Csalóka előnyök? Mielőtt még költekeznénk - Néhány érdekes gondolat a PPP-beruházásokról

Pénzcentrum

2004. november 24. 10:00

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint "magántőke bevonásával", ún. PPP-formában mintegy 300 milliárd forint beruházás valósulna meg, további közel 138 milliárd forint állami bevétel pedig a PPP-be átadott eszközök alapján keletkezne. Összességében tehát 2005-ben a költségvetés mintegy 438 milliárd forinttal, azaz a GDP több mint 2 százalékával kerülne - első ránézésre - kedvezőbb helyzetbe a PPP-típusú megoldások alkalmazása által. A tétel tehát jelentős, az MNB hétfőn megjelent inflációs jelentésének segítségével érdemes felhívni a figyelmet a legfontosabb jellemzőkre és néhány érdekes makrogazdasági összefüggésre is.

A "Public Private Partnership" (PPP), azaz a köz- és magánszféra partnersége az állam és a magánszféra olyan együttműködési formáját jelenti, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának felelősségét és kockázatát közösen viselik. A PPP együttműködések keretében az állam a közszolgáltatások létrehozását a tradicionálisnál komplexebb módon bízza a magánszférára.

A (PPP) megoldások különféle formában valósulhatnak meg, annak függvényében, hogy (1) az érintett állóeszköz beruházását a magánszektor végzi-e, vagy csak meglevő eszközt vesz át, (2) operatív lízing vagy koncesszió formájában jelenik meg, avagy a tulajdonjogot is megszerzi a magánszektor, és ebben az utóbbi esetben a szerződési időszak lejárta után magántulajdonban marad-e az eszköz, vagy átadja az államháztartásnak valamilyen maradványértéken.

Magyarországon a legelőrehaladottabb fázisban az autópálya, börtön és oktatási célú (illetve kiegészítő jellegű) építési PPP-projektek találhatók. Érdemes kiemelni: az autópálya-építési beruházások közös jellemzője, hogy a koncesszor bevételeit nem az úthasználóktól közvetlenül szedett díjbevételek jelentik, hanem az állam által a nyújtott szolgáltatásért havonta fizetendő rendelkezésre állási díjak, amelyekből az állam nem megfelelő teljesítés esetén levonásokat eszközöl. Az autópályák az országos matricás rendszer részei lesznek, a matricák eladásából származó bevétel az államot illeti.

A legfontosabb PPP-projektek

- M5-ös autópálya második szakasz (az AKA Rt. 2005. december 31-ig megépíti, valamint 2030-ig a teljes meglévő szakaszt üzemelteti)
- M6-os autópálya (érdi tető-Dunaújváros közötti 58.6 km-es első) szakasza, az autópálya-szakasz ideiglenes forgalomba helyezése a tervek szerint 2006 márciusában történik (a projekt teljes - az építés és üzemeltetés idejét is figyelembevevő - futamideje 22 év)
- két, egyenként 700 elítélt fogvatartására alkalmas börtön (a projekt teljes futamideje 18 év
- Magyar Universitas Program infrastruktúra fejlesztési feladatai (új diákotthoni férőhelyek létesítése; meglévő kollégiumi férőhelyek korszerűsítése, rekonstrukciója; új oktatási-kutatási infrastruktúra létrehozása, meglévő oktatási-kutatási infrastruktúra fejlesztése), a programok összértéke várhatóan meghaladja a 175 milliárd forintot

Előkészítés alatt álló projektek

- eddig állami finanszírozásban épült autópályák további szakaszainak építése és az autópályák üzemeltetése
- a Magyar Televízió Rt. új székházának építése és üzemeltetése;
- állami és önkormányzati tulajdonú sportcélú ingatlanfejlesztések (pl. tornatermek, uszodák, sportcsarnokok stb.);
- kulturális létesítmények építése, üzemeltetése, illetve épületek felújítása;
- kongresszusi központ építése

Érdemes számba venni, hogy az imént felsorolt főbb projektekre mekkora összeget tervez az állam a 2005.ös költségvetésben, illetve mekkora összeget kellene most egyben kifizetni (nettó jelenérték).

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A PPP-megoldások közgazdasági vizsgálatakor a kockázatok transzferének, államháztartás és magánszféra közti megosztásának módjából és mértékéből kell kiindulni, ez alapján ítélhető meg, hogy közgazdasági értelemben állami vagy magánberuházásról van-e szó. A kockázat-megosztás vizsgálatakor a gyakorlatban leginkább az üzleti számvitel elveire támaszkodhatunk.

Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy EU-tagokként ránk az egyes PPP-projekteknek az államháztartáson kívül, vagy belül történő elszámolásának kérdésében már az uniós előírások az irányadók.

Mit mond az Eurostat?

Az Eurostat jelenleg érvényes szabályozása - a korábbi vizsgálati szempontokat pontosítva - akkor tekinti az ESA-hiányon (eredményszemléletű) kívüli tranzakciónak a beruházást (azaz magán-szektorbeli eszköznek a szóban forgó állóeszközt), ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
− a magánszektorbeli szereplő viseli az ún. építési kockázatot, továbbá
− a szolgáltatás biztosításának illetve a szolgáltatás iránti kereslet kockázata közül
legalább az egyiket.

Ha ez a két feltétel nem teljesül, akkor a PPP ún. pénzügyi lízingnek, azaz inkább sor alatti, finanszírozási jellegű ügyletnek minősül, vagyis a jogi formától függetlenül a beruházás visszakerül az államháztartási elszámolások közé.

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az IMF értékelése szerint ez az új Eurostat-előírás aggályosnak tekinthető, mert az EU tagországok PPP-projektjeinek többségét túl könnyen minősíti magánberuházásnak.

A PPP-megoldások konstrukciójából már jól érthető, hogy ezek a beruházási megoldások érdemben hatással lehetnek az államháztartási egyenleg-statisztikákra. Az euró-zónához való 2010-es csatlakozás eléréséhez szükséges makrogazdasági pálya menetrendjében egyértelműen vázolta a kormány, hogy az egyes évekre mekkora államháztartási hiányt tűzött ki célul.

Az ábra alapján jól látható, hogy a fiskális konszolidáció érdemi késedelmet szenvedhet ezekben az években a konvergencia-programban lefektetett célkitűzésekhez képest.

Míg jövőre a benyújtott sarokszám szerint az államháztartás GDP-arányos hiányának 4.1%-ra kellene süllyednie (az idei várt 4.6%-ot követően), addig az MNB legfrissebb jelenése szerint ez várhatóan az idei 5.6%-ról mindössze 0.1%pontot tud csökkenni, azaz 5.5%-os lehet. A közel másfél százalékpontos eltérés a tervhez képest jelentős feszültséget okoz a további célkitűzések elérhetősége terén.

Éppen emiatt (is) a fiskális konszolidáció szükségessége felerősödött, az állam rá van kényszerítve olyan megoldásokra, melyek ebben a helyzetben kiutat, vagy legalábbis érdemi könnyebbséget jelenthetnek. Ilyen megoldásként mutatkoznak első ránézésre a PPP-projektek is.

A fiskális konszolidáció szemszögéből a PPP-megoldás és a hagyományos állami beruházás egyik legszembeötlőbb különbsége az, hogy az előbbi az államháztartásban
elszámolt kiadások időbeli lefutását jelentősen megváltoztatja. A hagyományos állami
beruházásnál inkább az időszak elejére összpontosuló kiadás (először beruházás, később a működtetés és a kamat költsége) helyett a PPP-megoldás a teljes kiadást szétteríti, vagyis az időszak legelején költségvetési megtakarítást eredményez, majd később folyamatosan többletkiadással jár. Ezek alapján az átállás évében hirtelen csökken az állami kiadások szintje, mivel nem jelentkezik a nagyarányú induló beruházási kiadás.

Milyen problémák vetődnek fel?

- a rövidtávon kedvezőnek tűnő megoldásnál figyelembe kell venni, hogy a jövőben rugalmatlanabb lesz a költségvetés (a kiadások már előre determináltak)
- a beruházások PPP-formákba történő kiszervezésével fellazul az állam költségvetés korlátja
- jelentős kontroll-probléma vetődhet fel, mivel a gyorsan felépülő (jövőt terhelő) kötelezettség-állomány révén lehet a jelenbeli deficitet átmenetileg csökkenteni
- külön probléma, ha a PPP egyszeri hiánycsökkentő hatásait a fiskális politika más kiadások növelésére és/vagy adócsökkentésre használja ki (mivel csak látszólagos megtakarításokról van szó, az államháztartás rövidtávú tehermentesítésének szándéka ellentétben áll a hosszabb távon esetlegesen nagyobb terhekkel: a beruházás ún. nettó jelenértéke alig változik, sőt valószínűleg inkább emelkedik)
- a kockázatok átadása részben formális lehet
- a hatékonyság kérdése sem kerül előtérbe, azaz inkább magasabb, mint alacsonyabb lesz a beruházás összterhe

Néhány érdekes gondolat

Érdekes kérdés lehet az, hogy vajon a PPP-formák révén a magánszektor bevonása eredményezheti-e a hatékonyság növekedését, amelynek hozadékán - a kockázat megosztásához hasonlóan - osztozhat a magánpartner az államháztartással (ill. a szolgáltatást igénybe vevőkkel)? Ennél a kérdésnél fontos azt is figyelembe venni, hogy a hatékonyság tartós növeléséből származó megtakarításnak fedezni kellene bizonyos többletköltségeket is (a magánvállalatok az államnál magasabb finanszírozási terhek mellett tudják csak vállalni a beruházásokat).

Érdemes röviden arra is utalni, hogy a PPP-megoldások keretében kezdeményezett beruházásoknak milyen hatásai lehetnek a külső egyensúlyra, növekedésre, inflációra? Az MNB szakértői szerint ennek az új beruházási formának a külső egyensúlyra gyakorolt hatása lényegében ugyanaz, mint a hagyományos államháztartási beruházásnál, ugyanúgy élénkítik a belföldi keresletet és rontják a külső egyensúlyt, függetlenül attól, hogy azt hagyományos állami beruházás avagy PPP-formában valósítják-e meg. Egyszerűbben megfogalmazva a külső egyensúly nem javítható az államháztartási kiadások olyan csökkentésével, amely egyidejűleg a PPP-típusú beruházásokat növeli.

Fontos végül arra is utalni, hogy a korábban említett látszólag kedvezőbbé váló államháztartási helyzet (kontroll-probléma) nyomán esetlegesen fellazuló fiskális politika (egyéb folyó kiadások emelése és/vagy bevételek csökkentése) egyértelműen a tovább élénkítendő belföldi kereslet irányába mutat, ami külső egyensúlyi szempontból nemhogy semleges, hanem negatív hatásúvá válhat.

Az inflációs jelentés alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a PPP megoldás rövid távú, külső egyensúlyra és keresletre gyakorolt hatása megegyezik a hagyományos államháztartási beruházásokéval. A deficit átmeneti - a beruházások kiszervezése révén kimutatott - csökkenése tehát rövidtávon nem jár makrogazdasági stabilizációval, hiszen tényleges kiigazítás nem történik.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: Kirgizisztán és Vietnam a top küldőországok között

Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.

Tömegével keresik a magyar nőket Ausztriába: 700 ezres fizetést adnak, pici nyelvtudás is elég

Ausztriában már készülnek a nyári szezonra, takarító és szobalány munkakörbe toboroznak magyar munkavállalókat az osztrák hotelekben idénymunkára.

Indul a nyári boltháború a Balatonnál: rálicitált az ALDI a Lidlre, ezzel csábítanák magukhoz a fiatalokat?

A munkavállalók a határozott idejű munkaviszony keretén belül teljes, illetve heti 30, vagy 35 órás részmunkaidőben is dolgozhatnak.

Óriási toborzásba kezdett a magyar Lidl: 600 ezres bért és szállást is adnak a jelentkezőknek

A nyári szezonos munkalehetőségek 2024. április 1. és 2024. augusztus 31. közötti időszakra vonatkoznak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír