25 °C Budapest

Ha ez így megy tovább... - államcsőd lesz vagy csak pánikkeltés az egész?

Pénzcentrum
2005. november 30. 08:49

Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb közfigyelem terelődött a magyar állam eladósodási folyamatára, többen az 1995-öshöz hasonló helyzettel, illetve államcsőd képével riogatnak. Ez számos szakértő szerint erős túlzás, de akkor viszont mi az igazság? Tény, hogy az államadósság/GDP hányados (adósságráta) a maastrichti konvergencia-kritériumokban lefektetett 60%-os felső küszöb körül "egyensúlyozik", de nem önmagában a konkrét szám az igazán lényeges, hanem a tendencia: évek óta újból emelkedik az eladósodottságunk. Több szakmai műhely, köztük a jegybank is figyelmeztet, hogy az államadósság középtávon fenntarthatatlan ütemben nő, a magyar gazdaság fokozódó egyensúlytalansággal küzd. Mivel a politika "fegyvertárában" ismét megjelent az államadóssággal, a jövő generációinak életét megnehezítő teherrel való fenyegetés, és a választások előtt "kézenfekvő ütőkártya" lehet az államcsődöt emlegető negatív kampány, így - a tartalmi és terjedelmi keretek figyelembe vétele mellett - érdemesnek tartjuk bizonyos mértékig tisztába tenni a kérdéskört. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelentetett konvergencia-jelentését is segítségül hívjuk, mely a közeljövő kedvezőtlen kilátásaira világít rá.

Amint a bevezetőben is utaltunk rá: a magyar államadósság a 2000-es évek elejéig kedvező pályát futott be az előző évtized államháztartási kiigazítási lépéscsomagja, illetve egyéb feltételek következtében (ld. később). Mindez konkrétan azt jelentette, hogy az 1990-es évek elejére jellemző 85% feletti adósságráta 2001-re 55% alá esett.


A gazdaságpolitikai irányváltás (felelőtlen ígérgetések betartása, költekezés) miatt azonban ez a tendencia megfordult és minden valószínűség szerint idén sorban már a negyedik egymást követő évben emelkedik a ráta. Az eltérő megközelítés miatt van, aki már most a 60%-os felső küszöb nem teljesítését hangoztatja, van aki ezt igyekszik leplezni, de ha a folyamatok nem változnak gyökeresen, ezt csak ideig-óráig teheti majd meg (ld. később).

Kilógunk-e a sorból?

Ha már ez a helyzet az adósságunkkal, akkor vajon kilógunk-e a sorból nemzetközi szinten? Mi a helyzet az Európai Unió többi országában? A 2004. év végi adatok sorában elhelyezve a magyar deficitet láthatjuk, hogy a középmezőnyben foglalunk helyet, azaz nem egyedi a magyar hiány mértéke (bár a 10 új EU-tag közül a kisállamokat: Máltát és Ciprust leszámítva messze nálunk a legmagasabb a ráta).


Az Eurostat adatai szerint 2001 óta mind az euró-zónában, mind a 25 tagú Európai Unióban enyhén nőtt az átlagos GDP-arányos adósságállomány (2004. végén: 70.8%, illetve 63.4% volt, 1.5, illetve 1.4%-pontos növekedés 4 év alatt). Ezek a folyamatok akár még "mentesíthetnének" is minket a kritika alól, de ne feledjük, hogy mi még nem vagyunk euró-zóna tagok, tehát nekünk alkalmazkodnunk kell a belépéshez szükséges szabályokhoz (csökkenő adósságráta kell).

Saját zsebre megy...

Az utóbbi hónapokban rövid idő alatti százmilliárd forintos adósságnövekedésekről szóló hírek jelentek meg. Ehhez hozzá kell venni azt is, hogy mekkora állományhoz képest következett be. 2005. október végén közel 13 ezer milliárd forintot tett ki a bruttó magyar államadósság. Ez egy főre vetítve (10.1 millió magyar) közel 1.3 millió forintot tesz ki. Látható, hogy az utóbbi időszakban az adósság évente 5-20% közötti ütemben bővült.

Ekkora mértékű adósságra bizony nem csekély összegű kamatot fizet ki az állam. Ennek mértéke idén az első 10 hónapban 771 milliárd forintot tett ki. A Pénzügyminisztérium legfrissebb 2005-ös éves prognózisa 882.4 milliárd forint, szemben a törvényi előirányzat 868.4 milliárdjával. A kamatkiadások súlyát/nagyságrendjét lehet, hogy így közvetlenül nem tudjuk megítélni, de pl. ha belegondolunk, hogy ma Magyarországon helyszíntől függően átlagosan legalább 2 milliárd forintért építenek egy km-nyi új autópályát, akkor beláthatjuk, hogy ez a tétel bizony igen nagy teher az országnak; komoly erőforrásokat szív el olyan feladatok elől, mint pl. az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatás, vagy az egészségügy. Végső soron tehát a saját zsebünkre, környezetünkre is visszahat az államadósság hétköznapi gondolkodással megfoghatatlan valósága.

