Itt áll feketén-fehéren: ennyivel kevesebb nő dolgozik itthon, mint férfi

2018-ban a nők Európai Uniós foglalkoztatási rátája 67 százalékon állt a tagállamok átlaga alapján. Ez több mint 1 százalékpontnyi emelkedés a megelőző évhez képest, és 5 százalékponttal több, mint a 2008-as adat. Ugyanakkor az átlagos foglalkoztatás a nők körében még mindig 12 százalékponttal marad el, a férfiak foglalkoztatási számaihoz képest - derül ki az Eurostat egyik friss felméréséből.

Az EU-n belül Svédországban volt a legmagasabb a nők foglalkoztatása, ott kimagasló 80 százalékot ért el. Magyarországnak ebben a viszonylatban van még hova fejlődni, de hozzuk az uniós átlagot, nálunk is 67 százaléka dolgozik a nőknek. Az érem másik oldalán van Görögország 49 százalékkal, és Olaszország a maga 53 százalékával, így arányaiban náluk van foglalkoztatva a legkevesebb nő.

Meglepő módon az összes tagállam esetében magasabb foglalkoztatási arányt mértek a férfiaknál, mint a nőknél. Az azonban jó hír, hogy ez a különbség az elmúlt 10 évben az átlagos 15 százalékpontról 12 százalékpontra csökkent le.

A nemek közötti foglalkoztatási hézag nagyon eltért 2018-ban az EU tagállamai között. A legnagyobb különbséget Máltán mérték, ott 22 százalékponttal több férfit foglalkoztattak, mint nőt. Szorosan mögöttük a görögök állnak, náluk is majdnem 21 százalékpontos rés tátong a nemek foglalkoztatási rátája között. A magyar statisztikák ebben az esetben már kellemesebb helyezést értek el, nálunk 15 százalékponttal magasabb a férfiak foglalkoztatása, mint a nők esetében. Nagyon jó helyzetben vannak a litvánok ebben a tekintetben, náluk a legkiegyensúlyozottabb a helyzet, ott csupán 2 százalékponttal foglalkoztatnak kevesebb nőt, mint férfit.

A 2019-es a munkanélküliségi adatok terén is a nők szerepeltek hátrébb, az Unión belül mintegy 7,1 százalékos átlag munkanélküliségi rátával. Itt már kisebb az eltérés, mivel a férfiak között is hasonló, megközelítőleg 6,4 százalékos volt a munkanélküliség aránya.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy ebben a statisztikában jelentős eltéréseket tapasztalhatunk tagállamok között. A nők munkanélküliség adatai a spanyoloknál a legmagasabb, mintegy 16 százalékon mérték tavaly, míg a cseheknél csupán 2,4 százalék volt ez a szám. Hazánk ebben a tekintetben ismét előkelőbb számokat hozott, a nők esetében 3,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta, míg a férfiaknál majdnem megegyező 3,4 százalék.

2018-ban az EU-ban dolgozó nők harmada, mintegy 30 százalék vállalt részmunkaidős állást, ami majdnem a négyszerese a férfiak között mért 8 százaléknak. Ebben a statisztikában már hasonló séma volt megfigyelhető az összes tagállam között. A legnagyobb arányban, mintegy 74 százalékban a holland nők voltak részmunkaidőben foglalkoztatva, amíg Bulgáriában extrém alacsonyan csak a nők 2 százaléka rendelkezett ilyen állással. A magyaroknál sem divatos még a részmunkaidős foglalkoztatás, a nőknek 6,4 százaléka dolgozik ilyen formában, míg a férfiaknak csupán 2,5 százaléka dolgozott részmunkaidőben.