Csalóka előnyök? Mielőtt még költekeznénk - Néhány érdekes gondolat a PPP-beruházásokról

Pénzcentrum

2004. november 24. 10:00

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint "magántőke bevonásával", ún. PPP-formában mintegy 300 milliárd forint beruházás valósulna meg, további közel 138 milliárd forint állami bevétel pedig a PPP-be átadott eszközök alapján keletkezne. Összességében tehát 2005-ben a költségvetés mintegy 438 milliárd forinttal, azaz a GDP több mint 2 százalékával kerülne - első ránézésre - kedvezőbb helyzetbe a PPP-típusú megoldások alkalmazása által. A tétel tehát jelentős, az MNB hétfőn megjelent inflációs jelentésének segítségével érdemes felhívni a figyelmet a legfontosabb jellemzőkre és néhány érdekes makrogazdasági összefüggésre is.

A "Public Private Partnership" (PPP), azaz a köz- és magánszféra partnersége az állam és a magánszféra olyan együttműködési formáját jelenti, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának felelősségét és kockázatát közösen viselik. A PPP együttműködések keretében az állam a közszolgáltatások létrehozását a tradicionálisnál komplexebb módon bízza a magánszférára.

A (PPP) megoldások különféle formában valósulhatnak meg, annak függvényében, hogy (1) az érintett állóeszköz beruházását a magánszektor végzi-e, vagy csak meglevő eszközt vesz át, (2) operatív lízing vagy koncesszió formájában jelenik meg, avagy a tulajdonjogot is megszerzi a magánszektor, és ebben az utóbbi esetben a szerződési időszak lejárta után magántulajdonban marad-e az eszköz, vagy átadja az államháztartásnak valamilyen maradványértéken.

Magyarországon a legelőrehaladottabb fázisban az autópálya, börtön és oktatási célú (illetve kiegészítő jellegű) építési PPP-projektek találhatók. Érdemes kiemelni: az autópálya-építési beruházások közös jellemzője, hogy a koncesszor bevételeit nem az úthasználóktól közvetlenül szedett díjbevételek jelentik, hanem az állam által a nyújtott szolgáltatásért havonta fizetendő rendelkezésre állási díjak, amelyekből az állam nem megfelelő teljesítés esetén levonásokat eszközöl. Az autópályák az országos matricás rendszer részei lesznek, a matricák eladásából származó bevétel az államot illeti.

A legfontosabb PPP-projektek

- M5-ös autópálya második szakasz (az AKA Rt. 2005. december 31-ig megépíti, valamint 2030-ig a teljes meglévő szakaszt üzemelteti)
- M6-os autópálya (érdi tető-Dunaújváros közötti 58.6 km-es első) szakasza, az autópálya-szakasz ideiglenes forgalomba helyezése a tervek szerint 2006 márciusában történik (a projekt teljes - az építés és üzemeltetés idejét is figyelembevevő - futamideje 22 év)
- két, egyenként 700 elítélt fogvatartására alkalmas börtön (a projekt teljes futamideje 18 év
- Magyar Universitas Program infrastruktúra fejlesztési feladatai (új diákotthoni férőhelyek létesítése; meglévő kollégiumi férőhelyek korszerűsítése, rekonstrukciója; új oktatási-kutatási infrastruktúra létrehozása, meglévő oktatási-kutatási infrastruktúra fejlesztése), a programok összértéke várhatóan meghaladja a 175 milliárd forintot

Előkészítés alatt álló projektek

- eddig állami finanszírozásban épült autópályák további szakaszainak építése és az autópályák üzemeltetése
- a Magyar Televízió Rt. új székházának építése és üzemeltetése;
- állami és önkormányzati tulajdonú sportcélú ingatlanfejlesztések (pl. tornatermek, uszodák, sportcsarnokok stb.);
- kulturális létesítmények építése, üzemeltetése, illetve épületek felújítása;
- kongresszusi központ építése

Érdemes számba venni, hogy az imént felsorolt főbb projektekre mekkora összeget tervez az állam a 2005.ös költségvetésben, illetve mekkora összeget kellene most egyben kifizetni (nettó jelenérték).

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A PPP-megoldások közgazdasági vizsgálatakor a kockázatok transzferének, államháztartás és magánszféra közti megosztásának módjából és mértékéből kell kiindulni, ez alapján ítélhető meg, hogy közgazdasági értelemben állami vagy magánberuházásról van-e szó. A kockázat-megosztás vizsgálatakor a gyakorlatban leginkább az üzleti számvitel elveire támaszkodhatunk.

Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy EU-tagokként ránk az egyes PPP-projekteknek az államháztartáson kívül, vagy belül történő elszámolásának kérdésében már az uniós előírások az irányadók.

Mit mond az Eurostat?

Az Eurostat jelenleg érvényes szabályozása - a korábbi vizsgálati szempontokat pontosítva - akkor tekinti az ESA-hiányon (eredményszemléletű) kívüli tranzakciónak a beruházást (azaz magán-szektorbeli eszköznek a szóban forgó állóeszközt), ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
− a magánszektorbeli szereplő viseli az ún. építési kockázatot, továbbá
− a szolgáltatás biztosításának illetve a szolgáltatás iránti kereslet kockázata közül
legalább az egyiket.

Ha ez a két feltétel nem teljesül, akkor a PPP ún. pénzügyi lízingnek, azaz inkább sor alatti, finanszírozási jellegű ügyletnek minősül, vagyis a jogi formától függetlenül a beruházás visszakerül az államháztartási elszámolások közé.

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az IMF értékelése szerint ez az új Eurostat-előírás aggályosnak tekinthető, mert az EU tagországok PPP-projektjeinek többségét túl könnyen minősíti magánberuházásnak.

A PPP-megoldások konstrukciójából már jól érthető, hogy ezek a beruházási megoldások érdemben hatással lehetnek az államháztartási egyenleg-statisztikákra. Az euró-zónához való 2010-es csatlakozás eléréséhez szükséges makrogazdasági pálya menetrendjében egyértelműen vázolta a kormány, hogy az egyes évekre mekkora államháztartási hiányt tűzött ki célul.

Az ábra alapján jól látható, hogy a fiskális konszolidáció érdemi késedelmet szenvedhet ezekben az években a konvergencia-programban lefektetett célkitűzésekhez képest.

Míg jövőre a benyújtott sarokszám szerint az államháztartás GDP-arányos hiányának 4.1%-ra kellene süllyednie (az idei várt 4.6%-ot követően), addig az MNB legfrissebb jelenése szerint ez várhatóan az idei 5.6%-ról mindössze 0.1%pontot tud csökkenni, azaz 5.5%-os lehet. A közel másfél százalékpontos eltérés a tervhez képest jelentős feszültséget okoz a további célkitűzések elérhetősége terén.

Éppen emiatt (is) a fiskális konszolidáció szükségessége felerősödött, az állam rá van kényszerítve olyan megoldásokra, melyek ebben a helyzetben kiutat, vagy legalábbis érdemi könnyebbséget jelenthetnek. Ilyen megoldásként mutatkoznak első ránézésre a PPP-projektek is.

A fiskális konszolidáció szemszögéből a PPP-megoldás és a hagyományos állami beruházás egyik legszembeötlőbb különbsége az, hogy az előbbi az államháztartásban
elszámolt kiadások időbeli lefutását jelentősen megváltoztatja. A hagyományos állami
beruházásnál inkább az időszak elejére összpontosuló kiadás (először beruházás, később a működtetés és a kamat költsége) helyett a PPP-megoldás a teljes kiadást szétteríti, vagyis az időszak legelején költségvetési megtakarítást eredményez, majd később folyamatosan többletkiadással jár. Ezek alapján az átállás évében hirtelen csökken az állami kiadások szintje, mivel nem jelentkezik a nagyarányú induló beruházási kiadás.

Milyen problémák vetődnek fel?

- a rövidtávon kedvezőnek tűnő megoldásnál figyelembe kell venni, hogy a jövőben rugalmatlanabb lesz a költségvetés (a kiadások már előre determináltak)
- a beruházások PPP-formákba történő kiszervezésével fellazul az állam költségvetés korlátja
- jelentős kontroll-probléma vetődhet fel, mivel a gyorsan felépülő (jövőt terhelő) kötelezettség-állomány révén lehet a jelenbeli deficitet átmenetileg csökkenteni
- külön probléma, ha a PPP egyszeri hiánycsökkentő hatásait a fiskális politika más kiadások növelésére és/vagy adócsökkentésre használja ki (mivel csak látszólagos megtakarításokról van szó, az államháztartás rövidtávú tehermentesítésének szándéka ellentétben áll a hosszabb távon esetlegesen nagyobb terhekkel: a beruházás ún. nettó jelenértéke alig változik, sőt valószínűleg inkább emelkedik)
- a kockázatok átadása részben formális lehet
- a hatékonyság kérdése sem kerül előtérbe, azaz inkább magasabb, mint alacsonyabb lesz a beruházás összterhe

Néhány érdekes gondolat

Érdekes kérdés lehet az, hogy vajon a PPP-formák révén a magánszektor bevonása eredményezheti-e a hatékonyság növekedését, amelynek hozadékán - a kockázat megosztásához hasonlóan - osztozhat a magánpartner az államháztartással (ill. a szolgáltatást igénybe vevőkkel)? Ennél a kérdésnél fontos azt is figyelembe venni, hogy a hatékonyság tartós növeléséből származó megtakarításnak fedezni kellene bizonyos többletköltségeket is (a magánvállalatok az államnál magasabb finanszírozási terhek mellett tudják csak vállalni a beruházásokat).

Érdemes röviden arra is utalni, hogy a PPP-megoldások keretében kezdeményezett beruházásoknak milyen hatásai lehetnek a külső egyensúlyra, növekedésre, inflációra? Az MNB szakértői szerint ennek az új beruházási formának a külső egyensúlyra gyakorolt hatása lényegében ugyanaz, mint a hagyományos államháztartási beruházásnál, ugyanúgy élénkítik a belföldi keresletet és rontják a külső egyensúlyt, függetlenül attól, hogy azt hagyományos állami beruházás avagy PPP-formában valósítják-e meg. Egyszerűbben megfogalmazva a külső egyensúly nem javítható az államháztartási kiadások olyan csökkentésével, amely egyidejűleg a PPP-típusú beruházásokat növeli.

Fontos végül arra is utalni, hogy a korábban említett látszólag kedvezőbbé váló államháztartási helyzet (kontroll-probléma) nyomán esetlegesen fellazuló fiskális politika (egyéb folyó kiadások emelése és/vagy bevételek csökkentése) egyértelműen a tovább élénkítendő belföldi kereslet irányába mutat, ami külső egyensúlyi szempontból nemhogy semleges, hanem negatív hatásúvá válhat.

Az inflációs jelentés alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a PPP megoldás rövid távú, külső egyensúlyra és keresletre gyakorolt hatása megegyezik a hagyományos államháztartási beruházásokéval. A deficit átmeneti - a beruházások kiszervezése révén kimutatott - csökkenése tehát rövidtávon nem jár makrogazdasági stabilizációval, hiszen tényleges kiigazítás nem történik.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír