Kínai-amerikai erőmutatvány: meddig képesek tartani?

Pénzcentrum

2004. július 9. 05:00

Az elmúlt időszakban egyre több helyen olvashattunk a világgazdaság élénküléséről szóló örvendező elemzéseket, prognózisokat, ugyanakkor a növekedés kiegyensúlyozatlanságára már annál kevesebben hívták fel a figyelmet. Igen jelentős GDP növekedés szemtanúi lehettünk az USA-ban, Kínában, Japánban, Európa továbbra is inkább stagnál, de a ciklikus korrekció jelei itt is mutatkoznak. Igen nehéz kérdés, hogy az egyes gazdaságok konjunktúraciklusai miképpen kapcsolódnak egymáshoz, melyek azok a piacok, melyek valódi stimuláló hatást képesek kifejteni a többiekre. Stephen Roach, a Morgan Stanley vezető közgazdásza szerint a globális növekedést alapvetően két tényező determinálja: a keresleti oldalról az amerikai fogyasztók viselkedése, míg a kínálat felől a kínai gazdaság növekedése. A többi gazdasági régió lehet, hogy bizonyos autonomitást képes felmutatni, ugyanakkor alaptendenciáiban nem képes ezektől elszakadni. Emiatt - a kiegyensúlyozatlanság jelenléte - beszélhetünk alapvetően növekedési kockázatokról a világgazdaságban.

Az a keretrendszer amiben a globális folyamatok értelmezésekor gondolkozhatunk mindenképpen egy USA központú világkép. Ez az a gazdaság, ahol az egész világgazdaságon végiggyűrűző folyamatok jellemzően megindulnak. Ezért is bír olyan fontossággal, hogy az USA növekedése milyen mértékű, illetve milyen szerkezet mellett következik be. A mostani felívelés mögötti egyik legfontosabb tényező továbbra is az erős lakossági fogyasztás. Ez azonban inkább a háztartások eszközeinek felértékelődéséhez kapcsolódik, kevésbé meghatározó a jövedelmek növekedése (a fogyasztás emellett természetesen a munkaerőpiaci helyzetre igen érzékeny). Az egész növekedés szempontjából az eszközoldal jelentőségének növekedése mellet döntő fontosságú marad, hogy a munkaerőpiacon milyen folyamatok zajlanak.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Amit most megfigyelhetünk, az egy olyan helyzet, amikor a gazdasági növekedés során a foglalkoztatottság bővülése a várttól, az ilyenkor "szokásos"-tól (konjunktúraciklus felívelő szakasza) lényegesen elmarad. A Morgan Stanley számításai szerint a foglalkoztatottságnak kb. 8 millió fővel kellene magasabbnak lennie a jelenlegi helyzetnél, ha a múltbeli minták érvényesülnének. Emellett a bérnövekedés üteme is lényegesen alacsonyabbnak tűnik, mint amire egy ilyen dinamikus bővülés esetén számítani lehetne. Az elmúlt hónapokban a bérnövekedés 3.5% körül alakult, az infláció 3.1%-nál áll. Reálbérnövekedés tehát alig van. Ha a bérek növekedésének és a foglalkoztatottság bővülésének a korábbi mintáktól való elmaradását együttesen vizsgáljuk, kb. 263 mrd USD az a keresletkiesés, mely az említett tényezőkhöz köthető. A fogyasztásnövekedés és a bizalom forrása szorosan kötődik az eszközpiacok felértékelődéséhez (részvény, ingatlan), az olcsó hitelekhez, a kormányzat adócsökkentési lépéseihez. Az említett tényezők azonban csak időszakosaknak tekinthetők, az eszközpiaci ártrend megfordulhat, az expanzív monetáris és költségvetési politika idővel (feltehetően a választások után) restriktívebbé válhat.

A munkaerőpiaci tendenciák értelmezéséhez kicsit a határokon túl kell tekinteni. Az informatika fejlődősével a földrajzi határok egyre inkább eltűnnek. A vállalatok fő költségtételét jelentő bérek csökkentése a piacon maradásnak, a profitabilitás növekedésének legfőbb eleme. Emiatt egyre több cég telepíti az olcsó ázsiai régióba egyes telephelyeit, szolgáltató részlegét. A kibocsátáshoz kapcsolódó munkaerő bővülés tehát nem az USA-ban, hanem a Távol-Keleten következik be, ahonnan az elkészült termékek mint import kerülnek vissza. Ezt a folyamatot nevezik globális munkaerő arbitrázsnak a pénzügyi piacokról átvett fogalom alapján.

Amint a bevezetőben említettük a Kínai gazdaság elsősorban a kibocsátási oldalról meghatározó tényezője a világgazdasági növekedésnek. A GDP bővülése közel 10%-os, ugyanakkor a részben mesterségesen élénkített növekedés az elmúlt időszakban némi mérséklődést mutat. A korábban még 50%-kal növekvő beruházások növekedési üteme 20% alá mérséklődött, számos projekt befejezését szándékosan késleltetik. Az alulértékelt jüan a rendkívül alacsony kamatszinttel erőteljes ösztönzést jelent a beruházások növelésére, emiatt számos területen épülnek ki fölös kapacitások. Állami részről is történnek már lépések ezeknek a feleslegeknek a korlátozására.

A kínai gazdaság lassulásával feltehetően az egész ázsiai régió növekedése lassulhat. Bár sokan állítják, hogy a japán GDP meglódulása egyfajta autonóm folyamat eredménye, ennek igazságtartalma erősen vitatható. A Morgan Stanley elemzőjének véleménye szerint a japán növekedés kb. 40-50%-a vezethető vissza Kínára. A kínai lassulással párhuzamosan a legutóbbi japán ipari termelési adatok is a korábbiaknál és a vártnál gyengébbek lettek, a készletek értékesítéshez mért aránya emelkedett. Az utóbbi arány emelkedése arra utal, hogy a kibocsátásban további korrekciók várhatók.

Látható tehát, hogy a legfontosabb keresleti tényező illetve a kínálati oldal növekedésének egyik meghatározójaként számon tartott Kína esetében is számos kérdőjel mutatkozik. Kína esetében jó esély van egy "puha landolás"-ra, emellett az USA-ban a költségvetési és monetáris stimuláció kifulladásával a kereslet növekedési dinamikája az eszközbuborékok megszűnésével érezhetően mérséklődhet. Ezek a tényezők az egész világgazdaság növekedési ütemét csökkenthetik, tehát lényeges növekedési kockázatot jelent a növekedés ezen fajta kiegyensúlyozatlansága.

Kiderült az igazság: hihetetlen, mennyit kénytelenek robotolni a magyar dolgozók

Bár nem sokkal, de az uniós átlagnál valamivel többet dolgoztak a magyarok egy adott héten tavaly.

Öt éven belül bevezethetik a négynapos munkahetet ezen a helyen: rengeteg embert érint

A felmérés szerint a vállalatok akár fele (48%) már most is kínál négynapos munkahetet.

Kevés a feltétel, sok a lehetőség: parkolóőrként is jól kereshetsz, de nem mindegy hol

A parkolóőrök elengedhetetlen szerepet töltenek be a városi rend fenntartásában, miközben fizetésük jelentősen eltérhet régiónként, de ami közös, hogy igen kevés bért kapnak.

Nagy változás közeledik a magyar fizetésekkel kapcsolatban: ennek sokan nem fognak örülni

Jövő nyártól Magyarországon is életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv.

Óriási gazdasági ziccert hagy ki Magyarország: ez lehet a felvirágzás kulcsa, mitől félünk?

Alig adott ki tavalyelőtt olyan kék kártyát Magyarország, ami a harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek adna letelepedési és munkavállalási engedélyt.

Elindult a szavazás: legyen munkaszüneti nap december 24-e Magyarországon?

A december 24-i munkaszüneti nap régóta borzolja a kedélyeket a magyar közéletben, rengeteg alkalommal nyújtottak már be törvénymódosító javaslatot az új munkaszüneti nap kapcsán.

Rájár a rúd a legendás magyar gyár dolgozóira: megszületett az ítélet, milliárdoktól esnek el

A Kúria döntése alapján jogszerű volt a Dunaferr kollektív szerződésének 2020-as felmondása.

Egy lépéssel közelebb az újabb munkaszüneti nap Magyarországon: már örülhetnek a dolgozók?

Hitelesítette a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazási kezdeményezést az NVB.

Hol van ehhez képest Ausztria, Svájc? Ez a közeli ország lehet a menekülő magyarok Kánaánja

Luxemburg nemcsak Európa egyik leggazdagabb, hanem a magyar munkavállalók számára is különösen vonzó célország.

Fontos dologra figyelmeztet a NAV: érdemes ennek utána nézni

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az idén is több mint 5,6 millió adózónak készített szja-bevallási tervezetet.

Elmegy mellettünk egész Európa: semmit nem ér, amit a magyar melós 2025-ben csinál?

Cikkünkben arra keressük a választ, van-e most gazdaságilag "jó" munkahely Magyarországon.

Újabb toborzási hullám indult a gyorséttermekben: akár 480 ezret is kereshetsz, végzettség nélkül

A gyorséttermi állások egyre vonzóbb alternatívát kínálnak a hazai munkapiacon.

NAV: több mint 900 ezren ajánlották fel elektronikusan adójuk 1+1 százalékát

Megszólalt a NAV: több mint 900 ezren ajánlották fel elektronikusan adójuk 1+1 százalékát.

Ez az idei év legstresszmentesebb szakmája: jól megfizetik, végzettség sem kell

A munkahelyi stressz ma már szinte mindenki életének része, ám egy átfogó amerikai felmérés szerint vannak olyan foglalkozások, amelyek jelentősen kevesebb idegi megterheléssel járnak.

Így siklik ki sok magyar élete egy szempillantás alatt: elég egy rossz lépés, és oda a munkájuk

Az állásban lévő fiatalok 51 százaléka érzi biztosnak a pozícióját.

Ilyen csodavízumokkal kezdenek új életet magyarok a mesés délen: Európából sem kell kilépniük

Portugália egyre népszerűbb célpont a külföldi munkavállalók körében: a 2025-ös évben a minimálbér 1 015 euróra (kb. 410 ezer forintra), az átlagfizetés pedig 1 670...

Ezért lép le az országból minden évben több tízezer magyar: rengetegen dolgoznak kint

Minden tizedik magyar munkavállaló rendelkezik már külföldi tapasztalattal, a legnépszerűbb célországok közé tartozik Nagy-Britannia és Németország is.

Új csodameló hódít Magyarországon: simán meggazdagodhat, aki még időben vág bele

Űrmérnöknek lenni ma már nem sci-fi: a sztereotípiákkal ellentétben ráadásul sokkal többről szól, mint pusztán csillagászati megfigyelésekről, vagy űrhajók tervezéséről.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír