5 °C Budapest

10%-os folyó mérleg deficit? - "alulról" jobban látszik

Pénzcentrum
2005. szeptember 30. 12:37

Az MNB ma reggel közölte a fizetési mérleg második negyedévi adatait, illetve elérhetővé váltak a 2003-2004 évek felülvizsgált értékei is. A nyers számok szerint a hiány magas, de javul, melyben meghatározó a külkereskedelmi deficit jelentős csökkenése ( az importdinamika érdemben lassult). Az MNB már többször felhívta a figyelmet, hogy a tényleges folyamatok feltehetően eltérnek a statisztikában kimutatottól, az importdinamika csökkenése nem valós folyamat, az adatok szintjén megjelenő tendenciák az uniós csatlakozás miatt megváltozott elszámolási rendnek (önbevallás) tudhatók be. A vállalatok egy része a tényleges importnál kevesebbet vallhat be, hogy az ÁFA befizetést elkerülje illetve más terheit optimalizálja. Ezek alapján a folyó mérleg hiány mind 2004-ben, mind 2005 első félévében (és ezután is) lényegesen magasabb a hivatalosan számítottnál. Az eltérés mértéke kb. 1.2 mrd euró az MNB számításai szerint, ami GDP arányosan 1.5%. Az eltérés a tévedések és kihagyások soron szerepel, hogy a mérlegoldalak egyezősége meglegyen. A valós folyó mérleg hiány így 2004-ben megközelíthette a 10%-ot. Az MNB már kezdeményezte a külkereskedelmi adatok felülvizsgálatát a KSH-nál.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.


A KSH külkereskedelmi statisztikájának fizetési mérlegbe történő 2003. év eleji beépítésekor az MNB alábbi feltételezésekből indult ki:

  • a fizikai árumozgást rögzítő külkereskedelmi statisztika és a pénzforgalmi adatok egyenlegének eltéréséből azon tételek egyenlegét, amelyek nem vonnak maguk után fizetést (bérmunkaanyag, tárgyi apport) a tévedések és kihagyások közé kell sorolni, mert a zárt pénzforgalmi jelentések ezeket nem tartalmazhatják;
  • a külkereskedelembe kerülő áruk utáni pénzforgalmának azon része, amely mögött a külkereskedelmi statisztika által nem tartalmazott termékek állnak, továbbra is része a publikált fizetési mérleg adatoknak;
  • a fenti tételek elhagyása után a fizetési mérleg áruforgalmi jogcímei, illetve a külkereskedelmi adatok elméletileg már csak olyan tranzakciókat tartalmaznak, amelyek mindkét forgalomban megjelennek, így az ezen részforgalmak valamely időszaki adatai között csak a számbavétel eltérő időpontjai és paritásai okozhatnak különbségeket, amelyeknek a finanszírozó tételeit a kereskedelmi követelések, illetve tartozások között kell elhelyezni
.

A 2003. évi beépítés időpontjában az 1995-2002 közötti időszak során az ily módon számolt kereskedelmi követelések összességében kevesebb mint 2 milliárd eurót tettek ki, amely szint, figyelembe véve a revideált időszak hosszát, elfogadható volt. 2005. II. negyedévéig ez a kereskedelmi követelés mintegy 3 milliárd euróval nőtt, azon belül is 2004. II. negyedéve óta mintegy 2.5 milliárd euróval. A növekedés mértéke és annak folyamatos volta azt jelenti, hogy az előzőekben megfogalmazott feltételezések jelenleg nem tarthatók. Mivel az MNB-nek nincs információja arról, hogy a külkereskedelemben érvényes fizetési szokások a jelzett időszakban drasztikusan megváltoztak volna, ezért úgy ítéli meg, hogy a kereskedelmi követelések - és tartozások - forgalma és állománya nem szakadhat el az áruforgalom szintjétől.

2002. évet követően a változatlan módszer szerint számított kereskedelmi követelések forgalomarányosan vett (azaz az export és az import összegére vetített) adatainak viselkedése azt jelzi, hogy 2004. II. negyedévét követően a kereskedelmi követelések növekedése felgyorsult.

