Nemcsak az EB-n csaptak össze a németek és a hollandok

A hétfői brüsszeli külügyminiszteri találkozót követően egy megbeszélésen az illetékesek azt vitatták meg, hogy az Európai Bizottságnak mekkora "beleszólása" lehessen az egyes tagországok gazdaságpolitikájának alakításába. Míg Németország - Lengyelországgal, Olaszországgal és Görögországgal együtt - azt szeretné elérni, hogy a brüsszeli Bizottságnak ne legyen többé joga figyelmeztetni, és ezt követően büntetést kiszabni az egyes tagállamokra a megengedett költségvetési deficithatár (3% az adott ország GDP-jének arányában) túllépése esetén.

Ezzel szemben Hollandia képviselői határozottan amellett foglaltak állást, hogy minden erejükkel harcolni fognak azért, hogy a Bizottság továbbra is jogosult legyen "megfeddni" a túlköltekező tagállamokat, sőt szélesíthető legyen a bizottsági jögkör. A hollandokhoz csatlakozva a luxemburgi külügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy országa "a végsőkig harcolni" fog a Bizottság szélesebb körű jogainak eléréséért.

Németország feltehetően azért próbálja meg elérni a Bizottság hatáskörének csökkentését, mert több előrejelzés szerint idén is - már a negyedik egymást követő évben - meg fogja haladni 3%-os deficithatárt. (Egyesek szerint "hangulatjavító" intézkedések hatására ez jövőre is könnyen bekövetkezhet, mivel a Németországban 2006-ban választások lesznek, ráadásul a hétvégi EP-választáson súlyos vereséget szenvedett a német kormánykoalíció.) Ezzel szemben a kisebb országok rendszerint könnyebben teljesíteni tudják a sokak által bírált előírást.

Mint emlékezetes, tavaly Németországnak és Franciaországnak sikerült elérnie, hogy függesszék fel az ellenük elindított ún. túlzott deficit eljárásokat, melyeknek eredményeként mindkét ország súlyos pénzbüntetésekre számíthatott volna. Az elmúlt időszakban többen is bírálták a 3%-os államháztartási hiányra vonatkozó előírást, amelyet - különösen recesszió közeli gazdasági helyzetben - túlzottan szigorúnak értékeltek.

Az elmúlt időszakban több magas rangú EU-diplomata is úgy fogalmazott, hogy különösen az új EU-tagállamok esetében nagyfokú rugalmassággal kell kezelni a Stabilitási Egyezményben rögzített szabályt, és figyelembe kell venni a nagymértékű strukturállis átalakítások jelentős költésgvetési vonzatát. Bár hivatalosan minden EU-tagállamnak be kell tartania a 3%-os deficit-előírást, ugyankkor az EU Monetáris Bizottságának szóvivője több nyilatkozatában is azt hangoztatta, hogy az új tagállamoknak várhatóan megengedik, hogy a saját konvergenciaprogramjukban vázolt ütemben csökkentsék az előírt szint alá a költségvetési hiányt.

Hazánk az egy hónapja benyújtott konvergenciajelentésben az euró bevezetésére 2010. január elsejét jelölte meg céldátumként, és arról biztosította az EU iletékeseit, hogy a költésgetési hiány lefaragásának sebessége évente elérni a GDP 0.5%-át.