24 °C Budapest

Csalóka előnyök? Mielőtt még költekeznénk - Néhány érdekes gondolat a PPP-beruházásokról

Pénzcentrum
2004. november 24. 10:00

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint "magántőke bevonásával", ún. PPP-formában mintegy 300 milliárd forint beruházás valósulna meg, további közel 138 milliárd forint állami bevétel pedig a PPP-be átadott eszközök alapján keletkezne. Összességében tehát 2005-ben a költségvetés mintegy 438 milliárd forinttal, azaz a GDP több mint 2 százalékával kerülne - első ránézésre - kedvezőbb helyzetbe a PPP-típusú megoldások alkalmazása által. A tétel tehát jelentős, az MNB hétfőn megjelent inflációs jelentésének segítségével érdemes felhívni a figyelmet a legfontosabb jellemzőkre és néhány érdekes makrogazdasági összefüggésre is.




A "Public Private Partnership" (PPP), azaz a köz- és magánszféra partnersége az állam és a magánszféra olyan együttműködési formáját jelenti, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának felelősségét és kockázatát közösen viselik. A PPP együttműködések keretében az állam a közszolgáltatások létrehozását a tradicionálisnál komplexebb módon bízza a magánszférára.

A (PPP) megoldások különféle formában valósulhatnak meg, annak függvényében, hogy (1) az érintett állóeszköz beruházását a magánszektor végzi-e, vagy csak meglevő eszközt vesz át, (2) operatív lízing vagy koncesszió formájában jelenik meg, avagy a tulajdonjogot is megszerzi a magánszektor, és ebben az utóbbi esetben a szerződési időszak lejárta után magántulajdonban marad-e az eszköz, vagy átadja az államháztartásnak valamilyen maradványértéken.

Magyarországon a legelőrehaladottabb fázisban az autópálya, börtön és oktatási célú (illetve kiegészítő jellegű) építési PPP-projektek találhatók. Érdemes kiemelni: az autópálya-építési beruházások közös jellemzője, hogy a koncesszor bevételeit nem az úthasználóktól közvetlenül szedett díjbevételek jelentik, hanem az állam által a nyújtott szolgáltatásért havonta fizetendő rendelkezésre állási díjak, amelyekből az állam nem megfelelő teljesítés esetén levonásokat eszközöl. Az autópályák az országos matricás rendszer részei lesznek, a matricák eladásából származó bevétel az államot illeti.

A legfontosabb PPP-projektek

- M5-ös autópálya második szakasz (az AKA Rt. 2005. december 31-ig megépíti, valamint 2030-ig a teljes meglévő szakaszt üzemelteti)
- M6-os autópálya (érdi tető-Dunaújváros közötti 58.6 km-es első) szakasza, az autópálya-szakasz ideiglenes forgalomba helyezése a tervek szerint 2006 márciusában történik (a projekt teljes - az építés és üzemeltetés idejét is figyelembevevő - futamideje 22 év)
- két, egyenként 700 elítélt fogvatartására alkalmas börtön (a projekt teljes futamideje 18 év
- Magyar Universitas Program infrastruktúra fejlesztési feladatai (új diákotthoni férőhelyek létesítése; meglévő kollégiumi férőhelyek korszerűsítése, rekonstrukciója; új oktatási-kutatási infrastruktúra létrehozása, meglévő oktatási-kutatási infrastruktúra fejlesztése), a programok összértéke várhatóan meghaladja a 175 milliárd forintot

Előkészítés alatt álló projektek

- eddig állami finanszírozásban épült autópályák további szakaszainak építése és az autópályák üzemeltetése
- a Magyar Televízió Rt. új székházának építése és üzemeltetése;
- állami és önkormányzati tulajdonú sportcélú ingatlanfejlesztések (pl. tornatermek, uszodák, sportcsarnokok stb.);
- kulturális létesítmények építése, üzemeltetése, illetve épületek felújítása;
- kongresszusi központ építése



Érdemes számba venni, hogy az imént felsorolt főbb projektekre mekkora összeget tervez az állam a 2005.ös költségvetésben, illetve mekkora összeget kellene most egyben kifizetni (nettó jelenérték).



A PPP-megoldások közgazdasági vizsgálatakor a kockázatok transzferének, államháztartás és magánszféra közti megosztásának módjából és mértékéből kell kiindulni, ez alapján ítélhető meg, hogy közgazdasági értelemben állami vagy magánberuházásról van-e szó. A kockázat-megosztás vizsgálatakor a gyakorlatban leginkább az üzleti számvitel elveire támaszkodhatunk.

Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy EU-tagokként ránk az egyes PPP-projekteknek az államháztartáson kívül, vagy belül történő elszámolásának kérdésében már az uniós előírások az irányadók.

Mit mond az Eurostat?

Az Eurostat jelenleg érvényes szabályozása - a korábbi vizsgálati szempontokat pontosítva - akkor tekinti az ESA-hiányon (eredményszemléletű) kívüli tranzakciónak a beruházást (azaz magán-szektorbeli eszköznek a szóban forgó állóeszközt), ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
− a magánszektorbeli szereplő viseli az ún. építési kockázatot, továbbá
− a szolgáltatás biztosításának illetve a szolgáltatás iránti kereslet kockázata közül
legalább az egyiket.

Ha ez a két feltétel nem teljesül, akkor a PPP ún. pénzügyi lízingnek, azaz inkább sor alatti, finanszírozási jellegű ügyletnek minősül, vagyis a jogi formától függetlenül a beruházás visszakerül az államháztartási elszámolások közé.

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az IMF értékelése szerint ez az új Eurostat-előírás aggályosnak tekinthető, mert az EU tagországok PPP-projektjeinek többségét túl könnyen minősíti magánberuházásnak.



A PPP-megoldások konstrukciójából már jól érthető, hogy ezek a beruházási megoldások érdemben hatással lehetnek az államháztartási egyenleg-statisztikákra. Az euró-zónához való 2010-es csatlakozás eléréséhez szükséges makrogazdasági pálya menetrendjében egyértelműen vázolta a kormány, hogy az egyes évekre mekkora államháztartási hiányt tűzött ki célul.


Az ábra alapján jól látható, hogy a fiskális konszolidáció érdemi késedelmet szenvedhet ezekben az években a konvergencia-programban lefektetett célkitűzésekhez képest.

Míg jövőre a benyújtott sarokszám szerint az államháztartás GDP-arányos hiányának 4.1%-ra kellene süllyednie (az idei várt 4.6%-ot követően), addig az MNB legfrissebb jelenése szerint ez várhatóan az idei 5.6%-ról mindössze 0.1%pontot tud csökkenni, azaz 5.5%-os lehet. A közel másfél százalékpontos eltérés a tervhez képest jelentős feszültséget okoz a további célkitűzések elérhetősége terén.

Éppen emiatt (is) a fiskális konszolidáció szükségessége felerősödött, az állam rá van kényszerítve olyan megoldásokra, melyek ebben a helyzetben kiutat, vagy legalábbis érdemi könnyebbséget jelenthetnek. Ilyen megoldásként mutatkoznak első ránézésre a PPP-projektek is.


A fiskális konszolidáció szemszögéből a PPP-megoldás és a hagyományos állami beruházás egyik legszembeötlőbb különbsége az, hogy az előbbi az államháztartásban
elszámolt kiadások időbeli lefutását jelentősen megváltoztatja. A hagyományos állami
beruházásnál inkább az időszak elejére összpontosuló kiadás (először beruházás, később a működtetés és a kamat költsége) helyett a PPP-megoldás a teljes kiadást szétteríti, vagyis az időszak legelején költségvetési megtakarítást eredményez, majd később folyamatosan többletkiadással jár. Ezek alapján az átállás évében hirtelen csökken az állami kiadások szintje, mivel nem jelentkezik a nagyarányú induló beruházási kiadás.

Milyen problémák vetődnek fel?

- a rövidtávon kedvezőnek tűnő megoldásnál figyelembe kell venni, hogy a jövőben rugalmatlanabb lesz a költségvetés (a kiadások már előre determináltak)
- a beruházások PPP-formákba történő kiszervezésével fellazul az állam költségvetés korlátja
- jelentős kontroll-probléma vetődhet fel, mivel a gyorsan felépülő (jövőt terhelő) kötelezettség-állomány révén lehet a jelenbeli deficitet átmenetileg csökkenteni
- külön probléma, ha a PPP egyszeri hiánycsökkentő hatásait a fiskális politika más kiadások növelésére és/vagy adócsökkentésre használja ki (mivel csak látszólagos megtakarításokról van szó, az államháztartás rövidtávú tehermentesítésének szándéka ellentétben áll a hosszabb távon esetlegesen nagyobb terhekkel: a beruházás ún. nettó jelenértéke alig változik, sőt valószínűleg inkább emelkedik)
- a kockázatok átadása részben formális lehet
- a hatékonyság kérdése sem kerül előtérbe, azaz inkább magasabb, mint alacsonyabb lesz a beruházás összterhe

Néhány érdekes gondolat

Érdekes kérdés lehet az, hogy vajon a PPP-formák révén a magánszektor bevonása eredményezheti-e a hatékonyság növekedését, amelynek hozadékán - a kockázat megosztásához hasonlóan - osztozhat a magánpartner az államháztartással (ill. a szolgáltatást igénybe vevőkkel)? Ennél a kérdésnél fontos azt is figyelembe venni, hogy a hatékonyság tartós növeléséből származó megtakarításnak fedezni kellene bizonyos többletköltségeket is (a magánvállalatok az államnál magasabb finanszírozási terhek mellett tudják csak vállalni a beruházásokat).

Érdemes röviden arra is utalni, hogy a PPP-megoldások keretében kezdeményezett beruházásoknak milyen hatásai lehetnek a külső egyensúlyra, növekedésre, inflációra? Az MNB szakértői szerint ennek az új beruházási formának a külső egyensúlyra gyakorolt hatása lényegében ugyanaz, mint a hagyományos államháztartási beruházásnál, ugyanúgy élénkítik a belföldi keresletet és rontják a külső egyensúlyt, függetlenül attól, hogy azt hagyományos állami beruházás avagy PPP-formában valósítják-e meg. Egyszerűbben megfogalmazva a külső egyensúly nem javítható az államháztartási kiadások olyan csökkentésével, amely egyidejűleg a PPP-típusú beruházásokat növeli.

Fontos végül arra is utalni, hogy a korábban említett látszólag kedvezőbbé váló államháztartási helyzet (kontroll-probléma) nyomán esetlegesen fellazuló fiskális politika (egyéb folyó kiadások emelése és/vagy bevételek csökkentése) egyértelműen a tovább élénkítendő belföldi kereslet irányába mutat, ami külső egyensúlyi szempontból nemhogy semleges, hanem negatív hatásúvá válhat.

Az inflációs jelentés alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a PPP megoldás rövid távú, külső egyensúlyra és keresletre gyakorolt hatása megegyezik a hagyományos államháztartási beruházásokéval. A deficit átmeneti - a beruházások kiszervezése révén kimutatott - csökkenése tehát rövidtávon nem jár makrogazdasági stabilizációval, hiszen tényleges kiigazítás nem történik.
HR BLOGGER
perfekt  |  2024.05.21 13:59
Abban az esetben, ha felnőttképzés keretében tanulunk, felnőttképzési jogviszony jön létre. Az erre...
hrdoktor  |  2024.05.21 10:15
Azokat az irodai dolgozókat, akik a nap jelentős részében lefelé fordított fejjel néznek a munkaeszk...
laskainelli  |  2024.05.21 09:18
Mindannyiunkkal előfordulhat, hogy egyszerűen elfogy az energiánk. Fáradtak, céltalanok és motiválat...
coachco  |  2024.05.07 19:25
Szeretem a falvakat! Persze nem mindegyik idilli, vannak szomorú falvak is. [...] Bővebben!
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Egyedülálló zenés activityt fejlesztett a magyar gyógypedagógus  (x)

Egy hazai gyógypedagógus-zeneterapeuta összerakott egy többszörösen díjazott zenei társasjátékot.

Ez a superfood lehet a foci Eb nagy slágere (x)

Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.

Farmról az asztalra: így segítheti ez az üzleti modell a kisgazdaságokat

A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.

Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

NAPTÁR
Tovább
2024. május 22. szerda
Júlia, Rita
21. hét
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Árfolyamok!
A legfontosabb magyar és nemzetközi részvény és devizaárfolyamok ÉLŐBEN!
Most nem