Döbbenetes vallomás: fizetéstől-fizetésig él a Kossuth-díjas színészlegenda

Kútvölgyi Erzsébet Kossuth- és Jászai-díjas színésznő saját bevallása szerint fizetéstől fizetésig él, de szerinte ez egyáltalán nem baj.

- mondta el a Best Magazinnak a színészlegenda, aki hozzátette, hogy jelenlegi életszakasza éppen kivételt képez ez alól, mert

- fejtette ki a lapnak Kútvölgyi Erzsébet, aki azt is elárulta, hogy az interjú pillanatában éppen 7 500 forint volt a pénztárcájában, és igenis nagyon várja a fizetését, "mert akkor kicsivel több lesz". 

Jó, ha van tartalék

Bár a színésznő azt mondta, neki soha nem volt fontos, hogy legyen megtakarítása, jól látszik, hogy legyen szó egy régóta várt nyaralásról vagy egy nem várt, akár nagyobb összegű kiadásról, jó ha van az embernek valamekkora vésztartaléka, amihez bátran hozzá tud nyúlni, ha a szükség úgy hozza. A jó hír az, hogy egyszerűbb belekezdeni, mint elsőre gondolnánk. A következőkben végig veszünk egy egyéves menetrendet, amelynek végén a pénzügyi stabilitás áll.

Első nap

Szervezzük meg a dolgokat. Ez sok ember számára kihívást jelenthet, főleg azok számára, akik nagyon régóta nem tekintették át a pénzügyeiket. Vagy talán még sosem tették ezt meg. Viszont ha nem tudjuk honnan indulunk, akkor a későbbiekben a fejlődés mértékét sem fogjuk tudni mérni, hiszen nem lesz mihez viszonyítanunk.

Szánjunk rá egy kis időt, hogy összeszedjük a friss kivonatokat, vagy az interneten keresztül nézzük át a számláinkat. Fontos, hogy mindent átnézzünk, a folyószámlánkat, megtakarításokat, diákhitelt, hitelkártyákat - ha vannak -, nyugdíjcélú megtakarításokat stb. Ha mindent összeszedtünk már képesek leszünk teljes képet alkotni arról, hogyan is állunk anyagilag. Ha úgy könnyebb, akkor használhatunk alkalmazást is - ilyen például a Mint -, amely segíthet áttekinteni pénzügyeinket.

Első hét

Jegyezzük fel, hogy mire költünk. Fontos, hogy mindent fel kell jegyeznünk. Ekkor még nem kell változtatnunk semmin, hiszen a fő cél eleinte, hogy felmérjük mire és mennyi pénzünk megy el. A későbbiekben ebből kiindulva lehet javítani a pénzügyi helyzetünkön. Az első hét végén látni fogjuk, hogy mennyit költöttünk összesen, illetve az egyes kategóriákon - étel, ital, bármi más - belül.

Most vessük össze, hogy mennyit költöttünk az első héten, illetve mennyit keresünk egy hétre lebontva. Ha többet költöttünk, mint amennyit keresünk, akkor nincs mese, bizony lesz min dolgoznunk. Akárhogy is, nagyon fontos, hogy meghatározzuk, hogy melyik kategória viszi el a legtöbb pénzt, és melyek azok a területek, ahol szerintünk a legnagyobb mértékben képesek leszünk visszavágni a kiadásokat.

Első hónap

Ideje megalkotni egy reális célt, valamint egy akciótervet, amit kitűzünk magunknak. Sokan ott buknak el ilyenkor, hogy teljesen önkényesen állítanak fel maguknak "kiadási limiteket", és ettől várják pénzügyi helyzetük rendeződését. Például kijelentik, hogy ebben a hónapban mondjuk, csak 50 ezer forintot költenek élelmiszerre. Nos, ha eddig 120 ezret költöttünk ételre, akkor aligha leszünk képesek ilyen jelentősen megvágni ezeket a kiadásokat.

Természetesen az a célunk, hogy megspóroljunk valamennyi pénzt, de még fontosabb, hogy kiszámítsuk, pontosan mennyivel tudjuk visszavágni a kiadásokat,hogy sikeresen tudjuk beosztani és félretenni a pénzünket. Ha te általában 12-13 ezret költesz hetente ételre, majd egy, akár több héten keresztül ezt visszafogod, de közben boldogtalan vagy emiatt, akkor ez a terv nem lesz fentartható.

Egy jó kompromisszum lehet például, ha heti egyszer, esetleg heti kétszer megvásároljuk magunknak az ebédet, míg a többi napokon visszük azt magunkkal. Ez lehet egy életszerű terv, amit kitűzhetünk magunk elé.

A követkető három hónapban az a célunk, hogy kialakítsunk egy összképet, valamint fontossági sorrendbe tegyük a pénzügyi céljainkat. Remélhetőleg mostanra egy kicsit egészségesebben költekezünk, és remélhetőleg minden hónap végére megtakarítunk valamennyi pénzt. De mit fogunk csinálni ezzel a pénzzel? A következő lépés ennek meghatározása lesz.

Amennyiben hitelünk van fontos, hogy azt minél előbb rendezzük, hiszen a tartozásunk kamatozik, így egyre több és több pénzt vesz ki a zsebünkből. Amennyiben nincsen hitelünk, akkor a nyugdíjcélú megtakarításaink lehetnek a legfontosabbak. De ugyancsak fontos, hogy elkezdjünk vésztartalékot képezni.

Félévkor

Elérkeztünk az út feléhez, és remélhetőleg rendben mennek a dolgaink. Amennyiben nem, akkor ideje újra megfogalmazni azokat a célokat, melyeket a folyamat elején meghatároztunk. Ha szükséges, akkor kezdjük teljesen elölről a folyamatot: bármikor visszatérhetünk az első naphoz. Ha rendben haladunk, akkor van még egy jó módszer arra, hogy nyomon kövessük a tervünk haladását.

Jegyezzük fel a nettó vagyonunkat, hiszen ennek változásával is könnyen nyomon követhetjük majd a pénzügyi helyzetünk alakulását. Ezt igen egyszerűen kiszámolhatjuk: adjuk össze az összes vagyonunkat, majd vonjuk ki belőle az esetleges tartozásainkat.

A megkapott szám a mi nettó vagyonunk. Ez sajnos lehet negatív is, például akkor, ha diákhitelünk vagy hitelkártya-adósságunk van. A folyamat előrehaladtával ez az összeg remélhetőleg egyre növekedni fog. Ennek nyomon követése igen izgalmas.

Az első év végén

Az egy év leteltével ideje visszatekinteni arra, hogy mi történt az elmúlt 12 hónapban, és hogyan változott meg a pénzügyi helyzetünk. Végig csináltuk az első évet. Általában ez az év szokott lenne a legnehezebb a pénzügyek tekintetében. Innentől kezdve már csak könnyebb lesz.

Némely hónap talán jobb lesz mint a többi, de ez teljesen normális. Minden hónap különbözik egymástól pénzügyi szempontból, és pontosan ez az egyik legnagyobb kihívás a pénzügyeink rendezése szempontjából. Ne hagyjuk abba a tervezést: tekintsünk előre a következő évre, és még tovább, 5 vagy 10 évvel előre is, és amennyire lehetséges, határozzuk meg az elérendő célokat.

50-30-20

Egy kellően stabil megtakarítást létrehozhatsz úgy is, hogy követed az 50-30-20-as szabályt. A szabály rendkívül egyszerű:

• a fizetésed 50 százalékából fedezd a kötelező kiadásokat,
• 20 százalékát tedd félre,
• a fennmaradó 30 százaléknyi részt pedig költsd el bármire, amire csak szeretnéd.

Mi minek számít?

A kötelező kiadások közé tartoznak a rendszeres, az életedhez feltétlenül szükséges kiadások. Ilyen például a törlesztőrészlet, a lakbér, a rezsi, az étkezésre fordított kiadások, egyéb szolgáltatások, például a telefon számlái. Amennyiben rendszeresen kell valamire gyógyszert szedned, akkor értelemszerűen annak költségei is. Amennyiben azt tapasztalod, hogy ezekre a kiadásokra több megy el, mint a bevételed 50 százaléka, akkor bizony nagy lábon élsz, és meg kell próbálnod ésszerűsíteni, csökkenteni a kiadásokat (vagy növelni a bevételt).

A második kategória magától értetődik: bármikor bárkivel előfordulhat, hogy hirtelen rendeznie kell egy nagyobb kiadást, esetleg a jövedelme csökken le, rosszabb esetben szűnik meg. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy legyen valamennyi vésztartalékod, és néhány hónapos bevételkiesés ne okozza a háztartás teljes anyagi csődjét.

A harmadik kategóriába tartozó pénz az, amit szabadon elkölthetsz. Ez fogja biztosítani, hogy ne váljon unalmassá, monotonná az életed, hogy élvezd a munkád gyümölcsét. Érdemes az egészet már a következő fizetésnél elkezdeni. Hamar látható lesz a rendszeresség eredménye.

(Címlapkép - MTI Fotó: Czimbal Gyula)