Járai: mi a fő probléma? - Mikor lehetnek nyilvánosak a Monetáris Tanács döntéseinek jegyzőkönyvei?

Az általunk már többször részletesen bemutatott témakörben a Járai Zsigmond legfontosabb kijelentéseit csak röviden mutatjuk be:

- Járai szerint a 13 fős Monetáris Tanáccsal (MT) a világ legnagyobb létszámú ilyen jellegű döntéshozó szerve jönne létre (bár elismerte, hogy ez az összehasonlítás a különböző országokban meghonosodott eltérő rendszerek miatt nem teljesen objektív megállapítás)

- Járai a miniszterelnök által kinevezendő 4 új MT-taggal kapcsolatban - melyeknél az MNB elnökének nincs vétó-, csak véleményezési joga - kifejtette, hogy "ha jók kerülnek be, akkor meglehetősen nehéz megindokolni, hogy miért kell még négy ember". A Monetáris Tanács elnöke bízik abban, hogy jó szakmai háttérrel rendelkező és felelős döntést vállaló szakemberek kerülnek a kamatdöntésekben illetékes szervbe

- Az MNB elnöke leszögezte: nem attól fél, hogy megváltozik a monetáris politika, hanem "az az aggasztó, hogy erre irányul az egész" (törvénymódosítási ügy), emellett azt is kijelentette, hogy a Jegybanktörévn most elfogadott módosításával sem fog az ő hatalma csorbulni, nem is ezt tartja a fő szempontnak a kérdésben

- Mint ismeretes: az Országgyűlés múlt hét hétfőn - épp az 50 bp-os kamatcsökkentés napjának estéjén elfogadta a Jegybanktörvény módosítását, emellett sürgősségi kérelemmel látta el azt. Ennek értelmében Mádl Ferenc államfőnek 5 munkanap állt rendelkezésére, hogy a kérdésben döntsön (aláírja, megfontolásra visszaküldi a parlamentnek, vagy alkotmányossági normakontrollt kér). Mádl ma minden valószínűség szerint nyilvánosságra hozza döntését

- Járai szerint amennyiben Mádl aláírná a törvényt, akkor az sem jelentene presztízsveszteséget a számára (Mádl elismert jogászprofesszor), mivel az MNB elnökének érvelése szerint "nehéz megítélnie a törvénymódosítás szándékát egy jogásznak", márpedig itt épp a szándék a lényeg Járai szerint. Mindezek tekintetében a jegybankelnök ismét leszögezte, hogy minden lehetséges alkotmányos jogorvoslati fórumot ki fognak használni, hogy megakadályozzák a módosított Jegybanktörvény hatályba lépését

- A jegybankelnök szerint azért nincsenek külföldön különösebb reakciók a múlt hétfőn elfogadott törvénnyel kapcsolatban, mert azt az ország belügyeként kezelik, ugyanakkor Járai szerint az EKB állásfoglalása meglehetősen egyértelmű üzenetet kellene, hogy hordozzon

- Járai Gyurcsány Ferenc miniszterelnök néhány nappal ezelőtti kijelentéseivel kapcsolatban ("beledöglünk ebbe az erős forintba") elmondta, hogy "nem tudom, hogy a miniszterelnök úr mire alapozta véleményét" és megjegyezte, hogy a monetáris politikalassan már kezd olyanná válni, mint a futball, mindenki kezd egy kicsit hozzá érteni

- Járai megismételte az erős forint szükségességének közgazdaság-törvényi összefüggéseit (erős forint importár-leszorító hatás, ami fékezi az inflációst, ez a jegybank törvényi kötelessége), és megjegyezte, hogy csak erős forint mellett lehet jó társadalompolitikát folytatni

- A jegybank elnöke elismerte, hogy ma Magyarországon valóban túl magas a kamatszint régiós, sőt világviszonylatban is, ugyanakkor ezt érvelése szerint a nagyfokú piaci bizalmatlanság indokolja

- Arra a kérdésre, hogy miért nem nyilvánosak a Monetáris Tanács döntései, Járai elmondta, hogy már többször beszéltek róla az MT-tagok az üléseken, és úgy ítélték meg, hogy amíg nagy a megítélésbeli különbség a fiskális és a monetáris politika között a helyes döntések kérdésében, addig nem tartanák jónak a döntések név szerinti nyilvánosságra hozását. Járai ugyanakkor elmondta, hogy decemberben ismét megvitatják a kérdést, és lehet, hogy módosul ez az álláspont. Járai is egyre inkább amellett van, hogy legyenek nyilvánosak a döntésekről készített jegyzőkönyvek (ahogy ez szokás a fejlett piacokon, néhány hetes eltéréssel)

- Járai várakozásai szerint a nyilvánosságra hozatalt követően még több támadást kaphat majd az MNB, illetve a Monetáris Tanács, ami semmiképpen sem használna a politikai légkörnek, illetve a piacok Magyarországról kialakult véleményének

- Járai szerint nem csak az infláció csökkenésére kell figyelni egy-egy kamatdöntés megítélésekor, hanem a külföldi környezet alakulására is. Az MNB elnöke szerint a mai kamatszint a kockázatok figyelembe vétele mellett reális, és egy jó, kiszámítható gazdaságpolitika mellett a kamatszint akár érdemben is tovább csökkenhetne (példaként említette, hogy 2002-ben még 6.5%-on járt az alapkamat, ezzel arra utalt, hogy "a labda a kormány térfelén pattog")

- Járai szerint a konvergencia-program célkitűzései jelenleg nem tekinthetők irreálisnak, ugyanakkor egyre nő az euró bevezetése csúszásának valószínűsége. Az MNB elnöke szerint akár komoly krízishelyzet is bekövetkezhet, ha a piac csalódik a programban, azaz teljesen hiteltelenné válna a lefektetett menetrend. Ez a forint akár jelentőseb gyengülésében is testet ölthet.