4 °C Budapest

Brit soros elnöki célok - leleplező elemzés a francia és holland EU-alkotmány elutasítás okairól

Pénzcentrum
2005. június 29. 12:11

Tony Blair brit miniszterelnök lesz július elsejétől fél éven át az Európai Unió soros elnöke, aki 5 fontos pontban kíván előrelépést elérni. Mind az ötben azonban komoly ellenállásba ütközhet. A brit elnökség alatt az utóbbi hetekben ismét igen érzékeny területnek számító bővítési kérdések továbbra is porondon maradnak. Míg a politikai vezetés az EU alkotmány kudarcát a további EU-bővítéssel igyekszik összekapcsolni, addig egy, a napokban megjelent elemzés szerint a francia és a holland EU-alkotmány elutasításban csak marginális szerepet játszott a bővítésével kapcsolatos ellenérzés - írja az EUobserver.com.


Tony Blair a következő fél évben a hétéves költségvetés kérdésében érdemi előrelépést akar elérni, holott a legtöbben az őt hibáztatják azért, hogy a két héttel ezelőtti EU-csúcson nem sikerült megegyezni a keretfeltételekben. Blair kitartóan ragaszkodott a még 1984-ben kiharcolt brit visszatérítés megtartásáért, amit a többi tagállam "nem néz jó szemmel", a franciák kifejezetten támadtak. Erre "kontrázva" Blair megpróbálta a költségvetésen belül az agrárbüdzsé túlzottan nagy arányára (40% a mintegy 100 milliárd eurós keretből) ráirányítani a figyelmet, melynek legnagyobb haszonélvezői épp a franciák. A feszültség a két nagy EU-tagállam között ennek hatására jelentősen felerősödött.

A brit miniszterelnök néhány napja az Európai Parlamentben elmondott beszédében leszögezte, hogy csak olyan EU-költségvetést hajlandó elfogadni, melynél a hétéves periódus második felében (várhatóan 2010 körül) komoly felülvizsgálat alá veszik a büdzsé szerkezetét, különös tekintettel az agrárkiadásokra. Blair beszédében többször is kitért a Romano Prodi korábbi európai bizottsági elnök által megrendelt, de érdemben fel nem használt Sapir-jelentésre, amely azt javasolta, hogyaz agrárbüdzsét a teljes költségvetésen belül 15%-ra szorítsák le - jegyzi meg a Napi Gazdaság. Ez igen jelentős lefaragás lenne (nagyságrendileg 25-28 milliárd euró), ami azt vetíti előre, hogy a brit-francia ellentét tovább fokozódhat.

A második pont a brit féléves elnöki periódusban a munkaidő-direktíva kérdése. Az Európai Parlament 48 órában kívánja maximálni a heti munkavégzést, a rendelkezés ellentétes Nagy-Britannia jelenlegi szabályozásával, amely nem korlátozza a heti munkaidőt. Az Európai Bizottság nem támogatja felső korlát meghatározását, csak a jelenlegi szabályozás átalakítására lenne hajlandó. A szociális Európa jelszavát gyakran használó politikusoknak azonban elképzelhető, hogy bele kell menniük a munkavállalók érdekeit védő (?) maximum-szabályozásba (ami egyébként komoly versenyképességi hátrányt eredményezhet).

A harmadik kérdés a szintén komoly vitákat kiváltó szolgáltatási direktíva (szolgáltatási piac felszabadítása). Itt számos kormány és cégérdek csap össze egymással, többen a munkahelyek védelmét, míg mások a versenyképességi szempontokat hangsúlyozzák. Az Európai Unió négy alapvető szabadságjoga közül valójában egyelőre csak kettő működik jól: a tőke és az áruk szabad áramlása. A munka (ld. új tagállamokkal szembeni korlátozások), valamint szolgáltatások szabad áramlása egyelőre korántsem teljes körű.

A negyedik és ötödik kérdés az Európai Unió további bővítéséről szól. A horvát csatlakozási tárgyalásokat már hónapok óta húzza az EU (Ante Gotovina háborús bűnös kiadásához kötik azok megindítását), de előbb-utóbb meg kell azokat indítani, és hasonló a helyzet a török tárgyalásokkal is. Még tavaly év végén zöld utat adtak a tárgyalások idén október 3-án történő megindítására, de az utóbbi időben felerősödtek a tárgyalások elodázását célzó főként francia, német hangok. Elvileg tehát jó ürügy lenne a tárgyalások késleltetésére az EU alkotmányának kudarca (erre utalt José Manuel Barroso elnök is), csakhogy a lakosság véleménye egyáltalán nem támasztja alá az erre utaló politikusi kezdeményezéseket.

Mint ismeretes, a franciák a május 29-i referendumon 55%-os, míg a hollandok három nappal később 61.9%-os arányban utasították el az uniós alkotmányt.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A részletes szavazói elemzés szerint az EU további bővítésével kapcsolatos ellenérzések csak marginális hatással voltak a francia és holland elutasító magatartásban. Az eurobarometer tanulmánya szerint a nemmel szavazó hollandoknak mindössze 6%-a szerint volt az elutasítás oka a további bővítési szándék. Kifejezetten a török bővítés ellenzése miatti nem szavazatok 3%-os arányt tettek ki. Franciaországban pont a fordított arányok jöttek ki: az elutasítás elsődleges okaként mindössze 3% jelölte meg a további bővítést, míg külön a törökök EU-csatlakozása miatti ellenérzés 6%-ot motivált nem szavazat adására.

Angela Merkel, a német ellenzék vezéralakja (várhatóan a következő kancellár Gerhardt Schröder után) úgy fogalmazott, hogy "Az Európai Unió elérte korlátait az integráció terén", míg a francia külügyminiszter Nicolas Sarközy hétfőn úgy fogalmazott, hogy "az intézmények modernizálásáig fel kell függesztenünk a bővítési folyamatot".

Az igazság

A hollandok elutasítása mögött legfontosabb okként (32%) az információhiányt jelölték meg a nem-mel voksolók, ezt követte a nemzeti szuverenitás elvesztésétől való félelem (19%), míg a harmadik legfontosabb ok a kormány teljesítményére mondott ítélet (tiltakozás, 14%) volt. Az elutasítás következményeit firtató kérdéssel kapcsolatban a hollandok 66%-a úgy gondolja, hogy a nem győzelme lehetőséget ad az alkotmány újratárgyalására, hogy annak nyomán olyan eredmény szülessen, ami jobban képviseli Hollandia nemzeti érdekeit az unióban.

A francia felmérés szerint a fő ok az elutasításra (31%) az a félelem volt, hogy az alkotmány kedvezőtlen hatással lenne a foglalkoztatásra. A második ok az volt, hogy az emberek szerint a francia gazdasági helyzet rossz (26%), még harmadik helyen az állt, hogy az alkotmány gazdasági értelemben túlzottan liberális beállítottságú (megjegyezzük: ezek igencsak érdekes vélemények). A francia választók 62%-ának véleménye szerint a mostani elutasítás az alkotmány újratárgyalását eredményezi, melynek eredményeként az szociális jellegű tartalommal gazdagodik.

HR BLOGGER
coachco  |  2024.04.16 16:42
Nekem a csend! A csendre való vágyakozás maga! [...] Bővebben!
perfekt  |  2024.04.10 14:41
Az utazási költségtérítési támogatásról a Kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi L...
hrdoktor  |  2024.04.09 12:06
„A nem az új igen” – olvashatjuk cikkek tucatjaiban. Nézzük, miért több ez, mint egy divatos életmód...
laskainelli  |  2024.03.26 12:00
A házasság egy olyan szövetséget jelentene, amelynek mélysége biztonságot és figyelmet biztosít a fe...
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 17. szerda
Rudolf
16. hét
Április 17.
Hemofília világnap
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm