Olajárrobbanás: nálunk hogyan jelentkezik és mekkorát "szól"?

Pénzcentrum

2004. szeptember 10. 09:04

Az elmúlt időszakban számos elemzés foglalkozott azzal, hogy mi okozza a mostani szokatlanul magas világpiaci kőolajárakat (keresleti-kínálati és egyéb megközelítések), és azzal is, hogy ennek milyen hatásai lehetnek a világgazdaságra. Mindezek részletezésétől most eltekintünk. Olyan elemzéssel már ritkábban találkozhatunk, amelyik konkrétan csak a magyarországi vonatkozásokat taglalja. A Magyar Nemzeti Bank augusztus közepén közzétett Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványa tartalmaz egy részt, mely az olajárak emelkedésének a magyar gazdaságra gyakorolt hatásait taglalja, számszerűsíti. Jelen elemzésünk kerete és gondolatmenetének fonala ez a jegybanki dokumentum, de természetesen megpróbáltunk egyéb érdekes kérdéseket és részleteket is felvillantani, amelyek tovább árnyalják a képet ebben a meglehetősen sok (és csak igen nehezen számszerűsíthető) összefüggéssel tarkított kérdéskörben. Kézenfekvő tehát a kérdés, hogy milyen hatásmechanizmuson és milyen mértékben hathat a világpiaci árrobbanás Magyarországra?

Az elmúlt időszakban sorra dőltek meg a több éves, sőt évtizedes rekordok a nemzetközi olajpiacokon, néhol még a "történelmi rekordmagasság" jelző is elhangzott. Mielőtt az olajárak emelkedésének a magyar gazdaságra gyakorolt hatásmechanizmusát és néhány számszerű adatot ismertetnénk, célszerűnek látjuk tisztázni azt, hogy hogyan is alakult a kőolaj világpiaci ára, valóban megdöntötte-e minden idők csúcsait is.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az ábra alapján egyértelműen látszik (inflációs hatásokat kiszűrő ún. reálárszint), hogy ez a megállapítás nem helytálló, sőt a jelenlegi olajárak messze elmaradnak az 1979-80-as, de még a 1973-74-es válság áraitól is.

A fekete arany árának a magyar gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálata során figyelembe kell vennünk a devizaárfolyamok torzító hatását is. Nézzük tehát azt is meg, hogy dollárban hogyan alakultak a jegyzésárak, illetve mennyibe került egy liter benzin és gázolaj fogyasztói ára Magyarországon.

Az ábra alapján jól látható, hogy Magyarország számára az olajárak növekedése csak az idei év elejétől vált számottevően érzékelhetővé, holott a világpiaci kőolajárak már 2003. év közepe óta emelkedő trendet mutatnak. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a forint a kérdéses periódus alatt jelentősen erősödött a dollárral szemben.

Az elmúlt évtizedekben a világ számos fejlett gazdaságában megfigyelhető volt, hogy az olajárak tartós megemelkedése jellemzően a GDP növekedési ütemének mérséklődéséhez vezetett. Ebből az összetett hatásmechanizmusból érdemes kiemelni azt, hogy vállalatok a megnövekedett inputköltséget miatt szűkülő profitrátákkal néznek szembe, mely rendszerint bizonyos kiadások, illetve - a kisebb megtérülést ígérő - beruházások elmaradását vonja maga után. Ezek a döntések összességükben a növekedési dinamika csökkenését eredményezik.

Az olajárak kérdése tehát a reálgazdasági folyamatokra hat. Kérdés azonban, hogy milyen mértékben. Tapasztalatok szerint minél magasabb egy országnak az import energiaforrások (konkrétan olaj) iránti kitettsége, importigényessége, annál nagyobb ez a növekedést lassító hatás. Az ábrán jól átható, hogy bár megelőzzük Lengyelországot és Csehországot az energiaigényesség terén, de több fejlett nyugati országhoz képest van még mit behoznunk a hatékony energiafelhasználás terén. (Érdemes kiemelni, hogy az USA gazdasága milyen nagy mértékben energiaigényes.)

Mivel Magyarország nem rendelkezik kiterjedt olajmezőkkel, és a termelés energiaigényessége is magasabb a fejlettebb országokénál, így ebből következően a reálgazdasági hatás is fokozottabban jelentkezik.

A jórészt importált és egyre dráguló kőolaj külkereskedelmi szempontból hozzájárul az ország cserearányának romlásához (importárindex nagyobb mértékben emelkedik, mint az exportárindex), azaz egységnyi importtermékhez való hozzájutáshoz többet kell exportálni. (A forint árfolyam-ingadozása módosíthatja a folyamatokat.) Ez a hatás (vagyonhatás) kedvezőtlenül befolyásolja az adott ország gazdasági szereplőinek reál- és pénzügyi vagyonát is, melynek eredményeként csökkenhet a gazdaság aggregált kereslete is.

Az alapvető közgazdasági összefüggés szerint ha egy termék (vagy szolgáltatás) ára emelkedik, akkor az iránta való kereslet is rendszerint csökken. Ez a negatív árrugalmasságú termékekre igaz. Érdemes megvizsgálni azt, hogy a dráguló üzemanyagok eredményeztek-e kereslet-visszaesést az elmúlt hónapokban Magyarországon.

Az ábrán láthatjuk, hogy idén már az április-júniusi időszak alatt olyan magas szintre emelkedett az üzemanyagokra kiadott összeg, mint az elmúlt két évben a csúcsszezont jelentő szeptember-novemberi periódusban. A mennyiségi kereslet ugyanakkor a tavalyihoz hasonló mértékű bővülést jelez. Ez arra utal, hogy az üzemanyagok iránti kereslet rendszerint rugalmatlanul reagál az árszintre, de természetesen vannak (ár)korlátok. Olajpiaci szakemberek szerint a kereslet egyre inkább kezd rugalmassá válni, ha az árszint a - pszichológiailag is fontos - 250 Ft/liter fölé emelkedik a benzin esetében. (Feltételezhető, hogy a jövedéki adótörvény módosítása mögött is ez a megfontolás húzódik meg, azaz az adótehernek a fogyasztói árat csökkentő küszöbszintje is ezért került ide beépítésre.)

Az emelkedő olajáraknak a magyar gazdaságra való hatásmechanizmusának vizsgálatakor célszerű három fő csoportot elkülöníteni: költségoldali tényezők, keresleti hatás és az infláció kérdésköre.

A költségoldali tényezőknél elég csak arra gondolnunk, hogy a világpiaci folyamatokra a Mol (és őt követve a többi vállalat is) rendszerint néhány napon belül reagál, azaz egy áremelkedés napokon belül az üzemanyagok (illetve az egyéb energiahordozók) árdrágulásában is jelentkezik (közvetlen árhatás). A dráguló energiaforrás hatásai szintén viszonylag rövid idő alatt begyűrűznek a legnagyobb mértékű üzemanyag (illetve olaj)-felhasználó ágazatokba (pl. szállítás, vegyipar) is, természetesen áremelkedés formájában (közvetett árhatás). Amennyiben az áremelkedés tartósabb, úgy az energiaforrások drágulása ezt követően - változó átfutási idővel - a teljes maginflációs körben is jelentkezhet, megemelve a fogyasztói infláció ütemét.

Az import- és exportárindexek, illetve a cserearány-romlás kérdéskörénél érdemes még kitérni arra, hogy a romló tendenciát mutató külkereskedelmi mérleg egyenlege a folyó fizetési mérleg hiányának növekedését is maga után vonja.

A keresleti hatás témakörénél már említettük a dráguló kőolajtermékek gazdasági növekedést visszafogó hatását. Amennyiben abból a megközelítésből indulunk ki, hogy a magyar gazdaság a potenciálisnál gyorsabb ütemben bővül, úgy az olajárak tartós emelkedése csökkenti az adott gazdaságra jellemző kibocsátási rés (output gap) mértékét. Ez azt jelenti, hogy a potenciális és a tényleges növekedési ütem közötti különbség szűkül, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a növekedési ütem lassulása enyhítheti a gazdaságban meglévő inflációs nyomást is.

Az inflációs hatásokra való áttérés előtt érdemes még megvizsgálni azt, hogy a lendületes világpiaci kőolajár-emelkedés milyen mértékben jelentkezett a hazai üzemanyagok fogyasztói árában (külön az üzemanyagok árindexe).

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Amint láthatjuk, az Európában irányadó Brent kőolajfajta ára a 2002. decemberi bázisszint óta mintegy 40%-kal emelkedett, ezzel szemben a hazai fogyasztói üzemanyagárak nem mutatnak érdemi elmozdulást. Érdemes megjegyeznünk, hogy az ábrán a Mol - és rajta keresztül a teljes magyar fogyasztóközönség - szempontjából kevésbé mérvadó Brent olajfajta áralakulása került feltűntetésre, az említett periódusban vizsgálataink szerint a mérvadóbb urali típus ára közel 30%-os emelkedést mutatott.

Amint látjuk a világpiaci kőolajár-robbanást a magyar fogyasztói árak csak meglehetősen korlátozott mértékben tükrözik, mi lehet ennek az oka? A megoldás az üzemanyagok árszerkezetében, illetve a dollár gyengülésében keresendő. Magyarországon a benzin árának kb. közel két harmadát (jelenleg 60.5%) teszik ki a különböző adó illetve adójellegű terhek. Ebből következően a termelői ár megváltozása nem jelent hasonló mértékű változást a teljes árban, ugyanakkor a termelői ár sem emelkedik az olajárak növekedésének teljesen megfelelő mértékben.

A magas adótartalom miatt pl. egy 10%-os kőolajár-emelkedés - változatlan finomítói margint figyelembe véve - összességében mintegy 2-3%-os üzemanyag áremelkedésben jelentkezhet hazánkban a legközvetlenebb hatást tekintve. Ezen kívül nem szabad elfeledkezni a korábban már említett forint/dollár kurzus mozgásáról sem, mely szintén jelentős torzító tényező lehet.

A kormányzat jövedelemadó-politikájának változása miatt a 250 forintos árszint felett csökken a jövedéki adóteher, mely szintén az áremelkedési ütem visszafogásának irányába mutat. Ebből következően egy 10%-os áremelkedés tényleges hatása a 2-3%-os "automatikus" drágulásnál a mostani ármechanizmusok mellett kisebb.

A fogyasztói kosárban az üzemanyagok termékcsoport mintegy 4.6%-os súllyal rendelkezik. Az üzemanyagok felőli közvetlen árnyomás az iménti okok miatt korlátozott maradt.

Az infláció alakulásánál mindenképpen ki kell emelni, hogy az olajáraknak a fogyasztói árakra gyakorolt hatása nagyban függ az olajpiaci árhatás tartósságától. A jegybank végzett egy modellszámítást, melyben az alappálya mentén feltételezettnél magasabb olajár-pályából indult ki. Az MNB munkatársai azt feltételezték, hogy 2004. III. negyedévében (a teljes periódusban) a július végén érvényes futures árakhoz mért 10%-os olajár-sokk következik be, és ennek vizsgálták a reálgazdasági hatásait. (A szimulációban konstans dollár/euró valamint forint/euró árfolyammal számoltak, illetve nem számoltak a gazdaságpolitikai környezet megváltozásával sem.)

Amint láthatjuk, egy mindössze egy negyedévig tartó (modellszerű) olajár-emelkedésnek is számottevő hatásai lehetnek mind a pénzromlási ütem, mind a gazdasági növekedés, mind a folyó fizetési mérleg vonatkozásában. Az inflációs folyamatokban jövőre mintegy 0.3%-pontos, a GDP tekintetében 0.2%-pontos, míg a folyómérleg GDP-arányos deficitjében mintegy 0.4%-pontos eltérés mutatkozhat az alappályabeli előrejelzéshez képest.

Az infláció kérdéskörénél fontos kitérni a gazdasági szereplők inflációs várakozásainak változására is. A tartósan megemelkedő olajárak felfelé módosíthatják ezen szereplők inflációs érzékelését illetve várakozásait, ami az ár- és bér megegyezéseken keresztül hosszútávon is ronthatja az adott gazdaság inflációs kilátásait. Külön fontos kérdés az, hogy jegybank milyen reakciókkal válaszol az infláció, illetve az inflációs várakozások megváltozására, ezek kezelésére mikor és milyen eszközöket vesz igénybe. Szakértők szerint nem lenne hasznos egy jegybank részéről az, ha úgymond "azonnal lőne" az ilyen jellegű változásokra (pl. kamatemeléssel), de amennyiben a reálgazdasági folyamatok (ár- és bérspirál, emelkedő inflációs várakozások) indokolttá teszik, akkor esetleg szükség lehet a határozottabb fellépésre is.

Az elmúlt napokban megjelentek olyan elemzések, melyek 2010-re 100 dollár körüli kőolajárat is elképzelhetőnek tartanak. Amennyiben ez bekövetkezne, akkor a jegybanki szimulációtól eltérő módon ehhez nem egy átmeneti, hanem egy folyamatos (évi mintegy 10 dolláros) drágulással lehetne eljutni. Ennél a verziónál azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző mértékű gazdasági növekedési ütemekre más mértékben van hatással egy ugyanolyan mértékű olajár emelkedés (minél dinamikusabb a gazdasági növekedés, feltételezhetően annál nagyobb a fékezőerő). Azaz az egyre magasabb olajárak kezdetben csak kevéssé lassítják a növekedést, majd a növekedési dinamika mérséklődésével a továbbra is dráguló energiaforrás egyre nagyobb mértékű lassító hatást fejthet ki.

Erre utalt az MNB is a jelentésében, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kapott szimulációs eredményeket (emelkedő olajárak hatásai az inflációra, folyó mérleg hiányára és a GDP növekedésére) csak alsó becslésként indokolt kezelni.

Amint láthatjuk, a világpiaci kőolajár-emelkedés a magyarországi üzemanyagárakban (speciális okok miatt), illetve az inflációs folyamatokban eddig csak korlátozott mértékben jelent meg. Az üzemanyagárak terén várható, hogy ez a továbbiakban is így alakulhat, az infláció terén ugyanakkor - az egyéb irányból bekövetkező begyűrűzés miatt - feltehetően változhat a kép. Az olajárak alakulását csak igen nehéz előre jelezni, (a keresleti és kínálati tényezők mellett a pszichológiai tényezők is jelentős szerepet játszanak). Feltételezhető azonban az, hogy az elkövetkezendő hónapokban a dinamikusnak várt dezinflációs trendben, illetve a gazdasági növekedési ütemben csak korlátozott, de semmiképpen sem elhanyagolható hatásai lehetnek az esetleges további olajáremelkedéseknek. Az olajáremelkedés ugyanakkor főbb importpartnereinket is sújtja, tehát a külső konjunktúra oldaláról is számolhatunk egy fékező hatással az árnövekedés esetén.

#olajmező

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír