatok finanszírozási nehézségekhez fognak vezetni a nyugdíjkasszát illetően. Tekintve, hogy az eredetileg problémamentesnek jósolt 20 évből is már közel 7 év eltelt, de az új intézkedések fényében a jóslat aktualitása is megkérdőjelezhetővé vált, érdemes áttekintenünk a ma ismert folyamatokat.

Európa-szerte súlyos probléma az elöregedés

A társadalom elöregedése nem magyar sajátosság, a fejlett világ legtöbb országában, így gyakorlatilag egész Európában megfigyelhető jelenség a lakosság korösszetételének átalakulása. A folyamat mérésére többek között az időskori eltartottsági rátát alkalmazhatjuk: ez a mutató az idősek (65 év felettiek) és az aktív korúak (15-64 év közöttiek) arányát jelzi. Az Eurostat vonatkozó előrejelzése szerint a következő néhány évtizedben drasztikus elöregedésre kell felkészülniük az európai államoknak.

Látható, hogy 2020-ban a vizsgált országok mindegyikében 20-36% közé volt tehető az idősek és az aktív korúak aránya. Az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 32%-os értéket vett fel a mutató, azaz a közelmúltban még kb. 3 aktív lakos jutott egy időskorúra. Ezzel szemben 2060-ra rendkívüli mértékben eltolódhatnak az arányok, így teljesen felborulhat a korösszetétel korábban megszokott egyensúlya. A vizsgált mérőszám uniós átlaga akár 54 százalékra emelkedhet, azaz akkoriban már kevesebb mint 2 aktív jutna egy idősre.

Magyarország ebből a szempontból a középmezőnyben szerepel, nagyjából az uniós átlaghoz hasonló adatokkal. 2020-ban még alig 30% volt az időskori eltartottsági rátánk, de 2060-ra várhatóan eléri az 52 százalékot. (A gyorsabban idősödő társadalmakban akár 60 százalék fölé is emelkedhet a mutató, de a „legfiatalosabb” országok is kivétel nélkül 40 százaléknál magasabb rátára számíthatnak majd.) Mondanunk sem kell, hogy ilyen körülmények között alapjaiban remegnének meg a ma ismert nyugdíjrendszerek: a krízist csak fájdalmas intézkedésekkel, például a nyugdíjkorhatár emelésével lehetne elkerülni.

Szinte mindenhol napirenden van a korhatáremelés

A vizsgált országok között abból a szempontból nagy különbségek vannak, hogy hol milyen életkor betöltésével válnak jogosulttá a polgárok az öregségi nyugdíjra. Jelenleg 62 és 67 éves életkor között szóródnak az európai nyugdíjkorhatárok, nem számítva a kedvezményes lehetőségeket. Például Magyarországon létezik a „Nők40” intézménye, melynek keretein belül a nők 40 évnyi szolgálati idő összegyűjtése révén 65 évnél fiatalabb korban is nyugdíjba vonulhatnak. (A magyar férfiak számára nincs korkedvezményes lehetőség.)

A második ábrán látható, hogy hazánk a korhatár alapján is az európai középmezőnybe sorolható. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a korhatárok folyamatosan változnak (általában növekednek), ami az országok sorrendjét is évről évre átírhatja. Erre Magyarországon is számos példát láthattunk: 2021-ben még 64,5 év volt a korhatár, de 2022-től 65 évre emelkedett, így az 1957-ben vagy annál később születettekre már ez utóbbi vonatkozik.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Az elöregedés kihívására adott válaszok között rendre szerepel a nyugdíjkorhatárok fokozatos emelése. A vizsgált 25 országban kevés kivétellel (ezek: Izland, Magyarország, Luxemburg, Lengyelország, Szlovénia) mindenütt deklarálták, hogy a jövőben emelni tervezik a nyugdíjba vonulásra jogosító életkori limitet – ami az előjelzett eltartottsági rátákból kiindulva bizony teljesen érthető.

Van realitása a korhatáremelésnek Magyarországon?

A kérdés vizsgálatához először érdemes felidéznünk, milyen élettartam-kilátások jellemzők a magyar társadalomban. A Központi Statisztikai Hivatal közzétételei szerint 2020-ban a születéskor várható, egészségben eltöltött élettartam a férfiak esetében 61.7 év volt, a nőknél valamivel több, 63.6 év. Sajnos ezek alapján a férfiak 3.5 év, a nők 2.3 év elmaradásban vannak a 27 uniós tagállam átlagától.

Azt mondhatjuk tehát, hogy a tavaly befejeződött korhatáremelési menetrend következtében az egészséges várható élettartam mindkét nem esetében alulmúlja az általános nyugdíjkorhatárt. Ebből a szempontból kifejezetten nehéz a magyar helyzet: számos európai országban lényegesen jobb kilátásaik vannak az időseknek, mégis alacsonyabb nyugdíjkorhatár van érvényben. A már most is meglehetősen feszes állapotok miatt tehát azt mondhatjuk, hogy középtávon egyelőre kevéssé reális forgatókönyv a magyar korhatár további emelése.

Hosszú távon azonban minket is erősen érinteni fog a visszafordíthatatlan elöregedési folyamat. A következő szűk 40 évben 72 százalékkal fog nőni az egy aktívra jutó idősek száma, míg az európai átlag ennél némileg alacsonyabb, várhatóan 69%. Mai ismereteink szerint így előbb-utóbb valószínűleg ismét napirendre fog kerülni a nyugdíjkorhatár-emelés, máskülönben az egyre csökkenő arányú aktív generációk nem lennének képesek gondoskodni az egyre nagyobb arányú idősebb korosztály megélhetéséről.

Hogyan védekezhetünk a bizonytalanság ellen?

Habár a hivatalos tervek között egyelőre nem szerepel a korhatáremelés, mégis nagyon sokan keresnek alternatív megoldásokat időskori megélhetésük bebiztosítására. A leginkább elterjedt stratégia szerint érdemes számottevő megtakarítást felhalmozni, amelyből majd jövedelemkiegészítést biztosíthatunk önmagunk számára az állami nyugdíjon felül. Erre a célra hazánkban legalább három lehetőség kínálkozik: ilyenek az önkéntes nyugdíjpénztárak (1,1 millió fős tagság), a nyugdíjbiztosítások (kb. 460 ezer fő), és a nyugdíj-előtakarékossági számla (kb. 100 ezer fő).

Az öngondoskodás természetesen nem csak intézményesített megtakarítások keretein belül történhet: hasonlóan működőképes megoldás lehet például egy kiadott ingatlan is, amelyből az idős tulajdonos bérleti díj formájában tesz szert kiegészítő jövedelemre. A tőkeképzés konkrét formája tehát másodlagos szempont, de a szükségessége alapvetés: ezzel a módszerrel kézben tarthatjuk az időskori anyagi helyzetünket, és védekezhetünk az esetleges negatív fejleményekkel szemben, legyen szó akár a nyugdíjkorhatár emeléséről, akár a nyugdíjak vásárlóerejének további csökkenéséről.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Egyedülálló zenés activityt fejlesztett a magyar gyógypedagógus  (x)

Egy hazai gyógypedagógus-zeneterapeuta összerakott egy többszörösen díjazott zenei társasjátékot.

Ez a superfood lehet a foci Eb nagy slágere (x)

Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.

Farmról az asztalra: így segítheti ez az üzleti modell a kisgazdaságokat

A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.

Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

NAPTÁR
Tovább
2024. május 23. csütörtök
Dezsõ
21. hét
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2024. május 22. 20:53
Árfolyamok!
A legfontosabb magyar és nemzetközi részvény és devizaárfolyamok ÉLŐBEN!
Most nem