24 °C Budapest

Olajár-robbanás és a visegrádi gazdaságok: kit hogyan érint?

Pénzcentrum
2005. szeptember 19. 06:20

Az utóbbi hónapokban érthető módon rengeteg szó esik a világpiaci kőolajárak alakulásáról, annak okairól. Arról már csak kevesebbet és általánosságban hallhatunk, hogy ennek milyen "mellékhatásai" lehetnek világgazdasági, illetve gazdasági övezetek szintjén. Arról pedig már csak ritkán hallhatunk, hogy a drámai olajár-emelkedés konkrétan hogyan, milyen folyamatokon keresztül érintheti a visegrádi

országokat, azaz Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot. Ennek rövid áttekintéséhez a HVB régiós elemzőinek friss anyagát hívjuk segítségül.

Ez arra mutat rá, hogy az olajárrobbanás a négy ország fogyasztói inflációs szintjében viszonylag korlátozott mértékben jelentkezik, ugyanakkor az olajárakkal szembeni régiós érzékenység nagyobb, mint ami az Európai Unió 15 régi tagállamában jellemző. A fekete arany árának történelmi magasságokba emelkedése a gazdasági növekedés tekintetében várhatóan a lengyel gazdaságot érintheti a leginkább kedvezőtlenül, míg az olajár-emelkedés másodlagos hatásai legerősebben Szlovákiában jelentkezhetnek.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei a múlt hét végén találkoztak, melyen mint csoport egységesen nemet mondtak az olajár-emelkedés kedvezőtlen (lakossági) hatásainak adócsökkentésekkel valótompítására. Érvelésük szerint a helyzetet egyrészt az oldaná meg, ha a kitermelők több olajat hoznának a felszínre, illetve a dinamikusan emelkedő profitjukból a feldolgozói, finomítói kapacitásaikat bővítenék. Ráadásul az esetleges adócsökkentés az üzemanyagok esetében inkább a kereslet emelkedését hozná, ami csak súlyosbítaná a helyzetet.

A közös elhatározás ellenére - jórészt politikai megfontolásokból - az EU számos tagállamában olyan döntések születtek, vagy olyan törekvések mutatkoznak, amelyek eltérő formában, de a lakosságra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat igyekeznek tompítani. Ilyen pl. az a lengyel döntés, miszerint szeptember 15-től csökkent az üzemanyagokat terhelő fogyasztási adó, vagy az a magyar döntés, miszerint már október 1-től az eddigi 25-ről 20%-ra csökken az üzemanyagok ÁFA-tartalma. És hogy mi is az a mozgatórugó, ami miatt szerte Európában különböző formában igyekeznek a "lakosság kedvében járni" a kormányok, ahhoz az alábbi ábra megfelelő indikációt ad.


Noha az utóbbi napokban valamelyest csökkentek a világpiaci kőolajárak a nominális értelemben vett történelmi csúcsokhoz képest (70 dollár/hordó körüli árak), a legtöbb elemzés, szakértői jóslat azt vetíti előre, hogy az olajárak tartósan magasabb, és ingadozóbb árszintjére lehet felkészülni egyrészt a kitermelői és feldolgozói kapacitások szűkössége miatt, másrészt az árak szárnyalása ellenére emelkedő kereslet miatt.

Szeptember elején jelent meg a 30 iparilag legfejlettebb államot tömörítő OECD jelentése, melyben a szervezet bár 2.4%-ról 2.5%-ra emelte a legfejlettebb 6 állam idei évi növekedési prognózisát, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az olajárak kritikusan magas szintje miatt. A szervezet főközgazdásza szerint az olajár-robbanás akár az 1970-es és 80-as években tapasztalthoz hasonló sokkhatással is járhat a világgazdaság egészére nézve. A nem igazán optimista jóslatok közepette mire számíthatunk itt Kelet-Közép-Európában, milyen hatások és folyamatok zajlanak már jelenleg és mire lehet számítani? Ezt vizsgáljuk meg a következőkben.

Az olajár-emelkedés elsődleges hatásai alatt a közvetlen, és időben viszonylag gyors hatások értendők, ilyen értelemszerűen a kiskereskedelmi üzemanyagár-emelkedése, ami az inflációs mutatót emeli. Az olajár-emelkedés inflációra gyakorolt hatása azonban a négy vizsgált országban viszonylag korlátozott, mivel az üzemanyagok súlya az árindex kiszámítási kosarában viszonylag kicsi (1-4.6% közötti). Az árnyomás néhány hónapos időtáv alatt rendszerint a szállítási költségekbe gyűrűzik át először, melyek súlya az inflációs kosárban további 6-9%-ot tesz ki (ld. ábra).


Az elmúlt időszak jelentős olajár-emelkedése a négy ország inflációs mutatóiban valóban csak korlátozottan jelent meg, mint ahogy az az alábbi ábrán is látható (megjegyezzük, hogy a 2004. év eleji árindex-emelkedés jórészt az EU-csatlakozással összefüggő áremelésekhez kapcsolódik, míg egy év múlva a látványos inflációcsökkenés főként ezen bázishatások kiesésével áll összefüggésben).


Az inflációs kosárban az üzemanyagok, illetve a szállítási költségek súlya alapján elmondható, hogy az olaj felőli árnyomás a magyar és a szlovák árindexben jobban megmutatkozik, mint a lengyel, illetve a cseh indexekben. Az azonban, hogy az árnyomás az élelmiszer- és üzemanyagárak nélkül számított ún. maginflációs termékkörbe milyen mértékben a gyűrűzik át, már nem a feltétlenül a kosársúlyoktól, hanem inkább a magas olajárak tartósságától, illetve a termelői árak alakulásától függenek.

Az elsődleges hatások jelentkezésének erősségénél van egy másik tényező is, amire mindenképpen ki kell térni: ez pedig az adott ország termelésének energia-intenzitása. Az elemzés szerint bár a négy vizsgált országban az erősen energia-intenzív ágazatok (pl. feldolgozóipar, szállítás, villamosenergia-termelés, bányászat) jelentősége lényegesen csökkent az utóbbi egy évtizedben, de a teljes hozzáadott értéknek még mindig mintegy 31-40%-át teszi ki (ld. alábbi ábra), szemben az EU-15 28.4%-os átlagával. Ez arra utal, hogy az energiaárak emelkedése a nyugat-európainál nagyobb mértékben érintheti kedvezőtlenül a négy régiós ország versenyképességét, illetve külkereskedelmi, azon keresztül pedig a folyó fizetési mérlegét (emelkedő energiaszámla).

A négy ország között azért különbséget kell tenni: a cseh és a szlovák gazdaság a másik kettőnél lényegesen jobban alapszik az energia-intenzív termelésen (pl. gépkocsigyártás), azaz egységnyi GDP előállításához több olaj kell, ami sebezhetőbb gazdaságokat jelent.


Míg az elsődleges hatások (inflációra, illetve gazdasági növekedésre) viszonylag egyértelműen kifejthetők, felvázolhatók, addig az olajár-emelkedés másodlagos hatásainak felvázolása (pl. bérkövetelésekben megjelenik a magasabb infláció már korántsem ilyen könnyű. A folyamat erőssége, illetve a hatásmechanizmus elsősorban a kibocsátási rés mértékétől (tényleges mínusz potenciális GDP-növekedés), illetve a monetáris politika szigorúságától függ. Mivel a kibocsátási rést igen nehezen lehet megragadni, ezért a HVB szakértői szerint kézenfekvőbb a gazdaság jelenlegi helyzetét a munkaerő-piaci feszesség mértékével (kereslet-kínálati viszonyok), illetve a belső kereslet GDP-növekedésben való részesedésével jellemezni.

Régiós munkaerő-piaci folyamatok

Nominális értelemben Lengyelországban és Szlovákiában a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (17-18% körül, míg a másik két országban jóval 10% alatti), azonban az utóbbi időszakban érdemben csökkentek ezek ráták, viszont eltérő kísérő jelenségek voltak megfigyelhetők ezalatt. Szlovákiában a ráta csökkenését erőteljes béremelkedés követte (ez arra utal, hogy a magas munkanélküliségnek strukturális okai voltak, és feszes a munkaerő-piac).

Ezzel szemben Lengyelországban nem volt jellemző a bérnövekedés gyorsulása, ami az egyensúlyi helyzettől távoli lengyel munkaerő-piaci kondíciókra vall. Az utóbbi egy évben emelkedő munkanélküliségi rátát (illetve lassuló bérinflációt) figyelhettünk meg Magyarországon (6% alattról 7% fölé emelkedő ráta), mely elsősorban a gazdaságilag inaktívaknak a munkaerő-piacon való (újbóli) megjelenéséhez köthető (kínálati emelkedés), és megfigyelhető az erősödő munkaerő-piaci verseny is.

2005.06.28 12:15
Pozitív folyamat része a munkanélküliségi ráta emelkedése? - Érdekes tények és tendenciák

Belső kereslet, mint hajtóerő

A régiós leggyorsabban növekvő gazdasága Szlovákia, melyben meghatározó szerepe van a dinamikus belső keresletnek (jelenleg 5% feletti ütem), amit a gyors bér- illetve hitelkiáramlás fűt. Ezen túlmenően a vállalati beruházási dinamika is erőteljes (10% feletti éves ütem).

Mindez már önmagában is kedvezőtlenül érinti az ország külkereskedelmi mérlegét, és az adatok a HVB szakértői szerint a gazdaság túlhevülésére utalnak. A skála másik végén Lengyelország áll, melyben a belső kereslet növekedési üteme csupán 1.5% körüli, és a vállalati beruházások is lényegesen visszafogottabb ütemben bővülnek, mint Szlovákiában (4% alatti éves ráta). A magyar és a cseh belső kereslet, illetve beruházás-növekedési ráták vlahol a két "véglet" között mozognak. Mindez arra utal, hogy Lengyelország a gazdasági ciklus elején, míg Szlovákia már annak inkább az érett szakaszában áll.


A fent részletezett munkaerő-piaci és belső keresleti folyamatok arra utalnak, hogy az olajárak begyűrűzése Szlovákiában inkább az infláció felől, nem pedig a reálgazdasági folyamatok felől jelentkezhetnek. Ezzel szemben Lengyelországban, ahol lényegesen nagyobb és negatív a kibocsátási rés, a munkaerő-piaci javulást nem követi dinamikus béremelkedés, és a vállalati beruházási dinamika is lanyhább, az olajár-robbanás nagyobb valószínűséggel a GDP-növekedés visszafogása felől gyűrűzik be, a romló üzleti bizalmon keresztül. Csehországban és Magyarországon a begyűrűzés egyaránt megjelenhet az emelkedő inflációban, illetve a GDP-növekedés lassulásában is.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A monetáris szigorról

Az olajár-robbanás maginflációs termékkörbe való átgyűrűzése kapcsán (mint másodlagos hatás) mindenképpen ki kell térni a monetáris politikák szigorúságára is, mint fontos befolyásoló tényezőre. A HVB elemzői az elmúlt másfél év alapján összehasonlították, hogy relatív hogyan változtak a monetáris kondíciók a négy országban. Jelenleg Csehországban legalacsonyabb a nominális irányadó kamatszint (1.75%), ennek ellenére a cseh monetáris politika mégis szigorodott a vizsgált időszak alatt. Ennek oka, hogy a korona erőteljes reálfelértékelődést mutatott. Lengyelországban a nemzeti fizetőeszköz szintén erőteljes reálfelértékelődést mutatott, ugyanakkor a lengyel nemzeti bank az alacsonyabb inflációhoz csak lassabban igazította hozzá a nominális kamatszintet (jelenleg 4.5%), ami azt eredményezte, hogy a reálkamatláb nőtt, és így a régió négy országa közül Lengyelországban a legszigorúbb a monetáris politika.


A HVB által összeállított monetáris kondíciós indexe azt mutatja, hogy a magyar jegybank monetáris politikája alkalmazkodó volt az elmúlt másfél évben: a bank az infláció, illetve a forint/euró árfolyam mozgását követve mérsékelte a nominális kamatlábat (jelenleg 6.25%), de a HVB szakértői szerint az inflációs kilátások még további kamatcsökkentésre adnának lehetőséget. A régióban a szlovák jegybank monetáris politikája a leginkább expanzív, mivel a reálkamatláb csökkentése nagyobb volt mint a szlovák korona reálfelértékelődése.

A fentiekből az következik, hogy mivel a cseh és a lengyel monetáris politika szigorodott az elmúlt másfél év során, ezért ezekben az országokban a másik két országhoz képest kisebb a valószínűsége, hogy az olajár-robbanásnak az elsődlegesen túlmenően másodlagos inflációbegyűrűzési hatásai is lennének.

Érdemes végül röviden országokra lebontva összefoglalni az olajárak-robbanás hatásait a jobb éttekinthetőség kedvéért.

Csehország

- az elsődleges inflációbegyűrűzési kockázat alacsony, bár az olajfogyasztás még mindig relatív magas. Leginkább a termelői árindex felőli árnyomás, illetve a versenyképességi romlás az olajárak felőli legfőbb fenyegetés a cseh gazdaságra nézve

- a másodlagos hatások megjelenésénél két egymást nagyjából kiegyensúlyozó hatás "küzd egymással": egyrészt a termelői árak felől árnyomás érződik, ugyanakkor viszonylag mérsékelt a belső kereslet dinamikája, illetve szigorú a monetáris politika

Magyarország

- bár a kormány az üzemanyagok esetében ÁFA-csökkentést jelentett be, ennek ellenére az olajárak inflációemelő kockázata jelentős. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a magyar gazdaság olajfogyasztása régiós összehasonlításban viszonylag alacsony, ami enyhébb versenyképesség-romlást vetít előre a versenytársakhoz képest

- az olajár-robbanás másodlagos hatásainak megjelenése viszonylag mérsékelt lehet, egyrészt a már említett ÁFA-csökkentési terv, másrészt a relatív visszafogott lakossági fogyasztás-növekedés miatt.

Lengyelország

- elsődleges hatásként a fogyasztói és termelői árindex-emelkedés a régióban a leginkább visszafogott lehet. Ennek okai, hogy az olajfogyasztás alacsony, a fogyasztási adó csökkent, és az üzemanyagok, illetve a szállítási díjak viszonylag alacsony súlyt képviselnek az inflációs kosárban

- az üzleti ciklus elején járó lengyel gazdaságot az infláció helyett inkább a gazdasági növekedés felől érinthetik kedvezőtlenül az olajárak, elsősorban az üzleti bizalom rontásán keresztül

- a jelenlegi munkaerő-piaci kondíciók, illetve a monetáris politika szigorúsága arra utal, hogy tovább kell folytatni a kamatcsökkentéseket annak érdekében, hogy egy komolyabb növekedési lassulás elkerülhető/mérsékelhető legyen

Szlovákia

- a nemrég bejelentett szlovák gázáremelés, az üzemanyagok magas súlya az inflációs kosárban, valamint a jelentős olajfogyasztás mind arra utalnak, hogy az olajár-robbanás elsődleges inflációemelő hatása a legnagyobb lehet a régióban

- a belső kereslet által fűtött növekedés, a viszonylag feszes munkaerő-piaci, ugyanakkor expanzív monetáris kondíciók arra utalnak, hogy az olajár-robbanás másodlagos hatásainak megjelenése az inflációban szintén viszonylag nagy

- amennyiben az ország valóban be szeretne lépni az euró-zónába, akkor a jelenleginél szigorúbb monetáris feltételek lennének szükségesek. Ez egyrészt az erőtelejsebb koronafelértékelődés segítségével (FDI-beáramlás által fűtve), vagy a jelenleginél magasabb kamatlábak segítségével érhető el.

HR BLOGGER
perfekt  |  2024.05.21 13:59
Abban az esetben, ha felnőttképzés keretében tanulunk, felnőttképzési jogviszony jön létre. Az erre...
hrdoktor  |  2024.05.21 10:15
Azokat az irodai dolgozókat, akik a nap jelentős részében lefelé fordított fejjel néznek a munkaeszk...
laskainelli  |  2024.05.21 09:18
Mindannyiunkkal előfordulhat, hogy egyszerűen elfogy az energiánk. Fáradtak, céltalanok és motiválat...
coachco  |  2024.05.07 19:25
Szeretem a falvakat! Persze nem mindegyik idilli, vannak szomorú falvak is. [...] Bővebben!
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Egyedülálló zenés activityt fejlesztett a magyar gyógypedagógus  (x)

Egy hazai gyógypedagógus-zeneterapeuta összerakott egy többszörösen díjazott zenei társasjátékot.

Ez a superfood lehet a foci Eb nagy slágere (x)

Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.

Farmról az asztalra: így segítheti ez az üzleti modell a kisgazdaságokat

A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.

Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

NAPTÁR
Tovább
2024. május 22. szerda
Júlia, Rita
21. hét
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm