11 °C Budapest

A KSH az első féléves folyamatokról: gyorsuló növekedés, bizonytalan egyensúly

Pénzcentrum
2004. szeptember 3. 09:00

Az első félévben a gazdasági növekedés gyorsabb volt, mint egy évvel azelőtt - állapítja meg a KSH jelentésében. Élénkülés jellemezte mind a termelő ágazatokat, mind a beruházásokat, mindpedig a külkereskedelmi forgalmat. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma alig változott, a gazdasági növekedést a termelékenység javulása biztosította. A lakásépítés jelentősen bővült. A keresetek reálértékének és a lakosság fogyasztásának az emelkedése nem érte el a tavaly I. félévi igen magas növekedési ütemet.

A múlt év második felében kibontakozó élénk gazdasági növekedés folytatódott. A bruttó hazai termék (GDP) 2004 I. negyedévében 4.2%-kal, a II. negyedévben 4.0%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A növekedési ütem féléves szinten 4.1%-ot tett ki, tavaly az I. félévben 2.6%-kal nőtt a bruttó hazai termék.

A hazai gazdasági konjunktúra élénkülését elsősorban a javuló világgazdasági körülmények tették lehetővé. A fő piacainkat képező, gazdaságilag fejlett európai országokban folytatódott a növekedési ütem erősödése.

Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok többségében a gazdasági fejlődés eddig is gyorsabb volt, mint az unió fejlettebb részében, és ez a tendencia a II. negyedévben is érvényes maradt.

Magyarországon a GDP élénkebb ütemű növekedését keresleti oldalról az áruexport és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. Az áruexport volumene az év első öt hónapjában 16%-kal, az I. félévi beruházás 14%-kal haladta meg a tavalyit.

A beruházások összetétele a gazdaság további fejlődése szempontjából változatlanul kedvező. Az export alakulásában maghatározó szerepet játszó feldolgozóipari fejlesztések az I. félévben 25%-kal, ezen belül a II. negyedévben 21%-kal emelkedtek. Továbbra is dinamikus növekedés tapasztalható a lakásépítést is magában foglaló ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások ágazatban.

A háztartások fogyasztása az idén jóval szerényebb ütemben emelkedett, mint a megelőző években. A háztartások 2002 I. félévében 8.3%-kal, 2003 I. félévében 7.1%-kal fogyasztottak többet, mint a megelőző év azonos időszakában. Az idén az I. negyedévben 3%-kal nőtt a fogyasztás. A II. negyedévben továbbra is viszonylag szerény, a GDP-nél alacsonyabb ütemben emelkedett a lakosság fogyasztása.

A GDP felhasználásának szerkezetében bekövetkező változások a gazdaság jövőbeni egyensúlyi fejlődésének megalapozását szolgálták.

A gazdasági konjunktúra erősödésében a termelés oldaláról az iparnak volt kitüntetett szerepe. Az ipari bruttó termelés az I. félévben 10.4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Tavaly mind az I., mind a II. negyedévben 4% körüli ütemben nőtt a termelés.

Az idei fejlődés kifejezetten és a félév folyamán végig exportorientált volt. Az ipari termékek kivitele 20%-kal haladta meg a tavaly I. félévit, miközben a belföldi értékesítés gyakorlatilag változatlan maradt.

A legnagyobb exportőr, a villamosgép- és műszergyártás külpiaci értékesítése az I. félévben 29%-kal, júniusban 34%-kal emelkedett. A járműgyártás hasonló tartalmú adata 16%, illetve 21% volt. Kiemelést érdemel a kohászati termékek exportjának dinamikus növekedése is.

Az ipari termelés az I. félévben Magyarország valamennyi régiójában emelkedett. A feldolgozóipari ágazatok teljes rendelésállománya 17%-kal nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt, az új (júniusban kötött) rendeléseké 10%-kal.

A májusban csatlakozó 10 ország közül továbbra is lendületesen fejlődött a cseh és a lengyel ipar (13-13%-os volt a növekedés a tavaly júniushoz képest). Ebben a körben Magyarország a mintegy 9%-os termelésnövekedéssel a középmezőnybe tartozik.

Az idén az I. félévben az építőipari teljesítmény az ágazat korábbi évekre jellemző 7-8%-os növekedési ütemét vette fel.
Az építőipari termelés építményfőcsoportok szerinti szerkezetében eltolódás következett be az egyéb építmények (műtárgyak) építése javára, ahol 15%-os volt az I. félévi növekedés, ugyanakkor az épületek építése csak 3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az építőipari vállalkozások új (júniusban kötött) szerződéseinek volumene kétszerese a tavaly ilyenkorinak, elsősorban a hónap folyamán aláírt autópálya-szerződéseknek köszönhetően. Az épületek építésére aláírt új szerződések is az eddiginél gyorsabb növekedést vetítenek előre.

Az első félévben 13,700 lakást vettek használatba, másfélszer többet, mint az előző év hasonló időszakában. A bővülés elsősorban a vállalkozói lakásépítés élénkülésének következménye.

Új lakások építésére 28 ezer engedélyt adtak ki, 6%-kal többet, mint tavaly az első félévben.

Mezőgazdaság: csökkenő értékesítés

Mezőgazdasági termékekből jóval (13%-kal) kevesebbet vásároltak fel az I. félévben, mint tavaly. A mezőgazdaság mindkét nagy területén a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is csökkent az értékesített termékek mennyisége.

Gabonafélékből a tavalyinak a felét sem érte el az I. félévben felvásárolt mennyiség, a múlt évi rossz termés áthúzódó hatásaként. A mezőgazdasági tevékenységek dinamikájának egyik sajátossága az, hogy egy-egy időszak értékesítésének változása gyakran nem esik egybe az adott periódus teljesítményének alakulásával. (Idén pl. a termelés természeti feltételei jóval kedvezőbbek voltak a múlt évieknél.)

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Erős kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom az I. félévben a tavalyinál (8.4%) alacsonyabb ütemben, 7.2%-kal bővült. A forgalom az év folyamán viszonylag egyenletesen emelkedett, az I. negyedévi növekedés 6.2%-os, a II. negyedévi 8.2%-os volt.

A nem élelmiszer jellegű termékek kereskedelmén belül a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-eladás jóval az átlagot meghaladó ütemben emelkedett (az I. negyedévben 12%-kal, a II.-ban 17%-kal).

Emelkedő szállítási teljesítmény

Az idén, mind a nemzetközi, mind a belföldi áruszállítási teljesítmény emelkedett. Árutonna-kilométerben kifejezve a belföldi szállítási teljesítmény 5%-kal, a nemzetközi 18%-kal haladta meg a tavaly I. félévit.

Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 8%-kal csökkent, elsősorban a használt gépkocsik importjának visszaesése miatt.

A külgazdasági egyensúlyban bekövetkezett változások megítélését a II. negyedévben több tényező nehezítette. Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggésben a külkereskedelmi statisztika módszertana és a közlés rendje igazodott az Eurostat előírásaihoz.

A termékkivitel és -behozatal volumene az év első öt hónapjában azonos ütemű (16%-os) növekedést mutat. A külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege január-májusban valamivel nagyobb a múlt évinél, az előrehozott import nélkül azonban a tavalyi szintnek felel meg.

Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első hét hónapjában 1072 milliárd forintot tett ki, a deficit a tavaly ilyenkorinak az 1.8-szerese. A hiány 80%-a (863 milliárd forint) a központi költségvetésben jelent meg. A hiány növekedésének üteme júliusban az előző két hónaphoz képest számottevően mérséklődött, így a héthavi hiány összege lényegében az előirányzat éves összegének felel meg. A központi költségvetés bevételei (folyó áron) 3.3%-kal, a kiadásai 17.4%-kal emelkedtek. Figyelmet érdemel a szakmai fejezeti kezelésű kiadások 36%-os növekedése. (Idetartoznak többek között az útfenntartási és -fejlesztési, a területfejlesztési, az energiagazdálkodási és a környezetvédelmi célprogramok.)

Az ipari és a mezőgazdasági termelői árak tavaly az első félévben alig változtak az egy évvel azelőttihez képest, idén határozott növekedés következett be. Az építőipari árak mindkét időszakban lényegében azonos ütemben emelkedtek.

A fogyasztói árak az első hét hónapban gyorsabban emelkedtek, mint a múlt év azonos időszakában. Összességében tehát - az építőipari árak kivételével - a rendelkezésre álló legfrissebb, az év elejétől halmozott adatok szerint idén mind a termelői-, mind a külkereskedelmi- és a fogyasztóiár-indexek magasabbak voltak a tavalyinál.

Ennek vannak általános és specifikus okai. Az általános okok közé tartozik a hazai és a nemzetközi gazdasági konjunktúra élénkülése, az államháztartás megnövekedett hiánya, az, hogy a forint a tavalyi felértékelődéssel szemben idén leértékelődött a forgalom szempontjából meghatározó valutákkal szemben. Specifikus oknak tekinthető a tavalyi aszály, melynek hatására a növénytermesztési és kertészeti termékek árai idén az első félévben számottevően nőttek a tavalyihoz képest. Ez a takarmányárakon keresztül fokozatosan begyűrűzött az élő állatok és állati termékek áraiba, és júliusra az élelmiszerek fogyasztói áraiba is, amelyek ebben a hónapban a fogyasztói árak átlagos emelkedésénél jobban növekedtek. Ugyancsak specifikus és egyszeri oknak tekinthető az, hogy az Európai Unióba való belépésünk és az adók harmonizálása kapcsán egyes adókulcsokat az év elején felemeltek.

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2004. május-júliusban a foglalkoztatottak száma 3 millió 894 ezer, a munkanélkülieké 244 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 5.7%-ról 5.9%-ra emelkedett. A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek számának, valamint a munkanélküliségi rátának a változása az előző év azonos időszakához képest a mintavételi hibahatáron belül maradt.

A versenyszférában a keresetnövekedés nagyobb mértékű volt, mint a költségvetés intézményeiben. A 2004. január-júniusi időszakban a nettó keresetek 7.4%-kal, a fogyasztói árak 7.1%-kal emelkedtek, a reálkereset összességében 0.3%-kal nőtt.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 14. péntek
Bonifác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?