A túlzott hiány eljárás kronológiája és a lehetséges szankciók

Pénzcentrum

2005. november 7. 16:42

Holnap tárgyal az ECOFIN a magyar költségvetés helyzetéről, a hiány leszorításának kívánatos mértékéről és módjáról. Az Európai Bizottság már több elmarasztaló kijelentést is tett mind az idei folyamatokkal, mind a jövőre várható hiány mértékével kapcsolatosan. Hazánk ellen tavaly július 5. óta túlzott deficit eljárás van életben, mely a GDP 3%-a feletti államháztartási hiánynak tudható be. Amíg

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

a deficit nem csökken ez alá, addig folyamatosan figyelmeztetésben részesülünk, ugyanakkor konkrét szankciókra csak az euró-zónába való belépés után lehet számítani az uniós intézmények részéről. Addig elsősorban a befektetői bizalom rombolása az, ami konkrét költséget jelenthet.

Az alábbiakban a Magyar Nemzeti Bank által készített összefoglaló anyagot ismertetjük a túlzott deficit eljárásról.

A gazdasági és monetáris unió - melyben a fiskális politika továbbra is a tagállamok hatáskörében marad - sikeres működése megköveteli egy olyan megelőző-fegyelmező szabályrendszer alkalmazását, ami biztosítja, hogy a tagállamok hosszú távon fenntartható költségvetési politikát folytassanak. Ezt a célt hivatott szolgálni az 1997. június 17-én elfogadott és 1999. január 1-jén hatályba lépett Stabilitási és Növekedési Paktum, amely két Tanácsi rendeletből, valamint egy Európai Tanácsi állásfoglalásból áll.

Több hónapos előkészítő munka után 2005. március 20-án a Tanács elfogadott egy jelentést "A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának megújítása" címmel, melyről az Európai Tanács 2005. március 22-i következtetéseiben megállapította, hogy korszerűsíti és kiegészíti a Stabilitási és Növekedési Paktumot.

Jelenleg tizenkét - hat régi és hat új - tagállam áll túlzott hiány eljárás alatt. A jelenleg túlzott hiány eljárás alatt álló tagállamok: Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovákia.

A költségvetési hiány mértéke az Európai Unióhoz történt csatlakozáskor Magyarország esetében meghaladta a GDP 3%-át kitevő referenciaértéket. Ennek megfelelően a belépést követően rövid időn belül - 2004. július 5-e óta - a túlzott hiány eljárás alá kerültünk. A túlzott hiány eljáráshoz vezető folyamat, valamint az eljárás eddigi lépései az alábbiakban foglalhatóak össze.

2004. május 12. - A Bizottság elfogadta a túlzott hiány fennállásáról szóló jelentést Magyarországra vonatkozóan, összhangban az EK Szerződés 104. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal.
2004. június 24. - A Bizottság az EK Szerződés 104. cikk (5) bekezdése alapján elkészítette véleményét, az EK Szerződés 104. cikk (6) bekezdése szerinti Tanácsi döntésre vonatkozó javaslatát, valamint az EK Szerződés 104. cikk (7) bekezdése szerinti Tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatát.
2004. július 5. - Az ECOFIN3 a Bizottság javaslatára elfogadta azt a határozatot, amely kimondja a túlzott hiány fennállását és ezzel egyidejűleg ajánlást tett annak korrekciójára az EK Szerződés 104. cikk (6) és 107. cikk (7) bekezdéseinek megfelelően. Az ajánlás értelmében Magyarországnak 2004. november 5-ig kellett hatékony lépéseket tennie a túlzott hiány csökkentése érdekében.
2004. december 22. - A Bizottság javaslatot tett az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdése szerinti Tanácsi döntésre, mely kimondja, hogy Magyarország a 2004. november 5-i határidőig nem tett eleget a 2004. júliusi ajánlásban foglaltaknak.
2005. január 18. - Az ECOFIN a Bizottság javaslatára elfogadta az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdése szerinti határozatot, mely kimondja, hogy Magyarország nem tett eleget a Tanács által 2004. július 5-én az EK Szerződés 104 (7) pontja alapján a túlzott hiány korrekciójára tett ajánlásnak.
2005. február 16. - A Bizottság javaslatot tett az EK Szerződés 104. cikk (7) bekezdése szerinti újabb Tanácsi ajánlás kiadására, melynek értelmében Magyarországnak 2005. július 8-ig kellett hatékony lépéseket tennie a túlzott hiány csökkentése érdekében.
2005. március 8. - A bizottsági javaslatnak megfelelően az ECOFIN újra az EK Szerződés 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlást tett Magyarországnak a túlzott hiány megszüntetésére (2005. július 8-i határidővel).
2005. július 13. - A Bizottság közleményt juttatott el a Tanácsnak, melyben megállapítja, hogy Magyarország hatékony kiigazító lépéseket tett a 2005. március 8-i ajánlásnak megfelelően, melyeket a Bizottság elegendőnek ítél, s a túlzott hiány eljárás keretében nem tart szükségesnek további lépéseket Magyarországgal szemben. (Ez azt jelenti, hogy a túlzott hiány eljárást nem szüntették meg, hanem monitorozás mellett továbbra is fenntartják.)
2005. szeptember 6. - Az EFC (az ECOFIN döntéseit előkészítő bizottság) megvitatta a Bizottság július 13-i közleményét, és felkérte az Eurostatot, hogy vizsgálja meg az autópálya építéssel kapcsolatos elszámolásokat.
2005. szeptember 30. - Az EFC döntött arról, hogy az ECOFIN-t 2005. október 11-i ülésén tájékoztatni kell a magyar államháztartási helyzet romlásáról. Az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdése szerinti bizottsági javaslatot pedig az ECOFIN novemberi ülése elé terjesztik majd be.
2005. október 11. - Az ECOFIN ezen a napon tartott ülésén a Bizottság tájékoztatta a Tanácsot arról, hogy megítélése szerint Magyarország nem tett eleget a túlzott hiány megszüntetése érdekében tett egymást követő két ajánlásban foglaltaknak. Ennek következtében javaslatot fog tenni annak érdekében, hogy a Tanács november 8-án tartandó következő ülésén határozatot hozhasson arról, hogy Magyarország nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány megszüntetése érdekében.
2005. október 20. - A Bizottság - összhangban az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdésével -közzétette értékelését, melyben megállapította, hogy Magyarország a 2005. március 8-i Tanácsi ajánlás óta nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány megszüntetése érdekében és javasolta, hogy a Tanács ilyen értelmű határozatot hozzon.
2005. október 20. - Az EFC Alternate ülés keretében előkészítették az EFC véleményt a Bizottságnak a Tanácsi határozat meghozatalára vonatkozó javaslat-tervezetéről, amely megállapítja - összhangban az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdésével - , hogy a Magyarország által a Tanács 2005. március 8. ajánlására tett lépések nem bizonyultak megfelelőnek.
2005. október 26. - Az EFC elfogadta a Tanács részére készített fenti bizottsági javaslatot

Klikk a képre!

#stabilitási és növekedési paktum

Szomorú dolog derült ki a magyar munkahelyekről: erről csak nagyon kevesen tudnak

A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír