Élelmiszer-pazarlás Magyarországon

A kutatásról

A Pénzcentrum online kutatást készített 2020 októberében, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus-járvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében. Konkrétan arra kerestük a választ, hogy a járvány hatására megváltozott életkörülmények - az anyagi helyzet változása, távmunka, időtöbblet vagy időhiány, vásárlási szokások változása, stb. - milyen hatással voltak a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségére. A Pénzcentrum kérdőívét 1893-an töltötték ki, 886 férfi és 1007 nő. A válaszadók közül 222-en 25 és 34 év közöttiek, 540-en 35-49 évesek, 592-en 50-64 évesek és 498-an 65 év felettiek.

A válaszadók 36,6 százaléka él jelenleg a fővárosban, 18,9 százalékuk megyeszékhelyen, 29 százalékuk más városban és 15,5 százalékuk faluban, községben vagy egyéb helyen. A járvány előtt viszont még 14 százalékuk élt városnál kisebb közigazgatási helységben, 38,3 százalék a fővárosban, 19,1 százalék megyeszékhelyen és 28,6 százalék kisebb városban. Vagyis lakóhely szempontjából a megyeszékhelyekről, fővárosból a kisebb városok, falvakba történt elmozdulás, amelynek az élelmiszerpazarlásban is lehet szerepe. A válaszadók 48,6 százaléka él családi házban, 8,3 százalékuk sorházban vagy ikerházban, és 41,4 százalékuk lakásban, (1,6 százalékuk egyéb besorolású ingatlanban).

Legmagasabb iskolai végzetség szerint a válaszadók 2,1 százaléka általános iskolát, 27,6 százaléka középiskolát vagy gimnáziumot, 12,6 százalék OKJ-s képzést, vagy felsőfokú szakképzést, 55,2 százalék főiskolát, egyetemet végzett. Teljes munkaidőben a válaszadók 47,6 százaléka dolgozik, részmunkaidőben 4,4 százalék. 6,6 százalékuk szabadúszó, vállalkozó, 1,7 százalékuk háztartásbeli, 1,6 százalékuk még tanul. A kitöltők 32,1 százaléka nyugdíjas, 1,8 százaléka van GYES-en/GYED-en, és 3 százalékuk munkanélküli. Az anyagi helyzete a válaszadók 46 százalékának nem változott a járvány következtében, 43,4 százalékuknak viszont sokkal, vagy valamivel rosszabb lett. Mindössze 9,3 százaléknak javult az anyagi helyzete.

Élemiszer-pazarlás Magyarországon: az eredmények

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a válaszadók jelentős része (40,7%) kevesebb élelmiszert pazarolt a koronavírus-járvány hatására. Ennek számos különféle oka volt a vásárlási szokások változásától kezdve, azon keresztül, hogy több idő jutott főzésre, egészen a megromlott anyagi körülményekig. A kitöltők 87 százaléka saját bevallása szerint tudatosan figyel rá, hogy ne pazarolja az ételt.

A felmérés szerint a leggyakrabban kidobott ételtípus a pékáru és kenyér (37,9%), amit a készétel, főtt étel követ (27,4%), és a zöldségek (23%), illetve gyümölcsök (16,2%) is gyakran kerülnek kidobásra. De a tejtermékek (11,5%) és a húskészítmények - pl. felvágott - (6,7%), a kész szószók, öntetek - ketchup, salátaöntet, stb. - (6,4%) és a fűszerek (6,4%) is gyakran kerülnek a szemétbe. A legkevésbé veszélyeztett kategóriák a kávé, tea, üdítő (1,4%), a konzervek, befőttek (1,9%) és a nasik, csokik, müzlik, kukoricapelyhely, stb (2,5-2,6%). Ezek nagyon ritkán végzik a szemetesben.

A kutatás kitért arra is, hogy azok, akik anyagi gondokkal küzdenek, vagy éppen bizonytalan a helyzetük; azok, akik éppen kijönnek a jövedelmükből, de nem tudnak félretenni; illetve azok, akik gond nélkül kijönnek a keresetükből, mennyire tudatosak az élelmiszerpazarlásban. A válaszokból az derült ki, hogy anyagi helyzet szempontjából nincs különbség abban - maximum pár százalékpont - mennyire tartják igaznak a válaszadók, hogy tudatosan figyelnek, hogy ne pazaroljanak élelmiszert.