Fokozódó inflációs nyomás és további várható kamatemelések Lengyelországban, ismét jól jön a forintnak?

Pénzcentrum

2004. július 6. 14:14

A Lengyel Központi Bank kormányzó-helyettese egy, az Európai Uniós csatlakozás és árak alakulásának összefüggéseit vizsgáló konferencián kifejtette, hogy a bank megítélése szerint önmagában az EU árfelhajtó hatása nem jelentős, az emelkedő inflációban jóval nagyobb szerepet játszik a gyors gazdasági növekedés, és az élelmiszerárak emelkedése. A lengyel jegybank illetékese további kamatemeléseket helyezett kilátásba az inflációs folyamatok várható alakulásától függően - tudósított a Reuters. Részben a múlt heti vártnál nagyobb lengyel kamatemelést követően a forint lendületes erősödést mutatott az euróval szemben, és azóta is a múlt szerdán elért szint közelében ingadozik. A várható további kamatemelésekkel összefüggésben azonban egyelőre kérdéses, hogy azok milyen reakciókat válthatnak ki a magyar devizapiacon.

Krzysztof Rybinski kormányzó-helyettes a konferencián elmondta, hogy az igen dinamikus gazdasági növekedéssel összefüggő fokozódó belső kereslet egyre növekvő inflációs feszültséget okozhat az elkövetkezendő időszakban Lengyelországban.

A lengyel infláció májusban 3.4%-ra emelkedett az áprilisi 2.2%, és a márciusi 1.7%-os éves inflációs adatokat követően. Rybinski elmondta, hogy a jegybank júniusra a májusi 3.4%-ot követően 4% körüli pénzromlási ütemet vár, azaz tovább folytatódik a lendületes inflációemelkedési trend.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A jegybanki illetékes bár érezhetőnek nevezte az ország EU-csatlakozásából eredő inflációemelkedést (mely a májusi több mint 1%-os inflációs ugrásnak mindössze a felét tette ki, és a bank várakozásai szerint az év egészében összesen 0.9% lehet a csatlakozásból eredő pótlólagos inflációemelkedés), ugyanakkor kiemelte az élelmiszerárak felől mutatkozott árnyomást, mely Rybinski elmondása szerint egyre kisebb jelentőségű. Júliusban és augusztusban a szezonális ingadozásoknak megfelelően az élelmiszerárak csökkenésére számítanak a lengyel jegybank szakértői.

A konferencián elhangzott, hogy az olaj-, illetve a nyersanyagáraknál jelentkező, részben a világgazdasági kereslet emelkedésével összefüggő áremelkedés továbbra is érezhető inflációs nyomást gerjeszt, mely nem csak Lengyelországban érezhető.

A lengyel gazdaság a néhány héttel ezelőtti adatok alapján 2004. első negyedévében 6.9%-kal bővült, mely 1997. III. negyedéve óta a leggyorsabb bővülési ütemet jelenti. A jegybank várakozásai szerint a GDP az idei második negyedévben is 6%-os ütemben bővülhet, így a keresleti oldal felől jelentkező árfelhajtó hatás továbbra is érezhető lesz a belföldi árak alakulásában.

A lengyel jegybank a múlt héten a várakozásokat meghaladó mértékben 50 bázisponttal emelte az irányadó rátáját, mely így 5.75%-ra emelkedett. A jegybank középtávú inflációs célkitűzése egészen az euró bevezetéséig az, hogy a fogyasztói áremelkedés ütemét az 1.5-3.5%-os sávban tartsa, és az inflációs adatokon túl természetesen az inflációs várakozások alakulására is nagy hangsúlyt fektet az intézmény.

Rybinski kijelentette, hogy a lengyel jegybank szorosan figyeli az inflációs folyamatokat, és ha szükségét, látja, akkor további kamatemelésektől sem riad vissza. A piacok jelenleg az év hátralévő részére mintegy 50-100 bázispontos kamatemelést áraznak.

A régiós devizák egy korábbi cikkünk alapjánbár hosszabb távon mérsékelt együttmozgást mutatnak, ugyanakkor az egyes devizák euróval, illetve dollárral szembeni kurzusait az adott ország makrogazdasági fundamentumai is hangsúlyosan befolyásolják. Míg Lengyelországban kamatemelések várhatók, addig hazánkban - az elemzők többsége szerint jórészt az őszi hónapoktól - várhatóan lendületesebb kamatcsökkentések következhetnek. Egyelőre nehéz megítélni a további lengyel kamatemelések várható hatásait a forintpiacra, ugyanakkor az eddigi tapasztalatok szerint feltételezhető, hogy azok elsődleges reakcióként a forintárfolyam erősödését okozhatják. Az egyszeri nagyobb ingadozásokon túl a hosszabb távú hatások már kérdésesek, azt nemzeti és egyéb globális hatások is érdemben befolyásolják.

Ki nem találod, mi a siker igazi titka: jó emberi kapcsolatok, egészség vagy a pénz?

