Olaszország is rábólintott az EU-alkotmányra - gyűlnek a lehetséges "nem"-ek is

A következő parlamenti szavazás Németországban lesz az alsóházban (Bundestag), május 12-én. Ezt követően Franciaországban kerül a kérdés az állampolgárok elé (népszavazás). A legutóbbi közvéleménykutatások arra utalnak, hogy reális a veszélye az alkotmány elutasításának. A francia nép egy része erőteljes rosszallását fejezi ki a törökök későbbi EU-csatlakozásával kapcsolatban, és sokan a népszavazást a kormány teljesítményéről való véleményalkotásra is fel kívánják használni.

A franciák esetleges elutasító álláspontja egyrészt káoszt okozhatna az egész EU-ban a kérdést illetően, másrészt az azt követő népszavazások, illetve parlamenti szavazásokra is negatív hatással járna - jegyzi meg az euobserver.com. Hollandia mindössze három nappal a franciák után tart népszavazást a kérdésben, és a holand kormány már a vészforgatókönyvön töri a fejét arra az esetre, ha franciák többsége valóban az EU-alkotmány ellen szavaz. A szeptemberi dán, illetve a jövő évi brit népszavazás is azt mutatja, hogy egyelőre nehezen lesz meg az "igen"-ek többsége.

Ahhoz, hogy az EU tavaly október 29-én, Rómában elfogadott alkotmánya hatályba lépjen, előtte valamennyi tagállamnak el kell azt fogadnia. Amennyiben egy tagállam elutasítja azt, úgy a politika feladata a súlyos viszály elrendezése. A kimenetel attól is függ, hogy ki mondja a "nem"-et (mekkora befolyása van, beletartozik-e az EU alapítói közé, és általában mennyire EU-ellenes az ország, vagy menyire támogatja az unió alapeszményeit).