A helyzetjelentés után röviden ismerkedjünk meg az adóssággal kapcsolatban néhány, a nemzetközi szakirodalomban is előforduló hüvelykujj-szabállyal, illetve az adósságot befolyásoló tényezőkkel. Végül a magyar - nem túl rózsás - kilátásokat tekintjük át.

Az államadósság alakulását elsősorban az államháztartás egyes években kialakult elsődleges egyenlege (a kamatbevételeken és kiadásokon, azaz a másodlagos egyenlegen kívüli pénzáramlások) határozza meg. Az adósság növekedése közvetlenül a pénzforgalmi jellegű hiány finanszírozásával áll kapcsolatban.

Az elsődleges egyenleg mellett az adósságra fizetett reálkamat, a reálárfolyam változása és a gazdasági reálnövekedés viszonya ugyancsak hatással van az adósságrátára. Amennyiben az adósságra fizetett reálkamat és a reálárfolyam változásának kedvezőtlen hatásai meghaladják a reálnövekedés ütemét, akkor egyensúlyban lévő elsődleges egyenleg mellett az adósságráta növekedni kezd. Amennyiben azonban a növekedéstől elmarad a reálkamat és a reálárfolyam felértékelődése, úgy a gazdaság "kinőheti" az adósságot (csökkenhet az eladósodottság). A fenti tényezőkön kívül természetesen a privatizáció, és egyéb egyedi tételek - például adósságátvállalások - is pozitív, illetve negatív hatással vannak az eladósodásra.

Bokros-csomag, 2002-es választások

Amennyiben a fenti hatásmechanizmusokat konkrétan a magyar helyzetre értelmezzük, akkor az 1995-2004 közötti időszakról elmondható, hogy a reáltényezők hatása gyakorlatilag mindvégig az adósságráta mérséklődésének irányába hatott. Lényeges, hogy a reáltényezők együttes hatása 2002-2004 között közel megegyezett az 1999-2001-es időszakban megfigyelttel. Az egyetlen fontos különbséget az elsődleges egyenleg alakulása, azaz a fiskális politikai döntések magyarázzák.

A szakirodalom részletesen foglalkozik az 1994-1995-ös magyarországi adóssághelyzettel, melynek fő üzenete az, hogy akkorra az eladósodási spirál (magas hiány egyre növekvő kamatokat és kamatterhet jelent, ami tovább növeli az adósságot) valós veszéllyé vált. A kiút gyakorlatilag egyetlen járható módja az 1995-től bekövetkezett költségvetési korrekció (Bokros-csomag) volt, amely az elsődleges egyenlegben többlet elérését, és tartósítását célozta meg. Ez volt az eladósodási folyamat megfékezésének kulcseleme.


A fenti ábra másik fontos momentuma: a 2002-től kezdődő adósságráta-emelkedést alapvetően az okozta, hogy az elsődleges többlet hirtelen jelentős mértékű hiányba fordult át. Ennek a hirtelen fordulatnak a hátterében a választások mellett az is fontos tényező volt, hogy egyes, lényegében az államháztartási körhöz tartozó, de azon kívül elszámolt, ezért ún. kvázifiskális tevékenységet végző vállalat (MÁV, BKV, NA Rt, ÁAK Rt, GYSEV) több év alatt felhalmozott adósságát átvállalta a költségvetés (hirtelen megugró államháztartási hiány). Ne feledjük el, hogy ilyen hullámszerű adósságátvállalásra a közeljövőben is van esély - hasonló következményekkel "kecsegtetve".

2005.10.19 10:12
10-12%-os valódi államháztartási hiány jövőre?

Az 1995-ös kiigazító csomagot a mainál lényegesen komolyabb helyzet indukálta, ma a magyar gazdaság szerkezete, teljesítménye lényegesen stabilabb, nagyobb, mint akkor. Látni kell azonban azt is, hogy a folyamatok most is hasonló irányba mutatnak. A 10 évvel ezelőtti csomag tapasztalata a jelen helyzetben egyértelmű iránymutatást ad: erős politikai elhatározás kell a nagyobb baj elkerülésére.

Sokszor lehet hallani, hogy a magyar gazdasági növekedést végre ismét a beruházások és az exportteljesítmény húzza. Ha ez utóbbi húzóerőhöz viszonyítjuk az adósságszolgálat (a nettó kamatkiadások és a középlejáratú hiteltörlesztések) mértékét, akkor láthatjuk, hogy az egy évi teljes magyar exportbevételnek kb. 15%-a megy el erre a célra. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a fenntartható államadósság-kritériumok között iránymutatásként 15-20%-os sáv alatti értéket tart kívánatosnak


Az IMF szakértői, illetve más kutatások többek között azt is ajánlják, hogy az adósságszolgálat a kormányzati bevételeknek legfeljebb a 12%-át tegyék ki, emellett a mindenkori adósságállomány az exportérték 150%-a körül legyen. Kis, nyitott gazdaságoknál (mint hazánk, az export jelentős ingadozási lehetősége miatt) ajánlott a 150%-nál alacsonyabb arány elérése.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)


Egyértelmű, hogy az egyes országok helyzete, problémájának szerkezete jelentősen eltérhet egymástól, így az ajánlott arányszámok köre, tartalma is. Egyedüli "üdvözítő recept" nem létezik.

Az adósságráta változása kapcsán az imént szóba került a (reál)árfolyam kérdése. Miért is fontos ez? A devizában felvett adósság terhe értelemszerűen forintban kifejezve csökken, ha a forint erősödik az adott devizákhoz képest. Ha belegondolunk, hogy jelenleg a magyar államadósságnak közel egyharmada devizában denominált, akkor könnyen belátható, hogy miért is lényeges az árfolyam szerepe. Ebből azonban az is következik, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi problémái miatt esetlegesen jelentősen gyengülő forint (kamatemelések mellett) az adósságráta emelkedésének felgyorsulásához vezet, egyfajta kedvezőtlen spirált előidézve.

Nem akarunk senkit ijesztgetni, érdemes tisztában lenni a kilátásokkal.

A kormány az utóbbi időben is rendszeresen azt hangoztatja, hogy a 60%-os deficit-kritériumot nem szegjük meg, és a következő években egyre távolabb kerülünk majd ettől a határvonaltól. Lefelé. Nem éppen ezen az állásponton vannak az MNB szakértői a legutóbbi konvergencia-jelentésben, akik szerint 2008-ra kedvezőtlen esetben akár a GDP 75%-a közelébe is visszaemelkedhet az adósságráta.

Az alábbi ábrával kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a Pénzügyminisztérium a magánnyugdíjpénztári befizetések miatti korrekciós lehetőséget figyelembe veszi a számoknál, azaz alacsonyabb kimutatott értékeket tekint irányadónak. Az adatok az egy évvel ezelőtti, jelenleg még érvényben lévő konvergencia-programban kerültek lefektetésre. A Magyar Nemzeti Bank stábjának prognózisa a korrekció miatti alacsonyabb számok bemutatási lehetőségét nem veszi figyelembe. 2004-ben a korrekció mértéke a GDP 3.1%-át tett ki (2001-ben 1.4%). A következő években a korrekció mértéke várhatóan tovább nő, de be kell látni, hogy a 2008-ra akár 25%-pontos, a két prognózis között "tátongó" adósságráta-különbséget nem önmagában ez a tétel okozza, hanem alapvető szemléletbeli különbség.


Magyarázatok a részletekben

A jegybank szakértői szerint változatlan nominális forintárfolyamot és a jelenlegi szinten maradó reálkamatokat feltételezve a magyar állam GDP-arányos bruttó adóssága csak abban az esetben tudna szinten maradni, ha az államháztartás elsődleges egyenlege átlagosan 0.6 százalékos hiányt mutatna a GDP arányában (emellett privatizációs bevétel nem keletkezne, és nem kerülne sor hitelátvállalásra sem). (Az MNB stáb a legfrissebb inflációs jelentésében az új módszertan szerint jövőre 4.5%-os, míg 2007-ben 4.3%-os GDP-növekedést vár.) Ha 2006-ban, a beterjesztett költségvetési törvénytervezethez képest magasabb, 8.0 százalék körüli szinten alakul az államháztartás pénzforgalmi hiánya (finanszírozási igény), azt követően pedig a konvergencia-program dinamikájának megfelelő 0.6 százalékpontos hiánycsökkentés történik, akkor az adósságráta éves átlagban várhatóan 2.5 százalékpontos ütemben fog növekedni (MNB-alappálya).

Az államadósság bővülését fékezhetik a privatizációs bevételek, amelyek 2005-2006-ban elérhetik a GDP 2.7 százalékát (a privatizációs korszak ezzel lényegében le is zárulhat). Mindezekkel együtt az adósságráta 2008 végére már meghaladhatja a GDP 68 százalékát. Az alappályához képest tartósan mintegy 2.5 százalékponttal kisebb elsődleges hiány (azaz közel 2%-os többlet) lenne szükséges az adósságráta további növekedésének megállításához.

Fokozott felfelé mutató kockázatok

Az MNB ezen - nem túl rózsás kilátásokat előre vetítő - előrejelzését több felfelé mutató kockázat is terheli. Egyrészt az alappályában jelzettnél magasabb lehet a költségvetés hiánya, másrészt a kvázifiskális tevékenység elszámolásával kapcsolatos módszertani bizonytalanság az adósságnál is fennáll (az Eurostat-állásfoglalása még nem ismert). A kvázifiskális tevékenységhez kötődő kötelezettségállomány 2008-ra megközelítheti akár a GDP 6 százalékát is (ld. táblázat), amennyiben az autópálya-építéssel kapcsolatos PPP-beruházások, illetve a MÁV és a BKV adóssága a vizsgált időszakban végig a hivatalos elszámoláson kívül maradhat.

A költségvetési hiány és az adósságátvállalások mellett további kockázatot jelent az egyes makrogazdasági változók - reálkamat, növekedés, árfolyam - feltételezettől eltérő alakulása. A reálkamatok, illetve a reálnövekedés - a többi tényező változatlansága mellett vett - egy százalékpontos elmozdulása esetén az adósságráta az egyes években 0.5-0.6 százalékponttal változik. Ez azt jelentené, hogy egy esetleges 2006-os tartós 100 bázispontos reálkamat-emelkedés, vagy a gazdasági növekedés 1 százalékpontos lassulása a 2006-2008-as időszakban 1.5-2 százalékponttal emelné az adósságráta nagyságát.

Érdemes megjegyezni, hogy az árfolyam esetében egy esetleges leértékelődés, majd a leértékeltebb szinten való stabilizálódás csak a leértékelődés évében emelné az adósságrátát. Egy 5 százalékos (nem túlzottan nagynak mondható) árfolyamgyengülés esetén - pl. a jelenlegi 251 forint/euróról 264-ig emelkedne a kurzus; feltételezve, hogy az árfolyamváltozás nem lesz jelentős hatással az inflációra - a jegybank szakértői szerint 0.8 százalékkal emelkedne meg a GDP-arányos adósság nagysága.

*******************

Összességében elmondható, hogy a jelenlegi egyre inkább emelkedő adósságráta csak komoly gazdaságpolitikai döntés (az elsődleges egyenleg tartós többlete) eredményeként válthatna ismét csökkenésbe. Az adósságspirál veszélye ma kisebb, mint 1994-1995 környékén, de esélye nem elhanyagolható mértékű. 2001-ről 2008-ra az MNB szerint alapesetben a GDP mintegy 15%-ával nőne az adósságráta. Ez igencsak figyelemre méltó, és gyorsuló ütemű eladósodást takar.

El kell ismerni, hogy a kormány elmúlt évekbeli államháztartási hiányszámra (és közvetve államadósságra) vonatkozó célkitűzései jelentősen elcsúsztak, és az eddig rendelkezésre álló prognózisok lényegesen eltérhetnek a valószínű pályától. A jegybank alappálya-beli előrejelzésének egyik fő üzenete amellett, hogy igen kedvezőtlen tendenciát vetít előre az, hogy az adósságrátára vonatkozó maastrichti kritérium az eddig gondoltnál lényegesen nehezebbnek bizonyulhat. Már az alappálya-beli előrejelzés beigazolódása is (az államháztartási hiánykritériummal összefüggésben) gyakorlatilag lehetetlenné tenné a 2010-es euró-bevezetést.

Weinhardt Attila

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.07.26 14:27
A számviteli törvény ez évi változásában módosították a számviteli szolgáltatásokra vonatkozó paragr...
hrdoktor  |  2021.07.26 08:31
Nem minden esetben lehet a szervezet jelzőrendszereire hagyatkozni: tudatos kontroll alatt kell tart...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
hrbonbon  |  2021.07.15 11:46
Elmúlt héten zajlott az AIMS International EMEA régiójának online konferenciája. Az AIMS független H...
vezetoi-coaching  |  2021.07.11 01:50
Érdekes kiragadott kinyomtatott könyvekre vonatkozó statisztikai adatok… Egy könyves csoportban idé...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 28. szerda
Szabolcs
30. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 28. 06:50