22 °C Budapest
Senior man looks at stamp collection with magnifying glass

Sokmilliós bélyegek is lapulhatnak a magyar otthonokban: bármely hagyatékban rejtőzhet egy?

2024. május 19. 06:45

Bár a fiatalabb generációk körében már csak ritkábban foglalkoznak bélyeggyűjtéssel, a nagy- és dédszülők birtokában a mai napig gyakorta ott lapul egy-egy gyűjtemény, amelyre sokszor már csak az idős rokon halálát követően figyelnek fel az örökösök. Utóbbiak pedig – mivel jellemzően nem értenek hozzá -, sokszor csak találgatják, hogy mekkora értéket jelenthetnek a hagyatékban fellelhető bélyegek. Többségüknek sajnos csalódniuk kell – az általunk megkérdezett szakértő szerint igen ritka, hogy a megörökölt, nem tudatosan gondozott gyűjtemények valódi kincseket rejtsenek. Ritka, de nem példa nélküli az ilyesmi, ugyanis időről időre mégiscsak előfordul, hogy valaki egy, a gyűjtők, szakértők számára értékes példányra lel az örökségben. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mekkora értéket képviselhet egy-egy értékesebb bélyeg, megnézzük, hova fordulhat az, aki szeretné felbecsültetni egy birtokába jutott bélyeg(gyűjtemény) értékét, illetve arra is kitérünk, hogyan kezdjen neki a bélyeggyűjtésnek az, aki akár befektetési, akár más célból most szeretné elkezdeni ezt a tevékenységet.

Alighanem már mindenki hallott az akár több millió forintot is érő különleges bélyegekről, éppen ezért gyakran merül fel a kérdés egy-egy bélyeggyűjtemény örököseiben, hogy mégis mekkora értéket képviselhet az elhunyt nagy- vagy dédszülő hagyatékában fellelt kollekció. Merthogy a felvázolt helyzet egyáltalán nem számít ritkaságnak, melynek oka, hogy a Kádár-rendszer évtizedeiben kifejezetten népszerű elfoglaltság volt a bélyeggyűjtés. Olyannyira, hogy a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének (MABÉOSZ) az 1970-es évekre csaknem negyedmillió regisztrált tagja volt.

A szervezet egyébként már ekkor is komoly múltra tekintett vissza, hiszen közvetlen elődje, a Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Országos Szövetsége (MABEOSZ) 1922. június 13-án alakult. A jogelőd szövetség éppen 30 évig tudott működni, majd 1952-ben a korábbi tagegyesületek megszüntetése miatt került sor a mostani név felvételére. A bélyeggyűjtés tehát egy igen régi és egykor nagy népszerűségnek örvendett tevékenységnek számít, amivel egyébként a mai napig magyarok tízezrei szeretnek foglalkozni. Polgár László, a szövetség elnöke kérdésünkre elárulta, hogy

Jelenleg Magyarországon nagyjából 30 000 ember van, aki valamilyen szinten foglalkozik bélyegekkel. Ebbe beletartoznak a bélyeggyűjtőkön kívül pl. művészek, vagy más témát gyűjtők, mint a közlekedési relikviák gyűjtői, akik szintén elteszik a közlekedéssel kapcsolatos bélyegeket. És emellett egyre többen vannak, akik befektetésnek veszik a bélyeget.

A szakember szerint tehát jelenleg is vannak olyanok – sőt, egyre többen vannak – akik befektetésként tekintenek a bélyegre. De mégis mennyit érhet egy-egy bélyeg? Egyáltalán mi határozza meg egy bélyeg értékét?

Mitől lesz egy bélyeg értékes?

Az egyik legalapvetőbb kérdés természetesen, hogy mégis mitől lesz egy bélyeg értékes? Nos, némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a bélyegek sem különböznek bármely egyéb terméktől, vagyis az árukat alapvetően a kereslet és a kínálat határozzák meg együttesen.

Az értékét két fő dolog határozza meg a bélyegeknek, az egyik a fellelhető darabok száma, a másik a keresettség mértéke

- mondta el Polgár László, aki azt is elárulta, hogy tévedés lenne azt hinni, hogy csak az igazán régi bélyegek lehetnek értékesek.

A modern bélyegek között is lehet találni értékesebbeket, van 1993-ból olyan bélyegünk, amelynek a jelenlegi piaci ára több mint egymillió forint. Ugyanakkor a gyűjtők nagy becsben tartják általában a gyűjteményüket akkor is, ha annak pénzbeli értéke nem jelentős - a legtöbb gyűjtő nem az értéke miatt gyűjt, hanem azért, mert az adott gyűjtési terület számára érdekes, fontos és azt a területet akarja jobban megismerni

- mondta el a szakember, utalva arra is, hogy a többség számára ez a tevékenység azért (elsősorban) mégsem befektetés.

A legértékesebb bélyegekre vonatkozó kérdésünkre a szakember elárulta, hogy magyar viszonylatban talán az úgynevezett fordított Madonna számít a legértékesebbnek.

Nem levélen felhasználva, szólóban a legértékesebb és talán legismertebb magyar bélyegünk a fordított Madonna. »Az 1921/25. Koronás Madonna bélyegsor tíz, az inflációt 50 koronától 10 000 koronáig folyamatosan követő értékét könyvnyomtatással, két színnel állították elő. A bélyegeket ennek megfelelően két menetben nyomtatták, előbb a külső keretrajzot, majd a papírt újra a gépbe helyezve második menetben az eltérő színű belső bélyegképet. Az 1923. december 1-től gyártott 5 000 koronás címlet egyik ívével történt a malőr, nagy valószínűséggel úgy, hogy az első menetet követő nyomdai ellenőrzés után ezt az egy ívet fordítva tették vissza a papírkötegbe. Tény azonban, hogy a bélyeg lényegében szimmetrikus, az értékjelzést is tartalmazó keretrajzába a Madonnát ábrázoló kerek középrész fordítva, fejjel lefelé került be a nyomógépbe. Mivel a hiba felületes rápillantásra nem volt feltűnő (az egyforma méretek miatt nem volt nagy a képelcsúszás), a selejtes ív átment az ellenőrzésen, és árusításra került egy budapesti trafikban. A közelben lévő Budapesti Munkás Biztosító Intézetben vette észre valaki 1925 januárjában, hogy nem szabályos bélyeget tart a kezében. A felfedezést követően rögtön megtiltották a további árusítást, de addigra hozzávetőleg 80 darabot eladtak belőle. A gyűjtők és a Bélyegmúzeum birtokában ennek a darabszámnak csak töredéke van meg, a többi valószínűleg elveszett. A leghíresebb magyar tévnyomat egy-egy darabja azonban észrevétlenül ott lapulhat a dédpapa elfelejtett bélyeggyűjteményének albumlapjain, és nincs kizárva, hogy a jelenleg ismert példányok mellé még további előkerült darabok sorakozzanak fel.«

Más a helyzet, amennyiben a levélen felhasznált bélyegek körében gondolkodunk:

Levélen felhasználva a legértékesebb bélyegünk az ún. "Kőbánya" levélen található. »Kiemelkedő ritkaság a magyar postaigazgatás kibocsátásaihoz sorolt első bélyeg, az 1867. évi könyvnyomatos kiadás számtévnyomata. Az 1867-es könyvnyomatos kiadás értékeit 400 nyomódúcot tartalmazó és 4x100-as tömbökre tagozódó nyomólemezekkel nyomták. A 100-as tömbökben 10x10 nyomódúcot helyeztek el. Az 5 krajcáros bélyeg egyik első nyomólemezébe azonban tévedésből egy 3 krajcár értékjelzésű nyomódúc is került. Az ezzel a lemezzel nyomott ívek ezért egy tévnyomatot tartalmaztak, egy piros színű 3 krajcárost. A tévnyomatot tartalmazó ívek mind Magyarországon kerültek felhasználásra 1867 augusztusától október közepéig. Az ismert példányok Brukenau (Hidasliget), Detta, G. Becskerek (Nagybecskerek) és Kőbánya bélyegzésűek. A tévnyomatok közül 3 db használt és egy levéldarabon talált példány már a század első harmadában ismert volt a szakirodalomban Edwin Müller 1927-ben megjelent közlése alapján. A "Kőbánya" bélyegzéssel ellátott, teljes postai küldeményen fennmaradt tévnyomatok azonban csak 1938-ban bukkantak fel. A Bécsből Budapestre költözött Pfeiffer család üzleti levelezését ekkor vásárolta meg teljes egészében egy magyar bélyeggyűjtő, Gál László, aki a két, tévnyomattal bérmentesített, Kőbánya bélyegzésű levelet az iratok közt megtalálta. E két levél közül az egyik került később Kún György, majd Dr. Anton Jerger osztrák gyűjtő birtokába, aki Frankaturen c. könyvében a postai teljest bemutatta, megemlítve, hogy tudomása van egy másik példány létezéséről is, mely ugyanebből a levelezésből származik. Ez a bizonyos, 1867. augusztus 25-i bélyegzővel ellátott másik példány került elő 1997-ben Dr. Pákozdy Károly gyűjteményének darabjaként, aki egy ceruzás feljegyzés és a családi emlékezet tanúsága szerint valószínűleg 1943-ban 20 000 pengőért vásárolta meg, egy hibátlan 5 krajcárossal bérmentesített levéllel együtt. A gyűjtő 1959-ben bekövetkezett halála után örökösei a levelet ereklyeként őrizték, és csak 1997-ben látták elérkezettnek az időt arra, hogy ezt az óriási ritkaságot árverésre bocsássák. A Hungarofila 1997. december 6-án rendezett árverésén a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank közösen vásárolta meg 38 millió forint leütési áron. (A jutalékokkal együtt 41,8 millió forint volt a végső összeg.) A vásárlással az volt a céljuk, hogy a magyar történelmi emlékezetben kiemelkedő jelentőséggel bíró kiegyezés eseményeinek tanújaként nemzeti kincsnek tekinthető filatéliai [filatélia = bélyeggyűjtés – a szerk.] ritkaság határainkon belül maradhasson. Ennek megfelelően egybehangzó akarattal a budapesti Bélyegmúzeumban helyezték letétbe, hogy ne csak egy szerencsés gyűjtő, de mindannyiunk közös kincse legyen. A levél párja, amely Dr. Anton Jerger halála után 2005-ben a Corinphila árverésén bukkant fel, mintegy ötszázezer svájci frank, vagyis durván 100 millió magyar forint értékben került leütésre. A két levél a 2008-ban megrendezett nemzetközi bélyegkiállítás, a WIPA sztárja volt Bécsben.«

Ezek a példák már jól mutatják, egy-egy bélyeg milyen hatalmas értékkel is bírhat, pedig még messze vagyunk a legdrágább bélyegek ligájától:

Világszinten a legdrágább bélyegek dollármilliókért kelnek el, a csúcstartó bélyeg jelenleg közel 10 millió dolláros (~3,6 milliárd forintos) eladási árral rendelkezik

- tette hozzá a szakember.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Ritka, hogy kincs hullik az ölünkbe

Láthattuk tehát, hogy elképesztően drága bélyegek is léteznek, ám ezeket elsősorban csak tudatos keresgéléssel, illetve anyagi ráfordítással lehet megszerezni – az igen ritka, hogy valaki csak úgy „véletlen” rábukkanjon ilyesmire.

Bele lehet futni, de kicsi a valószínűsége. Tudás nélkül szinte esélytelen. Tudással keresve viszont nagyon szép dolgokat lehet találni

mondta ezzel kapcsolatban Polgár László, jóllehet azért hozzátette, hogy

Előfordulnak hétköznapi összerakosgatott gyűjteményekben is komoly ritkaságok, amiket a tulajdonos nem vett észre amikor a gyűjteményében elhelyezte őket.

Összességében azonban mégiscsak az a tapasztalat, hogy az igazán értékes bélyegek nem kerülnek bele „csak úgy véletlen” a gyűjteményekbe, hanem azokra nagyon is tudatosan tesznek szert a gyűjtők. Ezzel kapcsolatban azt is megtudtuk, hogy az öröklés útján szerzett gyűjtemények is csak a legritkább esetekben tartalmaznak valóban értékes példányokat:

Az örökösök gyakorta nem tudják, hogy milyen értékű gyűjteményt örököltek. Jellemzően teljesen ismeretlenek a témában és általában értékesebbnek vélik a gyűjteményt, mint amilyen. A másik véglet is előfordul, hogy egy jelentéktelennek kinéző albumból igen értékes bélyegek kerülnek elő. A legfontosabb ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amit el szoktam mondani, hogy mielőtt értékesítenék a gyűjteményt, minden darabját mutassák meg szakértőnek, a legjobb, ha többnek is megmutatják. A közösségi oldalakra feltöltés is jó megoldás érdeklődés szinten, de az adásvételt nem javasoljuk, mert sok a zavarosban halászó, privát üzenetekben ajánlatot tevő személy. Ilyenkor az eladó mindig pórul jár. A ’70-es, ’80-as években 300 000 ember is gyűjtött Magyarországon bélyeget, ezért véleményem szerint mindenki családjában, ismeretségi körében található még a mai napig bélyeggyűjtemény.

Érdemes itt megemlíteni, hogy a MABÉOSZ is nyújt hagyatéki tanácsadást, jóllehet a szövetség honlapján itt is felhívják rá a figyelmet, hogy az 1960 és 1990 között keletkezett gyűjtemények jelentős része ma már csak igen nehezen értékesíthető.

Nem csak befektetés, hanem egy szép hobbi

Fentebb már említettük, hogy ma is vannak, akik elsősorban befektetésként tekintenek a bélyeggyűjtésre, jóllehet a szakember szerint ők vannak kevesebben:

Korábban írtam, hogy sokan tekintik már manapság is befektetésnek a bélyegeket, de a gyűjtők legtöbbször nem befektetésként tekintenek a gyűjteményükre. Az utánpótlás-nevelésen belül a fiatalokkal azt szeretnénk megértetni, ha a filatéliáról ismereteket szerez, akkor nemcsak egy szép hobbit tud elkezdeni, ami általában egy életre szól, hanem olyan tudáshoz jut, amit később kamatoztatni is tud és pénzre is tud váltani.

Mert bizony a bélyeggyűjtés nem kizárólag az idősek hobbija, jóllehet a szervezet tagjai jórészt a 60 pluszos korosztályból kerülnek ki:

Ennek a közösségnek a legnagyobb szervezete itthon a MABÉOSZ, amelynek a legfontosabb célja jelenleg az utánpótlás-nevelés. Nem csak a gyerekek megismertetése a bélyeggel, levelezéssel stb., hanem az olyan felnőtt, 30-as - 40-es korosztály visszacsábítása, akik korábban foglalkoztak gyűjtéssel, csak valamiért abbamaradt a hobbi (iskola, család, anyagi okok, stb.). Így, szerencsére nem csak az idősebb korosztály foglalkozik ezzel a tevékenységgel, jóllehet ha átlagot nézünk 60+ az életkor jelenleg

- árulta el ezzel kapcsolatban Polgár László.

A bélyeggyűjtés bármilyen életkorban elkezdhető. Általában valami eseménnyel vagy témával-motívummal kapcsolatban legegyszerűbb elkezdeni a gyűjtést. Az alapokról érdemes megkérdezni egy tapasztaltabb gyűjtőt vagy az alap szakirodalmat olvasni. Olyan mennyiségű és minőségű szakirodalom áll rendelkezésre az elmúlt 184 év bélyeggyűjtéséről és a filatéliáról, hogy pl. simán megtölt egy könyvtárat - ez a MABÉOSZ székház 2. emeletén található. Nagyon jó kezdés lehet pl. a Bélyegmúzeum meglátogatása, amely a világ leggazdagabb gyűjteményével rendelkezik filatélia témában

-tanácsolta végül a szakember azok számára, akik most szeretnék elkezdeni ezt a komoly múlttal rendelkező hobbit.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Bankmonitor  |  2024. június 24. 16:26
Napvilágot láttak a végleges pályázati feltételek, júliustól már tényleg elstartolhat az új otthonfe...
MEDIA1  |  2024. június 24. 14:07
Rózsa András, a leendő XIV. kerületi polgármester bejelentette, hivatalba lépését követően az ATV, v...
Kiszámoló  |  2024. június 24. 11:51
Magyarország a nyolcvanas-kilencvenes években az elmaradottsága okán kimaradt a csekkes fizetésből é...
MNB Intézet  |  2024. június 24. 10:27
2024 kiemelkedően fontos esztendő a Magyar Nemzeti Bank életében, ugyanis idén ünnepli fennállásának...
Tücsökfehérjéből készít proteinszeletet a magyar orvostanhallgató, a Cápák között befektetője is beszállt az üzletbe (x)

Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.

A legnagyobb hazai filmfesztiválon mutatkozik be a közösségi finanszírozásból megvalósult kisjátékfilm

A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.

Üzleti ötletek tesztelése: ezt kell tenned, hogy befutó legyen a kampányod a közösségi piactéren

Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.

Meglepő dolgokat rejt egy kamasz naplója 2024-ben: less bele, a te gyereked is érintett!

Megvalósul Jocó bácsi nagy álma, színpadra állítják regényét. A Kamaszharc, bár fikció, a tanárként nap, mint nap megtapasztalt élethelyzeteket dolgozza fel.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. június 24. hétfő
Iván
26. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Árfolyamok!
A legfontosabb magyar és nemzetközi részvény és devizaárfolyamok ÉLŐBEN!
Most nem