8 °C Budapest

Regionális makrokitekintő - 2005: Szlovákia 2 szemszögből is - DrKW és Erste Bank (2. rész)

Pénzcentrum
2005. február 2. 12:00

Az elmúlt hetekben - jórészt az adóreformja miatt - ismét gyakori beszédtémává vált Szlovákia, ezért a tegnap megkezdett regionális makrogazdaságsi kitekintőben északi szomszédunkat érdemes két szemszögből is megvizsgálni, azaz a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) mellett az Erste Bank szlovák országtanulmányát is segítségül hívni a várható folyamatok érzékeltetése céljából. Mai cikkünk a tegnapi folytatása, így az általános megállapítások (GDP-vel, egy főre jutó GDP-vel, illetve a külföldi működő-tőkével kapcsolatban) megismétlésétől eltekintve nézzük, hogy mi várható idén a címben már felsorolt négy országban.



2005.02.01 13:57
Regionális makrokitekintő 2005-re: mire számít a Dresdner Kleinwort Wasserstein? (1. rész)



A cseh gazdaság rövidtávú kilátásai a GDP-növekedés szempontjából DrKW szerint továbbra is pozitívan értékelhetők, ugyanakkor ki kell emelni, hogy a növekedési dinamika idén is elmarad a regionális átlagtól. Az infláció üteme mind 2005-ben, mind 2006-ban visszafogott maradhat, és a külső egyensúlyban folytatódhat a javulási folyamat.

Milyen ciklusban is van a cseh gazdaság?

Ezt a kérdést teszi fel a DrKW, mert az elmúlt időszak GDP-statisztikái számos kérdést vetnek fel. Ez abból ered, hogy a nemzeti adatok nem feltétlenül megbízhatóak a folyamatos fel, illetve lefelé módosítások következtében. A cseh statisztikai hivatal utoljára a 2003-as átlagos bővülési ütemet módosította 3.1%-ról 3.7%-ra. Ez a bizakodásra okot adó hangulat azonban csökkent, mikor a 2004. II. negyedévi 4.1%-os adat 3.9%-ra módosult, illetve a III. negyedévi adat 3.6% lett, ami alacsonyabb a várakozásoknál.

Mindezen kissé furcsa fejlemények ellenére a DrKW szerint a cseh gazdaság rövid távú kilátásai továbbra is biztatóak: a beruházási dinamika a tavalyi III. Negyedévre éves alapon 9.7%ra gyorsult, ezzel szemben azonban a alakossági fogyasztás 2%-ra mérséklődött. A nettó export növekedésének folytatódására alapozva a DrKW 2005-re 3.9%-os, míg 2006-ra 3.7%-os GDP-bővülést prognosztizál a tavalyi 3.8% után. Középtávon az elemzés készítői arra számítanak, hogy a cseh gazdaság bővülési üteme visszatér a potenciális bővülés közelébe, mely valahol 3-3.3% között van, azaz lassabban növekszik majd, mind a kelet-közép-európai régió átlaga.

Folytatódó árkonvergencia, javuló külső egyensúly

2004. negyedik negyedévében számos elemzői várakozásnál kisebb volt az élelmiszerár-csökkenés, ami egyfajta visszatükröződése lehet az új környezetnek, melyben a cseh gazdák működhetnek - a bőséges termés ellenére az EU-árkonvergencia következtében nem tudják az alacsonyabb egységköltségeket a fogyasztóknak átadni, mely fontos tényező lehet az elkövetkezendő hónapok inflációalakulása szempontjából. A DrKW arra számít, hogy az árkonvergencia folytatódik, és az infláció üteme (beleértve a nemzetközi nyersanyagárak, illetve a kibocsátási rés szűküléséből fakadó hatásokat is) 2005. decemberére éves alapon 2.7%-ra, míg 2006. év végére 3.1%-ra változik a 2004-es 2.7%-ról.

A külkereskedelmi mérleg hiánya várhatóan tovább javul: a 2004. októberi adat 4.2 milliárd koronát tett ki, mely ezt a hónapot nézve az elmúlt 10 év legalacsonyabb adatát takarja. A DrKW szerint a cseh termelők az erősödő korona, illetve az euró-zóna várható lassulása ellenére profitálni tudnak abból, hogy az EU-csatlakozás miatt könnyebben és gyorsabban el tudják érni a kulcsfontosságú piacokat. Az a következendő két évnyi időszakban az erőteljes FDI-beáramlás következtében nem adódik különösebb probléma a külső finanszírozással, a folyó mérleg hiánya 2005-ben a GDP 4.7, majd 2006-ra 4%-ára mérséklődhet a 2004-es 5.4%-ról.





Amiben közösek a vélemények

Abban mindkét bank elemzése egyetért, hogy bár a külső egyensúlyban átmenetileg kedvezőtlen jelek mutatkoznak, a szlovák gazdasági aktivitás középtávon tovább gyorsulhat, és az 5% feletti növekedési ütem továbbra is meghaladhatja a magyar és a cseh (esetleg a lengyel) gazdaság bővülési dinamikáját. Minkét elemzés hangsúlyozza, hogy a növekedés fő hajtóereje a belső kereslet lehet, mely mögött az erőteljes lakossági fogyasztás, illetve a beruházásnövekedés (infrastrukturális beruházások, üzemnyitások folytatódása) húzódik meg (fokozódó importvonzat).

Mindkét szakértői anyag egyetért abban is, hogy a szlovák folyó mérleg hiányának (ld. táblázat) finanszírozása nem okozhat majd különösebb problémát a kormánynak, ugyanakkor a problémák forrása az erőteljes FDI-beáramlás, illetve a jövőbeli várakozások (pl. 2006 első felére várt ERM-II csatlakozás) miatt a szlovák korona további erősödése területén mutatkozhatnak. A két banki elemzés eltérő ütemben, de további koronaerősödést jelez előre, mely az inflációs célkövetés rendszerében komoly feszültségeket hozhat a továbbiakban is (kissé "csalóka képet fest", hogy a DrKW a korona erősödését csak a dollárral szemben nézi, holott az euróval szembeni mozgásoknak sokkal nagyobb jelentőségük van a külkereskedelmi orientációból eredően).

Mindkét elemzés - a szlovák hatóságok fokozódó hitelessége és kedvező kommunikációja mellett - kiemeli, hogy a szlovák adóreform a kockázatossága ellenére komoly sikert jelent, mely hozzájárulhat ahhoz, hogy a befektetői érdeklődés továbbra is élénk maradjon északi szomszédunk irányába.

Begyűrűzik a külső lassulás?

A szakértői anyagok felhívják a figyelmet arra, hogy a harmadik negyedévben (legutóbbi ismert adatok) az állóeszközberuházás 5.5%-os ugrása mögött a készletek jelentős emelkedése áll. Míg a DrKW elemzői szerint ez a külső (európai) konjunktúra lassulásának fokozatos "begyűrűzését" vetíti előre a szlovák gazdaságban, addig az Erste elemzése szerint csak átmeneti tényezők okozták a készletemelkedést, és ezért nem kell attól tartani, hogy a szlovák gazdaság hűlésének első jeleivel állunk szemben.

A DrKW az exportőrök helyzetének kedvezőtlenebbé válása következtében a GDP-növekedés kisebb csökkenését várja 2005-re: 5.3%-ról 5.1%-ra, majd 2006-ban ismét 5.3%, míg az Erste szakértői szerint a tavalyi 5.4%-ról idén 5.2%-ig mérséklődik a növekedés, 2006-ban és 2007-ben azonban további jelentős gyorsulás következhet. Szembetűnő tehát a 2006-os év megítélése közötti különbség. Ez a külső feltételeken túl a nagy szlovák autógyárak 2006 eleji meginduló termelésének gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának eltérő megítéléséből is származhat. Ezen hatalmas termelőkapacitások beindulása a külkereskedelmi mérleg rövidtávú hiánynövekedési ütemét csökkenthetik, illetve meg is fordíthatják kedvezőtlen folyamatot a felfutó export miatt.

Az inflációs célkövetés rendszere - stratégiai megfontolások a háttérben

A szlovák jegybank a 2005-2008-as monetáris programjában nemrég bejelentette, hogy áttér az inflációs célkövetés rendszerének alkalmazására, ami azt jelenti, hogy 2005-ben 3.5% +-0.5%-os toleranciasáv elérése a cél, 2006-ban 2.5%-alatti, 2007-2008ban 2% alatti év végi értékek a kívánatosak a jegybank elhatározása szerint. Szintén szembetűnő a két elemzés közötti eltérés az idei év végi várható inflációs érték vonatkozásában (ld. táblázat).

2004.12.22 13:10
Inflációs célkövetés rendszerére tér át a szlovák jegybank is - konfliktusok a láthatáron

Az Erste elemzése kiemeli, hogy a 2005-ös cél az eddigi hivatalos inflációs célnál magasabb, illetve szélesebb sávot tolerál az infláció szempontjából, ami arra utalhat, hogy a jegybank szükség esetén teret biztosított a korona erőteljes felértékelődésének fékezésére hivatott kamatcsökkentésre is. Az Erste elemzői szerint azonban egy kamatcsökkentés helyett feltehetően a jegybank inkább a szóbeli, illetve a tényleges devizapiaci intervenciókkal él majd, mivel az elmúlt időszak kamatcsökkentései a koronaerősödés fékezésére csak kevés sikerrel jártak.

Az elemzők szerint a szlovák jegybank stratégiai okok miatt is fékezni kívánja a korona erősödését: a 2006-ra tervezett ERM-II belépést követően asszimetrikus intervenciós sáv alkalmazására törekszik majd (a középárfolyamhoz képest 2.25% tér a gyengülésnek, de 15%-os felértékelődési lehetőség), azaz addig célszerű fékezni a koronaerősödést, hogy utána az ERM-II-ben ne legyenek problémák az intervenciós sávhatárok tarthatóságával kapcsolatosan.





Az orosz gazdaság a DrKW elemzői szerint egyértelműen a növekedési dinamika lassulásával néz szembe, a ma reggel közzétett adatok szerint az orosz GDP tavaly 7.1%-kal nőtt a 2003-as 7.3% után. Az elemzés utal rá, hogy a lassuló növekedésben szerepe lehet az elmaradó strukturális reformoknak is. A bank várakozásai szerint idén 5.4%-ra, míg jövőre mindössze 4.5%-ra lassulhat az orosz GDP-növekedés üteme.

Az orosz pénzügyminisztérium által elfogadott Putyin-terv a DrkW szerint nem valószínű, hogy a határidőre teljesülhet: legalább 5 éves csúszás fog bekövetkezni, hogy az orosz GDP megduplázódjon, de természetesen sok múlik azon is, hogy az orosz kormány belekezd-e átfogó, a növekedést serkentő reformokba.

Nagy jelentőséggel beharangozott lépés volt 2004 második felében az, hogy az orosz központi bank a rubel dollárral szembeni árfolyamcéljáról áttért egy dollárt és eurót is tartalmazó valutakosár targetálásához. A DrkW elemzői szerint nem teljesen világos, hogy mi az orosz központi bank célja azzal, hogy fel kívánja adni a rubel reáleffektív árfolyama felértékelődésének fékezésére (8% 2005-ben) irányuló politikát, ugyanakkor el kívánja érni az általa kitűzött 6.5-8.5%-os év végi inflációs célt is.

2004-ben az orosz jegybank (CBR) azzal, hogy a rubel reáleffektív árfolyama felértékelődését korlátozta, jelentős mértékű devizatartalék-emelkedést ért el (120 milliárd dollár fölé nőtt a tartalék), de a DrkW szerint nagy valószínűséggel jelentősen túllépte az inflációs célját (10% feletti pénzromlási ütem). A bank elemzői szerint a CBR az idei évben ezért egyre inkább koncentrálni fog az infláció leszorítására amellett is, hogy a gazdasági növekedési ütem lassul.

A DrKW elemzése szerint az idei évben az orosz kormány stabilizációs alapja év végére 600 milliárd rubel fölé emelkedhet, köszönhetően a szövetségi költségvetési többletnek is (az idei évre 1.6%-os GDP-arányos többletet irányoz elő a költségvetési törvény). A DrKW szerint az orosz folyó mérleg szufficitje az idei évben kissé csökkeni fog tavalyhoz képest, mely mögött az olajtermelő kapacitások szűkössége húzódik meg.

2005.01.31 13:25
Befektetői kategóriába sorolta az S&P Oroszországot - erőteljes piaci reakciók (2.)

Amint arról tegnap már részletesebben beszámoltunk, az orosz kormány a stabilizációs alap hatalmas összegeiből az orosz államadósság egy részének (Párizsi Klub) előtörlesztésére törekszik, mellyel közvetlenül több száz millió dollárnyi kamatot spórolhat meg, emellett a hitelminősítő intézetek felminősítései szintén kedvezően hathatnak Oroszország pénzügyi pozíciójára.




Lassuló növekedés

Amint azt a "Török félhold - kire mosolygott rá az EU? A török gazdaság és részvénypiac fellendüléséről" című cikkünkben már alátámasztottuk, Törökország az elmúlt néhány esztendőben makrogazdasági szempontból (is) igen figyelemre méltó eredményeket ért el: az infláció 30 éve nem csökkent ilyen alacsony szintre (10% alatti tartomány), a GDP-növekedés várhatóan 8% feletti volt, a költségvetési poltikai (részben az IMF-jelentete külső kényszer miatt) szigorú. Ezen kedvező folyamatok folytatódását, az eredmények "megszilárdítását" várja a DrKW 2005-ben.

A GDP-növekedési ütem idén érdemben csökkenhet (5.7% a tavalyi várt 8.2%-ról), ami sokkal inkább egy fenntartható bővülkési dinamikát jelez, nem beszélhetünk azonban sharp-landingről. A DrkW szerint a növekedési dinamika becslésénél érdemi lefelé mutató kockázatot jelent a kapacitáskorlát.

Az infláció 2004-ben gyors ütemben csökkent (2003. decemberi 18.4%-ról várhatóan 9.3%-ra), a dezinfláció sebessége azonban idén lelassulhat (2005. december: 8.2%, a török központi bank hivatalos 2005. decemberi inflációs célja: 8%), azonban ennek ellenére a török központi bank a DrKW elemzői szerint folytathatja a lendületes kamatcsökkentéseket: a 2004-es összesen 200 bp-os monetáris enyhítés után idén újabb 200-250 bp-os vágás következhet a jelenlegi 18%-os O/N rátából. A török jegybank korábban bejelentette, hogy 2006 elejétől áttér az inflációs célkövetés rendszerére, illetve havonkénti egyszeri kamatmeghatározó ülések tartására.

A török fiskális politika szigora segített a gazdasági növekedés tartós emelkedésében, illetve az infláció jelentős mértékű lefaragásában is, az elsődleges egyenleg többlete a DrKW által vizsgált időtávon (2000-2006) belül folyamatosan a GDP 4-6%-a között mozgott/mozog, míg a kamatkiadások deficitnövelő hatását is bemutató teljes államháztartási hiány GDP-arányosan hasonló nagyságrendű deficitet mutat. A 2004-es 6.5%-os hiány idén a kormány hivatalos céljánál (6.5%) kissé kedvezőbb lehet (6.2%), és 2006-ban tovább folytatódhat a fiskális konszolidáció (6.0%-os GDP-arányos deficit). Az IMF a tavaly év végén rögzített hitelmegállapodásban a deficitlefaragáson túl az adórendszer ésszerűsítését is elvárta a török hatóságoktól.

Problémák a külső finanszírozás körül

A DrkW szerint az egyetlen igazi probléma a török gazdasággal kapcsolatban az, hogy a 2004-ben megugrott folyó fizetési mérleg hiány (5.1% GDP-arányosan) nem mérséklődik érdemben sem idén, sem 2006-ban. És ami még aggasztóbb, hogy a deficitet szintet teljes mértékben a rövidtávú, illetve portfolió-tőke finanszírozza, ami fokozott kockázatokat hordoz magában (törékenyebb líraárfolyam).

A török gazdasági folyamatok rövid áttekintésének végén érdemes külön kitérni arra, hogy a külföldi működő-tőke beáramlás felfutása szempontjából az utóbbi időben többen a török gazdaságot nevezték az egyik legnagyobb lehetséges nyertesnek. Az elemzés készítői azonban pesszimisták abban a tekintetben, hogy az FDI-ármalás az elkövetkezendő években valóban dinamikusan emelkedne: a DrkW várakozásai szerint a 2004-es 2.5 milliárd dolláros nettó beáramlás idén hasonló szinten marad, és 2006-ban is csak kisebb emelkedés várható (kb. 3 mrd USD).


*********

Összességében az országok makrogazdasági kilátásainak áttekintését követően láthatjuk, hogy a régió több gazdaságával kapcsolatban kissé lassuló növekedési ütemekre számíthatunk. Ezek a növekedési adatok azonban jellemzően még így is meghaladják a magyar várható bővülési ütemet (a DrKW 3.5%-ot vár idén, és 3.2%-ot 2006-ban). Fontos azonban jelezni, hogy az eltérő fejlettségi szintek, illetve konjunktúra-ciklusok miatt csupán az egyes gazdaságok GDP-növekedési adatainak összehasonlítása nem vezet objektív megítéléshez. Az is kiemelendő, hogy a magyar gazdaság nyitottsága sokkal magasabb (80% körüli külkereskedelmi orientáció az EU-val export és import vonatkozásban is), mint a legtöbb kelet-közép-európai országé, ami egyben azt is jelenti, hogy az európai uniós kulcspiacok gazdasági ciklusai hozzánk sokkal hamarabb, és intenzívebben elérnek.
HR BLOGGER
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
perfekt  |  2021.05.05 08:17
Durván még egy hónapunk van a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség te...
hrdoktor  |  2021.05.03 06:38
Ha kihagyja a reggelit csökken a teljesítmény, a koncentrálóképesség, nő az esély az elhízásra és kü...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
kovacstunde  |  2021.04.16 17:03
  Ebben a blogbejegyzésben Kovács Tünde andragógus, munkaköri trénerrel beszélgettünk azonos szempo...
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?