Kamatdöntés előtt a FED - egy újabb megközelítés, amiről eddig csak keveset hallhattunk

Pénzcentrum
2004. június 29. 15:53

Az elmúlt hetekben, hónapokban a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon egyre inkább központi témává vált a kamatemelési periódus újbóli beindulása, annak szükségessége, illetve időzítésének kérdése. A FED Nyílt Piaci Bizottsága ma kezdi meg kétnapos ülését, melyen a szakértők áttekintik az elmúlt időszak makrogazdasági folyamatait, és ezek alapján határoznak az irányadó refinanszírozási ráta

alakulásának kérdésében. A piac és az elemzők döntő többsége a 46 éves mélyponton lévő ráta 25 bázispontos emelését várja a bizottsági üléstől. Az utóbbi időben mi is sokat foglalkoztunk az amerikai kamatemelés témájával, így az amellett, illetve ellene szóló, már elhangzott érveket nem kívánjuk újból leírni, inkább csak röviden kívánjuk összegezni a gazdasági folyamatokat.

Ugyanakkor felmerült bennünk a kérdés, hogy van-e még olyan fontosabb megközelítés, vagy terület, ami szintén az amerikai kamatemelés irányába mutat, de erről a monetáris szigorítással összefüggésben eddig csak kevés szó esett? Mai írásunkban az amerikai vállalati profitok több évtizedes növekedési csúcsa irányából is megvizsgáljuk a kamatemelés kérdéskörét.



A gazdaság növekedési ütemének 2000-ben kezdődött hirtelen visszaesése 2001-ben recesszióba váltott az Egyesült Államokban, amelyre a FED egy igen erőteljes kamatcsökkentési periódus elindításával válaszolt. A FED Funds Rate 2000. december végi 6%-os értéke alig egy év alatt több mint 4% ponttal csökkent az erőteljes gazdasági visszaesés és az elhúzódó recesszió elkerülésének szándéka miatt. Majd később további kamatvágások következtek, és végül az irányadó ráta 46 éves mélypontját (1%) 2003. júliusában érte el.


Az Egyesült Államok gazdasága (kiheverve a 2001. szeptemberi események hatásait is) 2002-2003-ban lassan kezdett magára találni, egyre nagyobb GDP-bővülési ütemeket produkált, mely magával húzta/húzza más világgazdasági erőközpontok teljesítményét is, főként az exportlehetőségek jelentős bővülésén keresztül.

2002-2003-ban több kritika is érte Alan Greenspant a kamatvágások mértékét, illetve sebességét illetően, de utólag bírálói is belátták, hogy a további kamatcsökkentésekkel helyes utat választott a FED elnöke, amelynek segítségével a deflációs veszély is elkerülhetővé vált. Ez utóbbi tényt azonban csak az elmúlt néhány hónap tükrében lehetett reálisan megítélni, maga Greenspan is csak kb. egy hónapja jelentette ki először hivatalosan, hogy elmúlt a deflációs veszély.

A dinamikus gazdasági növekedés, illetve az erőteljes versenykörnyezet tükrében a meglévő bizonytalanságok miatt (nem egyértelmű fellendülés, szeptember 11. elhúzódó hatása) a piaci szereplők nem tudtak/kívántak élni az áremelések lehetőségével, ami a deflációs veszély realitását hosszabb ideig fenntartotta. Mostanra azonban már változott a helyzet.

Az utóbbi hónapokban a dinamikus világgazdasági növekedés hatására erőteljes emelkedést mutattak a különféle nyersanyagárak (pl. vas, acél, stb.), illetve jórészt keresleti hatások, jórészt pszichológiai tényezők következtében történelmi rekordmagasságok közelébe szöktek az energiahordozók (kőolajtermékek) árai. Főként ez utóbbi miatt váratlan és jelentős inflációs sokkokkal kell(ett) szembe néznie a világ jegybankjainak.

A vállalatok azonban az inputköltségek növekedését eleinte szintén nem kívánták/tudták érvényesíteni értékesítési áraikban, ami szintén fékezte az inflációs nyomást(ill. időben későbbre halasztotta). Az elmúlt hónapok makrostatisztikái alapján ugyanakkor látható, hogy az áremelések egyre inkább beindultak, és az alacsonyabb feldolgozottságú termékek felől fokozatosan átgyűrűznek a magasabb feldolgozottságú termékek irányába, ami fokozatosan egyre erőtejesebb inflációs nyomást fejt ki a gazdaságban.



Az eddig említett tényezők főként az Egyesült Államokban, de a világ számos más országában is egyre inkább az infláció emelkedéséhez vezettek. A volatilisebb energia és élelmiszerek áringadozását kiszűrő maginflációs mutatók arra engedtek következtetni, hogy az inputoldali költségnövekedés fokozatosan átgyűrűzik az egész gazdaságba, ami több ország jegybankját is komolyan elgondolkoztatta az inflációs folyamatok alakulását illetően.

Az inflációs számok láttán a világgazdasági konjunktúra-ciklus harmadik évében több ország jegybankja már a kamatemelés eszközéhez nyúlt, azaz a globális kamatemelési periódus már elkezdődött. Előbb-utóbb a nagyobb gazdasági övezetek központi bankjai is követni kényszerülnek "élenjáró" társaikat, de igen óvatosan kell eljárni a kamatemelésekkel, a kibontakozó gazdasági fellendülés vonatkozásában (a szigorítás akár "derékba is törheti" a gazdasági növekedést).

A kamatemelési ciklust a főbb jegybankok közül még 2003 októberében a Bank of England indította, amelynek döntésében az inflációs veszélyeken túl ingatlanpiaci folyamatok is közre játszottak. A BoE első szigorítását azóta már újabb lépések is követték.


A brit jegybank példáját - bár részben más megfontolásokból - az elmúlt hetekben a svájci, illetve a cseh központi bank is követte, és pénzügyi körökben egyre biztosabbnak tartják azt, hogy a lengyel központi bank is rövidesen (akár már holnap) a kamatemelés eszközéhet nyúl. A 12 tagú euró-zóna májusi inflációs adata 2.5% lett, és feltehetően a következő hónapokban is hasonló inflációs adatok látnak majd napvilágot, ami előbb-utóbb az EKB lépéskényszerét is előre vetíti.


A FED a kamatdöntéseinél az inflációs mutatókon kívül hangsúlyosan figyelembe szokta venni a munkaerő-piaci tendenciákat, melyek egyre inkább kedvező képet mutatnak.

A munkanélküliség 5.6%-ra csökkent május végére, míg a foglalkoztatottak száma az év eleje óta mintegy 1 millió fővel emelkedett. A heti friss munkanélküliek számában mutatkozik némi bizonytalanság, de az sem adhat nagyobb aggodalomra okot, mivel a heti adatok rendre kényelmes távolságra vannak a FED által kritikusnak tartott 400 ezres szinthez képest.



Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)


Láthattuk, hogy a világban elindult a kamatemelési ciklus, és a FED-nek is gyakorlatilag meg van rá minden indoka (inflációs és munkaerő-piaci adatok), hogy a monetáris szigorítás eszközéhez nyúljon. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézménynek már holnap (a kamatdöntés rendszerint a kétnapos ülés másnapján szokott nyilvánosságra kerülni) lehetősége van a monetáris szigorításra.

A következőkben egy eddig az amerikai kamatemelésekkel, illetve az inflációs veszélyekkel csak ritkábban összefüggésbe hozott megvilágításból, a vállalati profitnövekedés oldaláról vizsgáljuk a kérdést.

Az elmúlt időszakban több alkalommal is találkozhattunk olyan multinacionális vállalatokkal, melyek rekordmértékű nyereségekről számoltak beaz Egyesült Államokban a május 31-ével végződött három hónapos periódust követően. Az USA Kereskedelmi Minisztériumának május végi előzetes adatai szerint az adózott vállalati profitok az előző év azonos időszakához mérten 36.7%-kal nőttek, ami 23 éves csúcsot jelent.


Korábban említettük, hogy a vállatok a megnövekedett inputköltségeket csak korlátozott mértékben tudták az áremelések révén a fogyasztókra hárítani, mégis rekordméretű profitokról számoltak be az elmúlt két évben (ami jelentősen emelte a részvényárakat is). Az ábra alapján jól látszik, hogy a hatalmas ütemű profitnövekedések egyik magyarázata a bérjellegű kiadások alakulásában rejlik, azaz a munkabérjellegű jövedelmek bővülési üteme jelentősen elmaradt a dinamikus profitnövekedéstől. (Unit labour cost (ULC): termékegységre eső bérköltség, (Employment cost index (ECI): munkaerőköltség-index).

Míg a vállalati profitok két évtizedes növekedési ütemeket produkáltak az elmúlt negyedévekben, addig a 4 negyedéves ULC és ECI mozgóátlagok (amelyek kisímítják az egyes negyedévek jóval nagyobb ingadozásait) egyértelműen arra utalnak, hogy a vállalatok a béreken eddig "spóroltak".

Még érdekesebb képet kapunk akkor, ha azt is megvizsgáljuk, hogy az amerikai munkavállalók a vállalatok termelékenységétől elszakadó (lemaradó) bérnövekedésért mennyit (mennyivel többet) dogoztak. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint az amerikaiak átlagosan 0.3 órával, illetve a feldolgozóiparon belül 1 teljes órával többet dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt.


Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben a munka termelékenységének növekedése következtében igen jelentősen emelkedtek a vállalati profitok, ugyanakkor a bérnövekedés üteme ettől jóval elmaradt. A tapasztalatok azt mutatták (ld. vállalati profitos ábra), hogy ilyen helyzetekben korábban szorosan követte a bérnövekedési ütem a profitnövekedés bővülését. Az utóbbi hónapokban már láthatóak ennek a jelei.



Érezhető mértékű bérinflációs nyomás egyelőre még nem jelentkezett az amerikai inflációs adatokban, mivel a vállalatok az egyelőre még kissé törékenynek tűnő gazdasági fellendülés miatt eddig határozottan a vállalati profittermelésre helyezték a fő hangsúlyt, a piacon meglehetősen kiélezett verseny folyt.

Egyes közgazdászok azzal érvelnek, hogy a vállalati profitnövekedési csúcsok ellenére nem várható dinamikus bérfelzárkózás, mivel a vállalatok körében az utóbbi hónapokban egyre inkább elterjedt a részmunkaidős (erre Greenspan is felhívta a figyelmet), illetve a határozott idejű foglalkoztatás, továbbá a külföldre történő ún. outsourcing tevékenység egyre nagyobb terjedése is fékezheti a bérdinamikát.

A vállalatok a bizonytalanságok miatt egyelőre óvatosak voltak az új munkaerő felvételével, illetve a béremelési ütem fokozásával. A következő hónapok egyik nagy kérdése lehet, hogy ez meddig maradhat így, milyen tárgyalási pozíciójuk van az amerikai munkavállalóknak a béremelésekért folytatott küzdelmek során.

Bár a piaci verseny továbbra is éles, ugyanakkor több közgazdász szerint a hatalmas profitokból egyre inkább lehetőség nyílna béremelésekre anélkül, hogy az érdemben csökkentené a vállalatok jövedelmezőségi mutatóit. Több elemző szerint is az említett inflációs nyomáson túl egyre növekvő bérinflációs nyomással is számolnia kell a FED-nek.

Az amerikai kamatemeléssel kapcsolatban érdemes még egy tényezőt kiemelni: idén kerül sor az amerikai elnökválasztásra. Az elmúlt hetekben George W. Bush elnök ötödször is Alan Greenspant jelölte a FED-elnöki pozícióba, akit ellenszavazat nélkül választott meg a Szenátus. Hangsúlyozni kell, hogy a FED elnöke már ötödik beiktatásakor hangsúlyozta, hogy nem kívánja kitölteni az újabb négy éves periódust (és természetesen nem akarja magát újra jelöltetni).

Amennyiben a Bush adminisztráció újraválasztási esélyeinek növelése érdekében jelentős fiskális expanzióba (pl. béremelésekbe) kezdene, úgy az tovább erősítené az inflációs nyomást a gazdaságban, melyre a FED feltehetően a kívántnál erőteljesebb kamatemeléssel válaszolna. Az amerikai lakosság jelentős mértékű eladósodottságán (pl. jelzáloghitelek folyó kiadások finanszírozására) keresztül azonban a kamatemelések érdemben csökketnhetnék Bush elnök újraválasztási esélyeit. És ne felejtsük el, hogy Alan Greenspan már több elnök idején is a FED vezetője volt...

HR BLOGGER
laskainelli  |  2024.03.26 12:00
A házasság egy olyan szövetséget jelentene, amelynek mélysége biztonságot és figyelmet biztosít a fe...
hrdoktor  |  2024.03.26 10:32
A stressz negatív hatásairól szinte mindenki hallott, de az eustressz, vagyis a pozitív stressz egés...
perfekt  |  2024.03.12 11:42
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainál előfordul, hogy a kérelmező több ellátást kap a jog sze...
coachco  |  2024.03.03 12:47
Most belegondolva abba, a Föld, föld...! című könyve után, hogy Márai távozása és az én ifjúkorom kö...
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm