10%-os folyó mérleg deficit? - "alulról" jobban látszik

A KSH külkereskedelmi statisztikájának fizetési mérlegbe történő 2003. év eleji beépítésekor az MNB alábbi feltételezésekből indult ki:

• a fizikai árumozgást rögzítő külkereskedelmi statisztika és a pénzforgalmi adatok egyenlegének eltéréséből azon tételek egyenlegét, amelyek nem vonnak maguk után fizetést (bérmunkaanyag, tárgyi apport) a tévedések és kihagyások közé kell sorolni, mert a zárt pénzforgalmi jelentések ezeket nem tartalmazhatják;
• a külkereskedelembe kerülő áruk utáni pénzforgalmának azon része, amely mögött a külkereskedelmi statisztika által nem tartalmazott termékek állnak, továbbra is része a publikált fizetési mérleg adatoknak;
• a fenti tételek elhagyása után a fizetési mérleg áruforgalmi jogcímei, illetve a külkereskedelmi adatok elméletileg már csak olyan tranzakciókat tartalmaznak, amelyek mindkét forgalomban megjelennek, így az ezen részforgalmak valamely időszaki adatai között csak a számbavétel eltérő időpontjai és paritásai okozhatnak különbségeket, amelyeknek a finanszírozó tételeit a kereskedelmi követelések, illetve tartozások között kell elhelyezni

A 2003. évi beépítés időpontjában az 1995-2002 közötti időszak során az ily módon számolt kereskedelmi követelések összességében kevesebb mint 2 milliárd eurót tettek ki, amely szint, figyelembe véve a revideált időszak hosszát, elfogadható volt. 2005. II. negyedévéig ez a kereskedelmi követelés mintegy 3 milliárd euróval nőtt, azon belül is 2004. II. negyedéve óta mintegy 2.5 milliárd euróval. A növekedés mértéke és annak folyamatos volta azt jelenti, hogy az előzőekben megfogalmazott feltételezések jelenleg nem tarthatók. Mivel az MNB-nek nincs információja arról, hogy a külkereskedelemben érvényes fizetési szokások a jelzett időszakban drasztikusan megváltoztak volna, ezért úgy ítéli meg, hogy a kereskedelmi követelések - és tartozások - forgalma és állománya nem szakadhat el az áruforgalom szintjétől.

2002. évet követően a változatlan módszer szerint számított kereskedelmi követelések forgalomarányosan vett (azaz az export és az import összegére vetített) adatainak viselkedése azt jelzi, hogy 2004. II. negyedévét követően a kereskedelmi követelések növekedése felgyorsult.

Mindezek alapján a kereskedelmi követeléseken a korrekciót a 2004. III. negyedévével kezdődően végezték el a jegybank szakértői.

A korrekcióval explicitté tette az MNB azt, hogy a pénzforgalmi adatok és a külkereskedelmi adatok egyenlege közötti különbség 2004. III. negyedévétől megfigyelhető nagymértékű és folyamatosan egyirányú növekedésének okait illetően nem rendelkezik megfelelő információval ahhoz, hogy az eltérést a korábbi gyakorlatnak megfelelően automatikusan besorolja az érdemi fizetési mérleg tételek közé. Fizetési mérleg szintjén ez azt jelenti, hogy a statisztika a korábban külföldi követelések növekedéseként elszámolt ismeretlen eredetű tételeket most számbavételi hibaként regisztrálja. Ennek következtében a pénzügyi mérleg egyenlege alapján számított külső finanszírozási igény jelentősen meghaladja a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegének hiányát.

A kereskedelmi követelések fent leírt korrekciójára a továbbiakban nem automatikusan, hanem esetileg, az adott időszaki folyamatok ismeretében kerül majd sor. 2004. évre vonatkozóan az APEH jelentések és az éves vállalati beszámolók adatainak feldolgozása után megvizsgáljuk, és amennyiben indokolt, felülvizsgáljuk a fenti becslési eljárást. A fő cél természetesen az, hogy a most elszámolt statisztikai hiba forrása felderítésre kerüljön, és a fizetési mérleg adatai ennek megfelelően módosuljanak.

A kereskedelmi követelések jelentős nagyságrendű, folyamatos és közgazdaságilag nem magyarázható növekedése miatt az MNB, a rendelkezésre álló információk alapján a finanszírozási oldal egyoldalú felülvizsgálata mellett döntött, és a becslések alapján feltételezhető mértéket meghaladó követelés növekedést a tévedések és kihagyások egyenlege soron, statisztikai hibaként tünteti fel a fizetésimérleg-statisztikában. A kereskedelmi követelések csökkenése értelemszerűen egyúttal a nettó adósság növekedését is jelenti. A nemzetgazdaság 2004. december végi nettó adósságállománya emiatt mintegy 1.2 milliárd euróval lett nagyobb a korábban publikáltnál. A nettó adósság trendje ezzel folyamatosan emelkedő, a pálya ilyen alakulása fenntarthatatlan.

A folyó fizetési mérleg hiány értékelésében mindig figyelni kell a finanszírozási oldalra is, megalapozott vélemény csak így alkotható a folyamatokról. Emellett is többnyire aggályosnak tartják a befektetők az 5% feletti deficitet. Hazánk esetében a 10% kiemelkedően magas, mely feltehetően a külföldi befektetőket sem hagyja hosszabb távon hidegen. A kvázifiskális kiadásokkal együtt számított 8-9%-os államháztartási hiány a 10%-os folyó mérleg deficittel párosulva (GDP arányosan) minden bizonnyal a tőkepiacokon is megbosszulja majd magát előbb-utóbb.