TOP 10 Story 2004-ben -2. Egyensúlyi zavarok, erős forint

Pénzcentrum

2004. december 29. 06:00

Pénzügyminiszterváltás, uniós csatlakozás, kormányváltás, módosított jegybanktörvény, felfelé tolt költségvetési deficit előirányzatok, olajársokk. Hirtelen így összegezhető az idei év a főbb eseményeket említve. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9%-a körül alakul, az államháztartási deficit a költségvetési törvényben előirányzott, ESA-95 módszertanra átszámított 3.8%-os GDP arányos mértéket 1.5%ponttal haladhatja meg. Összességében az idei év egyik legnagyobb makrogazdasági problémájának az egyensúlyi/egyensúlytalansági helyzet tűnik. Mindezek ellenére bár a forint ingadozott, az állampapírpiaci hozamok szintén csapongtak, a pénz- és tőkepiacokon különösebb válságjelek nem mutatkoztak.

Ha csak a végeredményeket nézzük, a következő megállapításokat tehetjük:

- fenti problémák ellenére a forint mintegy 6%-kal erősödött az év elejéhez képest

- az állampapírpiacon a rövidebb lejáratokon a hozamok 300 bp-tal, a távolabbi lejáratokon 90-110 bp-tal csökkentek.

A pénz- és tőkepiac szempontjából a fent említett folyamatoknál két megállapítást érdemes tenni. Egyrészt az említett problémák nem teljesen új keletűek. A 2003-as sáveltolás, a fiskális és monetáris politika inkonzisztenciája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az évet egy 260-as forint/euró árfolyammal, 12.5%-os jegybanki alapkamattal és 9% feletti 5 éves és 8% körüli 10 éves hozamszinttel kezdtük.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Ha kicsit részletesebben nézzük az eseményeket, akkor az első bizonytalanságok László Csaba menesztéséhez, illetve Draskovics Tibor kinevezéséhez kapcsolódtak. Az elsősorban szakértőként elismert László menesztésének hírére a piac viszonylag heves reakciót mutatott, ugyanakkor az új pénzügyminiszter első nyilatkozataival hamar bizalmat szerzett, ami az árfolyamokban is megnyilvánult. Az ígéretek ellenére ugyanakkor az év végén már megállapíthatjuk, hogy a gazdaságpolitikában érdemi változás a korábbi trendhez képest nem történt.

Az uniós csatlakozás bár járt némi izgalommal, a piac kisebb kilengésektől eltekintve túlcsúszott rajta. A költségvetés egyenlegének várható alakulása, az inflációs becslések bizonytalansága, a magas folyó fizetési mérleg hiány, illetve a jegybank szigorú kamatpolitikájának fenntarthatóságának kérdése nem halványult el. Utólagosan azonban sejthető, hogy a csatlakozás mégis jelentett némi védőernyőt a befektetők megtartása, illetve vonzása tekintetében, hiszen néhány egyensúlyi mutató tekintetében a magyar gazdaság a latin-amerikai országokkal viaskodik.

A nyár eseményeiből két elemet emelnénk ki. Az egyik a kormányválság illetve kormánycsere, mely mindenképpen hozott némi új színt, de lényeges változások a korábbi irányzathoz képest a gazdaságpolitikát illetően nem következtek be. Bár a 2005-ös költségvetésben mutatkozik némi konszolidáció, a fiskális hitelesség a deficitszámok folyamatos módosítgatása mellett meglehetősen alacsony szintre süllyedt. A másik tényező az inflációs trend megfordulása, és a dezinflációs folyamat újraindulása. Ez volt az, mely az egyensúlytalanságok ellenére lendületet adott a jegybank év végéig tartó kamatcsökkentési politikájának.

Míg tehát az első félévet piaci szempontból egy ingadozóbb forint és magas hozamszint jellemezte, addig a nyár végétől már a tartósan erősödő devizaárfolyam és csökkenő hozamok a meghatározóak. Bár a piac továbbra is erősen szkeptikus a 2010-es euró csatlakozás kérdésében, a várhatóan 2-3 éves csúszást eddig különösebben nem büntette.

A fundamentumok mellett érdemes kitérni néhány speciális tényezőre is. Sokan értetlenül fogadták, hogy igen mérsékelt külföldi állampapírpiaci érdeklődés mellett hogyan lehet mégis olyan erős a forint. A magyarázat feltehetően a devizahitelezés felfutásában keresendő. A magas kamatszint mellett szinte minden gazdasági szereplő devizában adósodott el az alacsonyabb külső nominális kamatszintet kihasználva. Igaz ez a vállalatokra, a háztartásokra, de az államra is.

A jövőt tekintve várhatóan további érdemi hozamcsökkenés következhet 2005 első negyedévében, mely mögött az infláció jelentős mérséklődése említhető (az idén januári indirekt adóemelések hatása ugyanis jövő év elején esik ki). Az év további részében ugyanakkor már egy ellaposodó inflációs pálya várható, mely a hozamcsökkenésnek is gátat szabhat. Nem várható, hogy a fiskális és a monetáris politika közötti ellentét érdemben csillapodjon, mely a prémiumokat magasan tarthatja. Nem szabad elfelejteni, hogy 2006-ban parlamenti választások következnek, a pénzcsapok pedig már jövőre kicsit szélesebbre nyílhatnak.

A forint árfolyamában a piac többsége gyengülést vár, ugyanakkor korlát lehet a gyengülésben az állam és a háztartások, illetve vállalatok folytatódó devizaforrás-bevonása. A kamatkülönbség (deviza-forint) csökkenésével az árfolyamkockázat szerepe egyre hangsúlyosabbá válhat. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar piac kicsi és meglehetősen nagy a külföldi szereplők súlya. Az idei évben az alacsony nemzetközi kamatkörnyezet a magasabb hozamú piacokra vonzotta a befektetőket, a kockázatvállalási hajlandóság jelentős volt. Ennek a hangulatnak az esetleges változása érdemben befolyásolhatja majd a hazai pénz- és tőkepiaci eseményeket is 2005-ben.

Ezer embert rúg ki az Aldi: nagyon sokan kerülnek utcára, ezzel indokolják a létszámleépítést

A vállalat azzal indokolja a németországi leépítést, hogy költségcsökkentést kell véghezvinni, de a termékkínálat is szűkebb lesz.

Kész rémálom lett az álláskeresés Magyarországon: elképesztő, mennyi időbe telik most új munkát találni

A munkanélküliek száma 219 ezer fő volt, ami mérsékelt, de továbbra is érdemi jelenlétet jelez a munkaerőpiacon.

Kegyetlenül ráfáztak a magyar cégek a külföldi vendégmunkásokra: mostantól kíméletlen módszerrel szűrik ki az alkalmatlanokat

Kritikus ponthoz érkezett a hazai fuvarozási szektor, jönnek a külföldi sofőrök Magyarországra.

Jön a többkulcsos adórendszer Magyarországon: annak fog fájni igazán, akinek ennyi félretett pénze van

Egyeseknek több tízezer forinttal is nőhet a nettó bére, a leggazdagabbak viszont új adó bevezetésével szembesülhetnek.

Erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban papíron és online: itt van az új okmány ára, a kiállítás költsége

Hogyan a legegyszerűbb és mennyibe kerül a hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban? Összegyűjtöttük, amit tudni érdemes.

Titkos fegyver a fluktuáció ellen: így tarthatják meg a legjobb dolgozókat a magyar cégek béremelés nélkül

A hosszútávú ösztönzőprogramok Magyarországon továbbra sem elterjedtek széles körben.

Komoly szigorítás jöhet a külföldiek foglalkoztatásában: váratlanul aranyat érhet minden magyar munkavállaló

A romló gazdasági környezet és a növekvő munkanélküliség ellenére egyre élesebb verseny várható a hazai munkavállalókért.

Vaskos béremelést jelentett be a Lidl: ennyivel fognak többet keresni a dolgozók 2026-tól

A béreket gazdag juttatási csomag egészíti ki, köztük egy nagy értékű, ingyenes magánegészségügyi csomag.

Nem az AI veszi el a munkánkat

Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon

Rettegnek a dolgozók a mesterséges intelligenciától: milliók munkája kerülhet veszélybe, de van a történetben egy óriási csavar

Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.

Végleg kifulladt a magyar gazdaság eddigi motorja: áttörhetetlen falba ütköztünk, kiderült az egyetlen kiút

Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.

Kiderült a fájó igazság: hiába a brutális hajrá, több régiós rivális is csúnyán állva hagyta Magyarországot

A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.

Busás végkielégítés jár a parlamentből kieső képviselőknek: 12 milliónál is többet kapnak ezek a politikusok

A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók

Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: nagyon sokaknak nem jött be, amit vártak 2026-tól - jöhetnek a felmondások?

Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.

Elképesztő bérigények a nyaralóhelyeken: kiderült, mennyi pénzt várnak el idén a vendéglátósok

Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.

Tömeges felmondáshullám fenyeget: ezen a látszólag apró dolgon múlik, maradnak-e a magyar dolgozók

A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:

Zseniális trükkhöz folyamodott egy magyar álláskereső: 100 ezer forintot fizet, ha intézel neki állást

Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír