7 °C Budapest

Mi történt a gazdaságban az első 8 hónapban?

Pénzcentrum
2005. október 26. 09:00

Az idei augusztusi ágazati adatok - a mezőgazdaság kivételével - a január-júliusi tendencia folytatódását, élénk gazdasági tevékenységet jeleznek - áll a KSH összefoglalójában. Az ipari termelés 6.9%-kal, az építőipari termelés 11.3%-kal, a kiskereskedelmi forgalom 5.1%-kal haladta meg a tavaly augusztusit. A mezőgazdasági termékértékesítés az augusztusi csökkenés nyomán január-augusztusban 2.7%-kal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt. Augusztusban a termékkivitel és a -behozatal euróértéke egyaránt 17%-kal bővült. A fogyasztói árak az első háromnegyedévben a tavalyinál lassabban, átlagosan 3.7%-kal nőttek. A foglalkoztatottak száma kissé, a munkanélkülieké számottevően emelkedett. Az első nyolc hónap átlagában a reálkereset 6.9%-kal nőtt.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.


A KSH - az Eurostat legújabb módszertani előírásainak megfelelően - módosította a pénzügyi szolgáltaások elszámolását. A változás nyomán a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2003-ban az eddig közölt 2.9%-ról 3.4%-ra, 2004-ben az eddigi 4.2%-ról 4.6%-ra módosult (negyedéves adatok egyelőre még nincsenek).

Az idei augusztusi ágazati adatok, a mezőgazdaság kivételével, a január-júliusi tendencia folytatódását, élénk gazdasági tevékenységet jeleznek. Az ipari termelés augusztusban az előző év azonos időszakához viszonyítva munkanap hatásától megtisztítva 6.9%-kal nőtt. Az öt vagy több főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy főre jutó ipari termelés 10%-kal nagyobb volt, mint 2004 azonos időszakában. Az ágazatok közül 10%-ot meghaladó ütemben nőtt a járműgyártás, a kőolaj-feldolgozás, az építőanyag-ipar és az ipari termelésben legnagyobb részesedésű, zömmel exportorientált villamos gép, műszer gyártása. E négy ágazat vállalkozásai mind belföldre, mind pedig exportra többet értékesítettek. Nem érte el viszont a tavaly január-augusztusit a textilipar, a lábbeli gyártása, a fafeldolgozás, az élelmiszeripar, a bányászat, a kohászat termelése, amiben minden esetben szerepet játszott a belföldi értékesítés mérséklődése.

Augusztus végén a kiemelt ipari ágazatok összes rendelésállománya 5.5%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban, ezen belül az exportrendelések állománya 7.2%-kal csökkent, a belföldi rendeléseké 3.1%-kal nőtt.

Az építőiparban augusztusban folytatódott az élénk növekedés. Az építőipari termelés volumene kiigazítatlan adatok szerint 13.9%-kal, a többletmunkanapok hatását kiszűrve 11.3%-kal emelkedett 2004 augusztusához képest. A termelés az év első nyolc hónapjában 14.4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építése közel 10%-kal, az egyéb építményeké - ide tartoznak az utak, autópályák - 21%-kal nőtt. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya - az augusztusban nagy értékre kötött új szerződések hatására - 18.1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Augusztusban élénk volt a kiskereskedelmi forgalom is. A forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 5.1%-kal haladta meg a tavaly augusztusit. A január-augusztusi forgalom (korrigálatlan adatok szerint) 5.0%-kal volt nagyobb az egy évvel azelőttinél. A kiskereskedelmi ágazatba nem sorolt gépjármű- és alkatrész-kiskereskedelem a kis forgalmú augusztusban 10%-kal több árut forgalmazott, mint egy évvel azelőtt, és így a január-augusztusi eladásainak volumene megközelítette a tavalyi szintet. A gépjárműüzemanyag-töltő állomások január-augusztusban 1.6%-kal nagyobb volumenű forgalmat bonyolítottak le, mint a múlt év azonos időszakában.

Az augusztusi csökkenés nyomán a mezőgazdasági termékek értékesítése január-augusztusban 2.7%-kal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt. Az élő állatok és állati termékek - amelyek súlya 60% -felvásárlása 6.9%-kal csökkent. A növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítése 4.8%-kal meghaladta a múlt év azonos időszakit. Az élő állatok felvásárlása 13%-kal - ezen belül a vágósertésé 8.5%-kal, a vágóbaromfié 17%-kal, a vágómarháé 28%-kal - csökkent, az állati termékeké 4.5%-kal, ezen belül a tehéntejé 4.3%-kal emelkedett. A gabonafélék felvásárlása átlagosan 2.2%-kal nőtt, ebből a búzáé mintegy 15%-kal csökkent, míg a kisebb mennyiségű kukoricáé 84%-kal meghaladta a tavaly január-augusztusit. Az ipari növények értékesítése nagymértékben nőtt. A zöldség értékesítése kissé mérséklődött, a gyümölcsé 43%-kal csökkent.

Augusztusban - az első becslés szerint - a termékkivitel és a -behozatal euróértéke egyaránt megközelítőleg 17%-kal bővült a múlt év azonos hónapjához viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg nyolcadik havi hiánya 386 millió eurót tett ki, 48 millió euróval többet a tavaly augusztusinál.

Az export értéke (euróban számolva) 10, az importé 6%-kal nőtt 2004 azonos időszakához viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg hiánya 1.9 milliárd euró volt, 1.1 milliárd euróval kevesebb az egy évvel ezelőttinél.

Január-augusztusban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevétele folyó áron 12%-kal növekedett. A szállodák átlagosan 48%-os szobakihasználtsággal működtek, ez egy százalékpontos javulás az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött összes vendégéjszakák száma Budapesten és a Velencei-tó-Vértes üdülőkörzetben emelkedett, Sopron-Kőszeghegyalján és a Mátra-Bükk körzetben nem változott lényegesen a tavaly január-augusztusihoz képest, a többi kiemelt üdülőkörzetben csökkent. A Balatonon a csökkenés szerény mértékű, míg a Tisza-tónál jelentős volt.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) - a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint - szeptemberben 63 milliárd forint, az év első kilenc hónapjában 1,059.5 mrd forint volt, 225 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egyenlegjavulás a központi költségvetésben következett be.
A központi költségvetés 781 milliárd forintos deficitje 255 milliárd forinttal kisebb volt a tavaly január-szeptemberinél.

A társadalombiztosítási alapokban kilenc hónap alatt 321 milliárd forintos, az előző évinél 36 milliárddal nagyobb összegű deficit keletkezett. A hiány kilenctizede az Egészségbiztosítási alapot érintette. Az elkülönített állami pénzalapok szeptember végi 42 milliárd forintos aktív számlaegyenlege közel 6 milliárd forinttal haladta meg a tavaly szeptemberit.

Az ipar értékesítési árai augusztusban az egy évvel azelőttivel összehasonlítva összességében 3.4%-kal emelkedtek, némileg gyorsabban, mint egy évvel ezelőtt, ami az exportértékesítés árváltozásával függött össze. Az árak a belföldi értékesítésben 7.4%-kal növekedtek, kevésbé, mint tavaly ilyenkor. Az exportértékesítés árai 0.4%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál (amikor viszont árcsökkenést mért a KSH). A január-júliusival összehasonlítva az augusztusi éves áremelkedési ütem mind a belföldi, mind az exportértékesítésben mérséklődött.

Január-augusztusban a belföldi értékesítési árak 9.2%-kal, a kiviteli árak 0.8%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttieknél. Ebben a nyolc hónapban a vegyipari ágazatok belföldi értékesítési árai jelentősen emelkedtek, legfőképpen a kőolaj-feldolgozásban bekövetkezett 26%-os áremelkedés következtében. A belföldi értékesítésben legnagyobb súlyú élelmiszeriparban 2.0%-kal emelkedtek a hazai eladási árak, lényegesen kevésbé, mint tavaly ilyenkor. Az építőipari termelői árak augusztusban 3.5%-kal, január-augusztusban 3.9%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttieknél. A mezőgazdasági termelői árak közül augusztusban a növényi termékek ára 3.7%-kal - ezen belül a gabonaféléké 21.8%-kal - csökkent, az élő állatoké és állati termékeké - az első félévi emelkedéstől eltérően - 4.2%-kal kisebb volt a múlt év azonos havinál. Január-augusztusban a növényi termékek termelőiár-szintje 13.3%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, az élő állatoké és állati termékeké 3.2%-kal magasabb.

A külkereskedelemben júliusban - alapvetően az energiahordozók tavaly júliusihoz képest egyharmadával magasabb importárainak hatására erősödött a cserearányok romlása: a behozatali forintárak január-júliusban 0.7%-kal csökkentek, ezen belül júliusban 1.3%-kal emelkedtek a múlt év azonos időszakához képest; a kiviteli árak január-júliusban 2.1%-kal, ezen belül júliusban 0.9%-kal elmaradtak a tavalyiaktól. A cserearányok a hét hónapos időszakban 1.4%-kal romlottak az egy évvel azelőttihez képest.

Szeptemberben a korábbi tendencia folytatódásaként a fogyasztói árak 2004. szeptemberhez viszonyítva átlagosan 3.7%-kal nőttek. A növekedés üteme - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - kisebb volt a múlt év azonos időszakinál. Az ütem mérséklődéséhez az egyéb cikkek, üzemanyagok kivételével minden kiadási főcsoport hozzájárult. Ebben a csoportban viszont az idei növekedés nagyobb, 7.2%-os volt, csaknem kétszerese a tavaly szeptemberinek. A viszonylag gyors áremelkedés elsősorban az üzemanyagok 17%-os és a gyógyszerek, gyógyáruk 14%-os drágulásával magyarázható.

Adóváltozások lényegében nem módosították a fogyasztói árak szeptemberi színvonalát az előző év azonos hónapjához képest. 2005. szeptemberben az "alapdrágulás" (maginfláció) 2004. szeptemberhez viszonyítva 1.5% volt.

Január-szeptemberben átlagosan 3.7%-kal voltak magasabbak a hazai fogyasztói árak, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a háztartási energia, a szolgáltatások, az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint - némileg - a szeszes italok, dohányáruk ára. Az átlagosnál kevésbé nőtt az élelmiszerek ára, a ruházkodási cikkeket lényegében ugyanannyiért lehetett megvásárolni, míg a tartós fogyasztási cikkeket idén is olcsóbban adták, mint egy évvel ezelőtt.

A rendelkezésre álló június-augusztusi adatok szerint a foglalkoztatottak száma a mérési hibahatáron belül növekedett az egy évvel korábbihoz képest, számottevően emelkedett viszont a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta 5.9%-ról 7.2%-ra nőtt.

Az év első nyolc hónapjában - a megfigyelt körben - 2 millió 787 ezren álltak alkalmazásban, közel ugyannyian, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában kissé (0.2%-kal) nőtt a létszám, míg a költségvetés területén tovább folytatódott az alkalmazásban állók számának csökkenése (1.3%-kal).

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete január-augusztusban 155,200 forintot, a nettó átlagkereset 101,600 forintot tett ki. Összességében a bruttó átlagkereset nominálisan 10.0, a nettó átlagkereset pedig 10.9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (Ezen belül a versenyszférában 8.5, a költségvetés területén 15.9%-kal nőtt a keresetek nettó értéke, ez utóbbi jelentős részben az egyhavi külön juttatás idén januári kifizetésének következménye.) Az első nyolc hónap átlagában a nemzetgazdaság egészében a reálkereset 6.9%-kal, ezen belül augusztusban 4.8%-kal volt nagyobb az egy évvel azelőttinél.


Forrás: KSH

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.01.26 09:06
  1. Nagyon nehéz pejsliből különbséget tenni méltóság és tisztelet között. Amikor a különbségre ké...
perfekt  |  2022.01.26 08:26
Tanulmányozva a mérleget, gyakran találkozhatunk a forrásoldalon a céltartalékokkal. Mindig felvetőd...
hrdoktor  |  2022.01.24 04:55
Amikor heti ritmusban vagy egy héten belül is változik a munkarendje, önt is fenyegetheti az egészsé...
legacykft  |  2022.01.21 18:45
Mindannyian boldog életről álmodunk. A boldogság élménye azonban mindenkinek mást jelent, mondhatnák...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 28. péntek
Károly, Karola
4. hét
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?