Nincs többet hó vége: ezzel a vadiúj szabállyal átlagfizuból is tízezreket lehet félretenni havonta

Kiadásaink rendszerezésére, csökkentésére, valamint megtakarítás képzésére is kiválóan alkalmas az egyébként rendkívül egyszerű és könnyen megérthető 20-30-50-es szabály. A módszer lényege, hogy a havi jövedelmünk 50%-át fordítjuk a fix kiadásokra, 30%-ából fedezzük az egyéb kiadásainkat, mint például a szórakozást, a maradik 20%-ot pedig hónapról hónapra megtakarítjuk.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy ezzel a módszerrel néhány év leforgása alatt még a magyar átlagfizetés 20%-ából is jelentős összegű megtakarítást lehet felépíteni. Csakhogy – vetődik fel a nem minden alapot nélkülöző kritika – nagyon nem mindegy, hogy mekkora összeget is jelent maga a fennmaradó 80%, ugyanis ha ez az összeg túlságosan kicsi, akkor nem lehet belőle kigazdálkodni a kötelező és egyéb kiadásokat. Ebben az esetben pedig az sem reális cél, hogy képesek legyünk hónapról hónapra félretenni a 20%-ot.

Ha például valaki a kedvezmények nélkül számolt garantált bérminimumot (nettó 231 952 forintot) keresi meg, akkor hiába lehetne az évek alatt csinos kis összeget megtakarítani a havi 46 390 forintot jelentő 20% megtakarításával, ha a maradék 80%-ot jelentő 185 562 forintból képtelenség fedezni a havi kiadásokat.

Ez az ellenvetés még az átlagfizetés esetén is elfogadható – a legfrissebb adatok szerint a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 462 200 forint. A 20-30-50 szabály szerint ennek a feléből, tehát 231 100 forintból kellene fedezni a kötelező kiadásokat, illetve további 138 660 ezer forintot lehetne szórakozásra és egyéb, nem létfontosságú kiadásokra költeni. Ez összesen 369 760 forint, ami a jelenlegi élelmiszer- és albérletárak mellett valóban nem tűnik túl soknak.

Éppen ezért most hagyjuk a 20-30-50 szabályt, és tételezzük fel, hogy a nettó átlagkeresetnek egy lényegesen kisebb részét, mondjuk csak 5%-át tesszük félre havonta. Akkor vajon mekkora megtakarítást halmozhatunk fel 5, 10, 20 év alatt?

Így számoltunk

A fentiek alapján tehát a jelenleg 462 200 forintos, kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresetet vettük alapul, amelynek 5%-a 23 110 forint. Abból indulunk ki tehát, hogy az első évben havonta ekkora összeget teszünk félre, és a maradékból tartjuk fenn magunkat (ami egyébként 439 090 forint). Az elképzelés pedig az, hogy az év végén felhalmozott összeget évi 7%-os kamat mellett befektetjük.

Ezt minden évben újra és újra megismételjük – tehát az adott évben felhalmozódott összeget mindig évi 7%-os hozam mellett fektetjük be. Természetesen a korábbi években felhalmozódott összeget is befektetésben tartjuk, ahogyan az azok után kapott kamatokat is újra befektetjük.

A fentiek alapján tehát az első év végére 277 320 forintunk halmozódna fel, amit ha az említett 7% mellett befektetnénk, úgy a második év végére már 296 732 forintunk lenne belőle. Ezt nem vennénk ki, tovább fialtatnánk – természetesen a kamatokkal együtt -, ráadásul mellé tennénk a második évben megkeresett fizetésünk 5%-át kitevő összeget is. Ez ugye alsó hangon további 277 320 forintot jelentene, ám ha idő közben feltételezünk egy 5%-os fizetésemelést, akkor az valójában már 291 186 forintot tenne ki.

A harmadik évnek tehát már úgy futnánk neki, hogy 587 918 forintunk lenne megtakarítva.

A további évek során pedig semmi mást nem kellene tennünk, csak a fentieket folytatni (a következő évek során végig egységesen 7%-os kamattal és 5%-os fizetésemeléssel számoltunk).

Ezt a módszert követve az ötödik év végére 1 750 862 forintot tudunk felhalmozni, ami természetesen nem olyan jelentős összeg, mint amit a fizetésünk 20%-ának félretételével tudnánk felhalmozni (ez egyébként 7 003 449 forint lenne), ám nem is elhanyagolható mennyiség. És ehhez mindössze a fizetésünk 5%-át kell megtakarítani, illetve a fentieknek megfelelően befektetni.

Természetesen az ötödik év után tovább is folytathatjuk a fenti módszert – ebben az esetben a tizedik év végére 4 690 268 forint, a tizenötödik év végére 9 430 313 forint, míg a huszadik év végére 16 866 419 forintunk gyűlne össze.

Kedvezményekkel, mediánnal

A kedvezmények figyelembevételével számolt átlagkereset valamelyest nagyobb, 478 ezer forint volt legutóbb. Ha ebből az összegből indulunk ki, úgy havi 23 900 forintos megtakarítással vághatnánk bele a módszer alkalmazásába.

Ez nem túl nagy különbség – mint írtuk, a kedvezmények nélküli átlagkereset 5%-a 23 110 forint -, ám az évek előrehaladtával természetesen valamelyest meglátszódna az eredményen. Ebben az esetben az ötödik év végére 1 810 714 forint, a tizedik végére 4 850 602 forint, míg a huszadik év végére 17 442 986 forint lenne a megtakarított összegünk.

Ha a keresetek legutóbbi, kedvezmények figyelembevételével számított mediánértékét vesszük alapul, ami 383 400 forint, akkor az első évben havi 19 170 forintot kellene félrerakni, ha továbbra is a fizetés 5%-át szeretnénk megtakarítani.

Bár ez lényegesen kisebb összeg, mint az átlagfizetés, ám még így is 1 452 359 forintunk gyűlne össze az ötödik év végére. A tizedik év végére 3 890 629 forint, míg a huszadik év végére 13 990 880 forint gyűlne össze megtakarításként.

Összegzés

A fenti példákból is látható, hogy pénzügyi tudatosság és önfegyelem mellett még egy átlagos fizetésből is sokmilliós megtakarítás halmozható fel mindössze néhány év alatt. Ez még akkor is lehetséges, ha a fizetésünknek nem a 20%-át, hanem csupán az 5%-át takarítjuk meg havonta.

Tény, hogy a havi átlagfizetés 5%-a nem képez olyan hatalmas összeget, ám sok kicsi sokra megy. A fenti számításokból is jól látható, hogy a havi néhány ezer forintos megtakarítás is idővel jelentős összeggé nőheti ki magát.