Beinthet az EU a tranzakciós illetéknek: most csak a turisták járnak jól

Jelenleg tiltják a szabályok, hogy más tranzakciós díjat számítsanak fel a bankok egyik vagy másik országban az eurózóna országain belül a határon átnyúló, euróban zajló pénzforgalmi műveletekre. Nem vonatkozik azonban a szabályozás az eurózónán kívüli országok devizájában, így például a forintban zajló tranzakciókra, viszont egy idén megjelenő javaslattal rájuk is kiterjesztené az Európai Bizottság a szabályt.

A Reuters birtokába került bizottsági dokumentum szerint a határon átnyúló tranzakciók díjai jellemzően nagyon magasak, jóval magasabbak, mint az eurózónán kívüli országokban a belföldi tranzakciók során ez megszokott. A pénzforgalmi szolgáltatók előszeretettel alkalmazzák a minimum díjakat, amelyek a kis értékű tranzakciókat különösen drágává teszik.

Egy ilyen lépés a bankok számára lenne igazán kellemetlen, az internetes fizetési cégek esetében ugyanis jellemzően eleve kisebbek (ha léteznek egyáltalán) a belföldi és a külföldi díjak közötti eltérések. A magyar bankok pedig a tranzakció illeték fizetési kötelezettségüket (nem készpénzfelvétel esetén 0,3 százalék) is beépítették a díjakba, a díjak korlátozása esetén kevesebb lehetőségük lenne ennek továbbhárítására.

A "Consumer finance action plan" (fogyasztói pénzügyek akcióterv) névre hallgató tervezet 2018 közepéig olyan intézkedéseket is előkészítene, amely növelné a külföldi kártyás fizetések és pénzfelvételek során alkalmazott árfolyamok átláthatóságát, csökkentve a külföldi vásárlás költségeit. Megkönnyítené Brüsszel a lakossági pénzügyi szolgáltatások közötti váltást és növelni szeretné az összehasonlító oldalak megbízhatóságát is. Könnyebbé válhat a külföldi hitelfelvétel és a külföldi autóbaleseteket követő kárrendezés folyamata is.

Az MNB friss adatai szerint tavaly a magyarországi kártyákkal lebonyolított vásárlások értékének 11,7 százaléka zajlott külföldön, a készpénzfelvételnél pedig mindössze 1,2 százalék volt ez az arány. A (nem szolgáltatón belüli) forint átutalási forgalom 11,2 százaléka és a deviza átutalási forgalom 56,5 százaléka irányult külföldre. Ezek a számok ugyanakkor nem csak a lakossági forgalmat tartalmazzák.