Mindezek alapján a kereskedelmi követeléseken a korrekciót a 2004. III. negyedévével kezdődően végezték el a jegybank szakértői.

A korrekcióval explicitté tette az MNB azt, hogy a pénzforgalmi adatok és a külkereskedelmi adatok egyenlege közötti különbség 2004. III. negyedévétől megfigyelhető nagymértékű és folyamatosan egyirányú növekedésének okait illetően nem rendelkezik megfelelő információval ahhoz, hogy az eltérést a korábbi gyakorlatnak megfelelően automatikusan besorolja az érdemi fizetési mérleg tételek közé. Fizetési mérleg szintjén ez azt jelenti, hogy a statisztika a korábban külföldi követelések növekedéseként elszámolt ismeretlen eredetű tételeket most számbavételi hibaként regisztrálja. Ennek következtében a pénzügyi mérleg egyenlege alapján számított külső finanszírozási igény jelentősen meghaladja a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegének hiányát.

A kereskedelmi követelések fent leírt korrekciójára a továbbiakban nem automatikusan, hanem esetileg, az adott időszaki folyamatok ismeretében kerül majd sor. 2004. évre vonatkozóan az APEH jelentések és az éves vállalati beszámolók adatainak feldolgozása után megvizsgáljuk, és amennyiben indokolt, felülvizsgáljuk a fenti becslési eljárást. A fő cél természetesen az, hogy a most elszámolt statisztikai hiba forrása felderítésre kerüljön, és a fizetési mérleg adatai ennek megfelelően módosuljanak.

A kereskedelmi követelések jelentős nagyságrendű, folyamatos és közgazdaságilag nem magyarázható növekedése miatt az MNB, a rendelkezésre álló információk alapján a finanszírozási oldal egyoldalú felülvizsgálata mellett döntött, és a becslések alapján feltételezhető mértéket meghaladó követelés növekedést a tévedések és kihagyások egyenlege soron, statisztikai hibaként tünteti fel a fizetésimérleg-statisztikában. A kereskedelmi követelések csökkenése értelemszerűen egyúttal a nettó adósság növekedését is jelenti. A nemzetgazdaság 2004. december végi nettó adósságállománya emiatt mintegy 1.2 milliárd euróval lett nagyobb a korábban publikáltnál. A nettó adósság trendje ezzel folyamatosan emelkedő, a pálya ilyen alakulása fenntarthatatlan.


A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, az úgynevezett felülről számított, külfölddel szembeni külső finanszírozási képesség jelentősen eltér a pénzügyi mérleg egyenlegeként adódó, alulról számított, módszertanilag ugyanezen tartalmú mutatótól. 2004-ben a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya 6,876 millió euro volt, a GDP 8.5 százaléka, míg az ehhez kapcsolódó finanszírozás, a pénzügyi mérleg egyenlege 8,042 millió euró, a GDP 9.9 százaléka.

A folyó fizetési mérleg hiány értékelésében mindig figyelni kell a finanszírozási oldalra is, megalapozott vélemény csak így alkotható a folyamatokról. Emellett is többnyire aggályosnak tartják a befektetők az 5% feletti deficitet. Hazánk esetében a 10% kiemelkedően magas, mely feltehetően a külföldi befektetőket sem hagyja hosszabb távon hidegen. A kvázifiskális kiadásokkal együtt számított 8-9%-os államháztartási hiány a 10%-os folyó mérleg deficittel párosulva (GDP arányosan) minden bizonnyal a tőkepiacokon is megbosszulja majd magát előbb-utóbb.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
perfekt  |  2022.01.19 08:18
2022. évi első, közbeszerzési témájú bejegyzésünket - évek óta követett gyakorlatunknak megfelelően...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
hrdoktor  |  2022.01.17 06:30
Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbesz...
vezetoi-coaching  |  2022.01.16 20:11
“Hogy sikered legyen az üzletben, tegyél róla, hogy a többiek úgy lássák a dolgokat, ahogy Te látod....
laskainelli  |  2022.01.15 18:39
A párban érkező klienseim egy része azzal a “panasszal” érkezik, hogy a kapcsolatukban hónapok óta n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 19. szerda
Sára, Márió
3. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?