0 °C Budapest

KSH a gazdasági folyamatokról 2005/4

Pénzcentrum
2005. június 29. 09:13

Az I. negyedévben a gazdasági növekedés - a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan - némileg lassult. Áprilisban az iparban, az építőiparban és a termékkivitelben is élénkülés következett be. A mezőgazdasági felvásárlás is gyors ütemben nőtt, de zömmel a tavalyi termésű növényi termékekből. A kiskereskedelmi forgalom áprilisban, azzal összefüggésben, hogy a húsvéti bevásárlások zöme korábbra esett, viszonylag mérsékelten nőtt. Az első négyhavi külkereskedelmi hiány a tavalyi magas szinthez képest mérséklődött. Az öthavi államháztartási deficit ezzel szemben növekedett. A fogyasztói árak a tavalyinál kevésbé emelkedtek. A foglalkoztatottak száma március-májusban nem változott, a munkanélkülieké számottevően nőtt. A reálkereset lényegesen magasabb lett.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A részletes számításokkal alátámasztott, de továbbra is előzetes negyedéves nemzeti számlák megerősítették, hogy az I. negyedévben a bruttó hazai termék - a naptárhatás figyelmen kívül hagyásával - 2,9%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A naptárhatást is figyelembe véve (2004 szökőév volt) a növekedés 3,5%-os. Ez - a világ gazdaságilag fejlett térségeiben megfigyelhető tendenciának megfelelően - némileg lassúbb az előző negyedévekben megfigyeltnél. A növekedés üteme magasabb, mint a lengyelországi, a szlovéniai és mint az Európai Unió régi tagországainak átlaga, de alacsonyabb, mint a csehországi, szlovákiai és litvániai.

A vizsgált ágazatok közül különösen a szállítás, raktározás, posta és távközlés bruttó hozzáadott értéke növekedett, míg a skála másik végén a mezőgazdaságé nem érte el a bázisidőszaki magas szintet. A belföldi felhasználás 1,7%-kal haladta meg a múlt év azonos negyedévit, az áruk és szolgáltatások kivitele gyorsabban nőtt, mint a behozataluk. A reálgazdaság relatív hiánya, vagyis a teljes külkereskedelmi deficitnek az exporthoz viszonyított nagysága - részben a cserearányok romlása miatt - mégis meghaladta az egy évvel azelőttit.

A háztartások fogyasztása és a bruttó felhalmozás lassabban emelkedett, mint a GDP. Ez némileg mérsékelte a korábbi években a GDP növekedéséhez képest felhalmozott ütembeli előnyüket. A felhalmozáson belül az állóeszközök bruttó felhalmozása - elsősorban az út- és autópálya-beruházások élénk növekedésének köszönhetően - a belföldi felhasználás leggyorsabban növekvő tétele volt.

Ipari termelés

Az ipar és az építőipar havi adatai szerint áprilisban élénkült a gazdasági konjunktúra. Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2005 áprilisában 8,9%-kal nőtt. A termelés volumene az év első négy hónapjában 3,6%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. (Tavaly január-áprilisban 10%-os termelésnövekedést mértünk.) Az ipari export az első négy hónapban 5,1%-kal haladta meg az előző évit, az ipar belföldi értékesítése 3,2%-kal.

Az ágazatok közül január-áprilisban jelentősen, több mint 15%-kal nőtt - a termelés 28%-át képviselő - villamos gép, műszer gyártása, 6%-kal a járműgyártás, melynek aránya 15%, 7%-kal az építőanyag-ipar (aránya 2%). Ezzel szemben számottevően, 10%-ot meghaladó mértékben csökkent a bőrtermék, lábbeli, a textília, textiláru és az élelmiszer, ital, dohány gyártása, amelyek együttesen a termelés közel 13%-át adták, és ennél kisebb mérséklődés volt további négy ágazatban, amelyek együttesen hasonló arányt képviselnek.

Áprilisban mind az ipar belföldi értékesítése, mind az exportja élénkült, de különösen az utóbbi. A termelés élénkülése az ágazatok többségében megfigyelhető volt. Mind az export, mind a belföldi értékesítés nőtt a legnagyobb ágazatban, a villamos gép, műszer gyártásában. Hasonló tendenciák jellemezték a járműgyártást is. Az élénkülés beleillett a nemzetközi trendekbe, mértéke azonban jóval nagyobb volt. Az EU-25-ben januárban 1,8%-kal, februárban 0,3%-kal nőtt, márciusban 0,3-kal csökkent az ipari termelés, áprilisban pedig előzetes adatok szerint ismét 0,4%-os növekedés következett be.

A hazai iparban a legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél január-április átlagában 770 ezren álltak alkalmazásban, 2,4%-kal kevesebben, mint egy évvel azelőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 6,2%-kal emelkedett.

Építőipar

Az építőipari termelés volumene 2005 áprilisában 20,2%-kal nőtt 2004 áprilisához képest. A termelés az év első négy hónapjában 14,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
A mezőgazdasági termékek felvásárlása áprilisban is gyors ütemben nőtt, a négyhavi értékesítés mintegy 9%-kal meghaladta a tavaly ilyenkorit. Az emelkedést a növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlásának 96%-os növekedése biztosította, melynek részesedése így a teljes értékesítés mintegy 30%-ára emelkedett. Az élő állatok és állati termékek értékesítése 7%-kal csökkent. A teljes értékesítésben mintegy 45%-os részesedésű élő állatok felvásárlása 15%-kal mérséklődött, az egynegyed részt képviselő állati termékeké viszont 9,6%-kal bővült.

Kiskereskedelem

Áprilisban - kiigazítatlan adatok szerint - a kiskereskedelmi eladások volumene a tavaly azonos időszakit 3,3%-kal haladta meg. A viszonylag mérsékelt növekedésben fontos szerepet játszott a bázis: 2004-ben a húsvéti vásárlások jórészt áprilisra, míg idén márciusra estek. Naptárhatással kiigazítva a növekedés 7,3%-os volt.

A forgalom szezonális hatásoktól megtisztított adatsora áprilisra ugyancsak élénkülést jelez a korábbi hónapokhoz képest. A január-áprilisi időszak egészében 4,0%-kal nagyobb volumenű forgalmat bonyolítottak le, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalma 3,2%-kal csökkent, a gépjárműüzemanyag-töltő állomásoké 1,8%-kal emelkedett.

Külkereskedelem

A külkereskedelmi termékforgalomban január-áprilisban előzetes adatok szerint a kivitel értéke 15,2 milliárd, a behozatalé 16,2 milliárd eurót tett ki. Az export euróértéke 12, az importé 6%-kal nőtt 2004 azonos időszakához viszonyítva. (Forintban számolva a kivitel értéke 6, a behozatalé 1%-kal bővült.) A külkereskedelmi mérleg hiánya 1,0 milliárd euró volt, 704 millió euróval kevesebb az egy évvel azelőttinél. Az időszak utolsó hónapjában, áprilisban, az első becslés szerint a kivitel euróértéke 17%-kal nőtt, a behozatalé nem változott a tavaly áprilisi - a csatlakozást megelőző taktikai vásárlásokkal összefüggő - magas bázishoz képest.

Az Európai Unió 25 tagországának termék-külkereskedelme az unión kívüli országokkal január-áprilisban a kivitelben 5,8, a behozatalban 9,0%-os értéknövekedést mutatott. Míg az euróövezet kereskedelmi mérlege aktív volt, a huszonötök passzívuma növekedett az egy évvel azelőttihez képest.

Államháztartás

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) - a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint - májusban 128 milliárd forinttal emelkedve, az év első öt hónapjában 838 milliárd forint volt (tavaly ugyanebben az időszakban 722 milliárd).

A központi költségvetés 681 milliárd forintos deficitje 172 milliárd forinttal haladta meg a tavaly január-májusit. A bevételek kisebb ütemben emelkedtek, mint a kiadások. A bevételek átlagos növekedési ütemét meghaladó volt a lakosság, elsősorban személyi jövedelemadó-befizetésének emelkedése. A gazdálkodó szervek befizetései és a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek elmaradtak az egy évvel azelőttitől. A kiadások növekedésében meghatározó volt a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzfelhasználása, valamint a társadalombiztosításnak nyújtott garancia és hozzájárulás összegének - részben a finanszírozás ütemezésének megváltozásából eredő - emelkedése.

A társadalombiztosítási alapokban az év első öt hónapjában a tavalyinál 50 milliárd forinttal kevesebb, 186 milliárd forintos hiány keletkezett. A deficit 85%-a az Egészségbiztosítási Alapot érintette. Az elkülönített állami pénzalapok május végi aktív számlaegyenlege mintegy 29 milliárd forint volt.

Infláció

A fogyasztói árak növekedése január-májusban kisebb volt az egy évvel azelőttinél. Idén az első öt hónapban átlagosan 3,6%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

2005. májusban tavaly májushoz viszonyítva ugyancsak 3,6%-kal növekedtek a fogyasztói árak. (Az adóváltozások hatását kiszűrő változatlan adótartalmú árindex az előző év májusához viszonyítva 103,3% volt, az adónövekedés az áremelkedés kevesebb mint egytizedrészét magyarázza.)

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,9%-kal, a ruházkodási termékekért átlagosan 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, és az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek (2,7%). Ezen belül csökkent az idényáras élelmiszerek ára. A szeszes italok, dohányáruk szintén az átlagosnál kevésbé drágultak (2,9%). A szolgáltatások 5,6%-os áremelkedésén kívül a háztartási energia (6,4%) és az egyéb cikkek, üzemanyagok árnövekedése (4,0%) is magasabb volt az átlagosnál. A fogyasztói árak májusi növekedése az egy évvel azelőttihez képest az Európai Unió tagországai között továbbra is magasnak számít, azt csak Lettország adata múlja felül. (Az EU-25 átlaga az Eurostat becslése szerint kevesebb, mint 2%.)

Január-áprilisban a mezőgazdasági termékek közül a forgalomban meghatározó arányú élő állatok és állati termékek árai az egy évvel korábbi csökkenés után, idén növekedtek. A növényi termékek árai nem érték el a múlt év azonos időszakit. Az ipar belföldi értékesítésének árai január-áprilisban a tavalyinál is gyorsabban,10%-kal emelkedtek, ezzel szemben az ipari exportértékesítési árak a forint erősödésével összefüggésben elhanyagolható mértékben, de csökkentek. Az építőipari árak a múlt évinél kisebb ütemben, 4,2%-kal nőttek.

Munkaerőpiac

Március-májusban a foglalkoztatottak száma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, a mérséklődés a mintavételi hibahatáron belül maradt. A munkanélküliek száma egy év alatt 61 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta pedig 5,8%-ról 7,2%-ra emelkedett, de továbbra is alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A fiatalok (15-24 évesek) munkanélküliségi rátája 5 százalékponttal, 19,2%-ra nőtt.

Az első négy hónapban 2 millió 776 ezren álltak alkalmazásban, ugyanannyian, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 0,4%-kal nőtt az alkalmazásban állók száma, míg a költségvetés területén 1,4%-kal csökkent.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete 158 ezer forintot, a nettó átlagkereset 103 ezer forintot tett ki, ami nominálisan egyaránt mintegy 12%-os növekedést jelent.

A versenyszférában 8,0%-kal, a költségvetés területén 21,4%-kal nőtt a keresetek nettó értéke, ez utóbbi az egyhavi külön juttatás idén januári kifizetésének következménye. Áprilisban a vállalkozásoknál dolgozók nettó nominális keresete 8,0, a költségvetésben dolgozóké 9,2, a két szférában együttesen 8,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket.

2005. január-áprilisban a nemzetgazdaság átlagában a reálkereset 8,3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.01.22 08:34
  Ez nekem is egy kedvenc képem, történetem. Mint akinek szintén sok könyve van, tőlem is meg szokt...
legacykft  |  2022.01.21 18:45
Mindannyian boldog életről álmodunk. A boldogság élménye azonban mindenkinek mást jelent, mondhatnák...
perfekt  |  2022.01.19 08:18
2022. évi első, közbeszerzési témájú bejegyzésünket - évek óta követett gyakorlatunknak megfelelően...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
hrdoktor  |  2022.01.17 06:30
Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbesz...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 23. vasárnap
Zelma, Rajmund
3. hét
Január 23.
Kaposvár napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. január 23. 09:16