25 °C Budapest

TOP 10 Story 2004-ben -2. Egyensúlyi zavarok, erős forint

Pénzcentrum
2004. december 29. 06:00

Pénzügyminiszterváltás, uniós csatlakozás, kormányváltás, módosított jegybanktörvény, felfelé tolt költségvetési deficit előirányzatok, olajársokk. Hirtelen így összegezhető az idei év a főbb eseményeket említve. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9%-a körül alakul, az államháztartási deficit a költségvetési törvényben előirányzott, ESA-95 módszertanra átszámított 3.8%-os GDP arányos mértéket 1.5%ponttal haladhatja meg. Összességében az idei év egyik legnagyobb makrogazdasági problémájának az egyensúlyi/egyensúlytalansági helyzet tűnik. Mindezek ellenére bár a forint ingadozott, az állampapírpiaci hozamok szintén csapongtak, a pénz- és tőkepiacokon különösebb válságjelek nem mutatkoztak.




Ha csak a végeredményeket nézzük, a következő megállapításokat tehetjük:

- fenti problémák ellenére a forint mintegy 6%-kal erősödött az év elejéhez képest

- az állampapírpiacon a rövidebb lejáratokon a hozamok 300 bp-tal, a távolabbi lejáratokon 90-110 bp-tal csökkentek.

A pénz- és tőkepiac szempontjából a fent említett folyamatoknál két megállapítást érdemes tenni. Egyrészt az említett problémák nem teljesen új keletűek. A 2003-as sáveltolás, a fiskális és monetáris politika inkonzisztenciája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az évet egy 260-as forint/euró árfolyammal, 12.5%-os jegybanki alapkamattal és 9% feletti 5 éves és 8% körüli 10 éves hozamszinttel kezdtük.




Ha kicsit részletesebben nézzük az eseményeket, akkor az első bizonytalanságok László Csaba menesztéséhez, illetve Draskovics Tibor kinevezéséhez kapcsolódtak. Az elsősorban szakértőként elismert László menesztésének hírére a piac viszonylag heves reakciót mutatott, ugyanakkor az új pénzügyminiszter első nyilatkozataival hamar bizalmat szerzett, ami az árfolyamokban is megnyilvánult. Az ígéretek ellenére ugyanakkor az év végén már megállapíthatjuk, hogy a gazdaságpolitikában érdemi változás a korábbi trendhez képest nem történt.

Az uniós csatlakozás bár járt némi izgalommal, a piac kisebb kilengésektől eltekintve túlcsúszott rajta. A költségvetés egyenlegének várható alakulása, az inflációs becslések bizonytalansága, a magas folyó fizetési mérleg hiány, illetve a jegybank szigorú kamatpolitikájának fenntarthatóságának kérdése nem halványult el. Utólagosan azonban sejthető, hogy a csatlakozás mégis jelentett némi védőernyőt a befektetők megtartása, illetve vonzása tekintetében, hiszen néhány egyensúlyi mutató tekintetében a magyar gazdaság a latin-amerikai országokkal viaskodik.

A nyár eseményeiből két elemet emelnénk ki. Az egyik a kormányválság illetve kormánycsere, mely mindenképpen hozott némi új színt, de lényeges változások a korábbi irányzathoz képest a gazdaságpolitikát illetően nem következtek be. Bár a 2005-ös költségvetésben mutatkozik némi konszolidáció, a fiskális hitelesség a deficitszámok folyamatos módosítgatása mellett meglehetősen alacsony szintre süllyedt. A másik tényező az inflációs trend megfordulása, és a dezinflációs folyamat újraindulása. Ez volt az, mely az egyensúlytalanságok ellenére lendületet adott a jegybank év végéig tartó kamatcsökkentési politikájának.


Míg tehát az első félévet piaci szempontból egy ingadozóbb forint és magas hozamszint jellemezte, addig a nyár végétől már a tartósan erősödő devizaárfolyam és csökkenő hozamok a meghatározóak. Bár a piac továbbra is erősen szkeptikus a 2010-es euró csatlakozás kérdésében, a várhatóan 2-3 éves csúszást eddig különösebben nem büntette.



A fundamentumok mellett érdemes kitérni néhány speciális tényezőre is. Sokan értetlenül fogadták, hogy igen mérsékelt külföldi állampapírpiaci érdeklődés mellett hogyan lehet mégis olyan erős a forint. A magyarázat feltehetően a devizahitelezés felfutásában keresendő. A magas kamatszint mellett szinte minden gazdasági szereplő devizában adósodott el az alacsonyabb külső nominális kamatszintet kihasználva. Igaz ez a vállalatokra, a háztartásokra, de az államra is.

A jövőt tekintve várhatóan további érdemi hozamcsökkenés következhet 2005 első negyedévében, mely mögött az infláció jelentős mérséklődése említhető (az idén januári indirekt adóemelések hatása ugyanis jövő év elején esik ki). Az év további részében ugyanakkor már egy ellaposodó inflációs pálya várható, mely a hozamcsökkenésnek is gátat szabhat. Nem várható, hogy a fiskális és a monetáris politika közötti ellentét érdemben csillapodjon, mely a prémiumokat magasan tarthatja. Nem szabad elfelejteni, hogy 2006-ban parlamenti választások következnek, a pénzcsapok pedig már jövőre kicsit szélesebbre nyílhatnak.

A forint árfolyamában a piac többsége gyengülést vár, ugyanakkor korlát lehet a gyengülésben az állam és a háztartások, illetve vállalatok folytatódó devizaforrás-bevonása. A kamatkülönbség (deviza-forint) csökkenésével az árfolyamkockázat szerepe egyre hangsúlyosabbá válhat. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar piac kicsi és meglehetősen nagy a külföldi szereplők súlya. Az idei évben az alacsony nemzetközi kamatkörnyezet a magasabb hozamú piacokra vonzotta a befektetőket, a kockázatvállalási hajlandóság jelentős volt. Ennek a hangulatnak az esetleges változása érdemben befolyásolhatja majd a hazai pénz- és tőkepiaci eseményeket is 2005-ben.
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.08.02 13:37
A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzététel...
hrdoktor  |  2021.08.02 06:38
A közvélekedés szerint nyáron nincs szükség arra, hogy az immunrendszer működését étrendkiegészítőkk...
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 3. kedd
Hermina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?