Vajon mennyire számít a siker? És mit értünk egyáltalán alatta? Pénzt, karriert, elismerést, vagy valami egészen mást? Mutatjuk!

Kíméletlen ultimátumot adtak a legfiatalabb munkavállalók: ha ezt meglépi a cég, azonnal felállnak az asztaltól

A legfiatalabb munkavállalói generáció tudatosabb a munkahelyi jóllét kereteit illetően: ők reagálnak legerősebben a túlzott munkaterhelésre.

Több mint ezer dolgozójától vált meg egy népszerű magyarországi üzletlánc: kiderült, mi áll a háttérben

Egyetlen év alatt 1280 fővel csökkent az Aldi magyarországi munkavállalóinak száma.

Dúlnak az indulatok a magyar munkahelyeken: senki sincs biztonságban - sanyarú idők várnak a dolgozókra

Egy év alatt jelentősen megnőtt a munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalom a magyarok körében: minden ötödik válaszadó valós veszélyként éli meg, hogy elveszítheti az állását.

Félmilliós kezdőfizu és ingyen szállás vár a Francia Idegenlégióban, ezeket a feltételeket kell teljesítened, ha be akarsz kerülni

Öt év szolgálati idő után francia állampolgárság is járhat, de az odáig vezető út rendkívül megterhelő.

Drámai ellentét a magyar munkaerőpiacon: eltűnt 1300 dolgozó az Aldinál egy év alatt

Az Aldinál immár tizenharmadik hónapja tart a létszámcsökkenés, a munkaerő-kölcsönző cégeknél pedig az élénkülés jelei látszanak.

Meglepő igazság derült ki a Tisza vagyonadóról és a KATA visszavezetéséről: csalódhat, aki pénzesőre vár

Hiába a rekordalacsony tao, a magyar adórendszer több területen is kiugró terheket jelent.

Megdöbbentő különbségek az európai adóterhekben: a gyerekes családok járhatnak a legjobban, ha jól választanak országot

Az európai dolgozók között óriási különbségek vannak abban, hogy fizetésük mekkora részét viszi el a személyi jövedelemadó.

Van egy varázs összeg, ami felett a magyarok boldogan maradnak a munkahelyükön: kiderült, mi még az elvárás

A cafeteria a dolgozók szemében nem bérpótlék, hanem a megbecsülés egyik legerősebb jele – derül ki egy 2025-ös cafeteria kutatásából.

Nesze neked szieszta: kiderült, a magyarok pihennek a legtöbbet hétvégén Európában

Az Európai Unióban minden ötödik dolgozó rendszeresen munkába áll hétvégén is, derült ki az Eurostat friss elemzéséből.

Vendégmunkás-stop: megszólalt az egyik legnagyobb munkaerőközvetítő, ez várhat a magyar gazdaságra

A választási eredmény jelentős gazdasági fordulat lehetőségét hordozza magában a Pensum Group Nyrt. szerint.

Vége a titkolózásnak a hazai munkahelyeken: ez a döntés mindent megváltoztat, de van egy bökkenő

Nem készül el határidőre a bértranszparenciáról szóló uniós irányelv hazai átültetése.

Vendégmunkások nélkül hamar térdre rogyna a hazai mezőgazdaság: mi lesz itt, ha életbe lép a Tisza szigorítása?

Júniustól felfüggesztené a vendégmunkások behozatalát a Tisza-kormány, ám a friss adatok szerint több tízezer külföldi dolgozó tartja mozgásban a magyar gazdaság kulcságazatait.

Fordulat a magyar munkaerőpiacon: megtört a sokéves tendencia, ők lettek a bérrendezések igazi nyertesei

Megtört egy évek óta tartó tendencia a hazai munkaerőpiacon.

Kiderült, melyik Fideszes politikus örökli meg Szécsi Zoltán mandátumát: hírhedt figuráról van szó

Horváth tapasztalt politikusnak számít. 1990-ben még az SZDSZ színeiben jutott be az Országgyűlésbe, majd 1992-ben átült a Fidesz soraiba.

Fájdalmas igazságot közölt a munkaügyi szakértő: ezért rokkannak bele a dolgozók a mindennapokba

Hiába ül valaki a medence partján, ha a gondolatai folyamatosan a naptár, a hívások és a céges üzenetek körül forognak.

Újabb Fideszes jelölt jelentette be: hiába jutott be listán, mégsem ül be a parlamentbe

A visszalépés azért is váratlan, mert Szécsi még szerdán is arról beszélt, hogy az Orbán-kormány sportban és mezőgazdaságban elért eredményei miatt vállalta el a politikai...

Óriási tévúton jár rengeteg magyar munkavállaló: sokkal többet dolgoznak észrevétlenül, garantált a kiégés?

A mesterséges intelligencia forradalmával újra megjelentek azok a hangok, amelyek a hagyományos „kilenctől ötig” tartó munkanap eltűnését vizionálják.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír