Mikor volt utoljára sorkötelezettség Magyarországon? Tudd meg, mik a kilátások, visszatérhet-e a sorkatonaság Magyarország életébe. Ki a sorkatona, mik a sorkatona feladatai?
A Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésének eredményeként a KSH 2004. májusától rendszeresen közli az ún. változatlan adótartalmú árindex (VAI) alakulását. A VAI az ún. indirekt adók változásának az érintett árakra gyakorolt azonnali, közvetlen hatását szűri ki, azaz azt méri, hogy mekkora lenne az infláció, ha a viszonyítási (bázis) időszakhoz képest nem változtak volna a fogyasztói termékeket és szolgáltatásokat terhelő adók. Az új árindex azt mutatja, hogy az év elején életbe lépett adóváltozások áprilisra már több mint 2%-kal növelték a fogyasztói árindex mértékét, azaz ha nem következtek volna be az adóváltozások, akkor ismét megindult volna a dezinflációs trend. Az adóemeléseknél fontos kiemelni, hogy ezek egyszeri hatások, azaz 2005-től a bázishatás miatt már nem jelennek meg a fogyasztói árindexben. Az idei évben "megugró" inflációból azért is célszerű kiszűrni az adóváltozások hatását, mert a jelenlegi magasabb inflációs adatok jelentősen befolyásolhatják az inflációs várakozásokat, amelyek fékezésére a jegybank jelentős hangsúlyt fektet. Ennek a stratégiának a sikeréről feltehetően csak hónapok múlva lehet nagyobb bizonyossággal nyilatkozni, ugyanis kérdéses, hogy a megemelkedett infláció mellett a gazdasági szereplők mennyire hiszik el, hogy a gyorsabb drágulás csak egy átmeneti időszakra terjed ki.
A nemzetközi gyakorlatban sem ismeretlen változatlan adótartalmú árindex számítását hazánkban az indirekt adók idei általános emelése tette szükségessé, hogy a hosszú távú inflációs folyamatok nyomon követése érdekében a fogyasztói árindexből kiszűrésre kerüljenek a különböző adóváltozások (dez)inflációs folyamatokat torzító hatásai.
Mint emlékezetes, az ÁFA-kulcsok 2004. januártól jelentős mértékben változtak, a korábbi 0, 12, illetve 25%-os ÁFA-kulcsokat 5, 15, illetve 25%-os kulcsok váltották fel, és néhány jelentősebb tétel (pl. elektromos energia) esetében átsorolások is történtek. A VAI a lakossági fogyasztást terhelő indirekt adónemek közül az ÁFA, a jövedéki adó, a fogyasztási adó, valamint az új személygépkocsik regisztrációs adójának hatását tudja kiszűrni.
A mutató képzésénél a feltétel az adótörvények bázis időszakbeli (azaz 2003-as) állapotban való változatlansága. A mutató előnye, hogy csak akkor mutat eltérést a fogyasztói árindextől, ha a bázisidőszakhoz képest változtak az adók. Ekkor az indirekt adók változása magától értetődően jelentősen befolyásolhatja az infláció mértékét, de ez a hatás csak egyszeri, az adórendszer megváltozásához köthető.
A KSH az MNB-vel együttműködve az Eurostat által javasolt módszertant elfogadva 2002. decemberéig visszamenően - a számításoknál mindig az egyedi fogyasztói árindexekből kiindulva - kiszámította az egyedi változatlan adótartalmú árindexeket, majd ezeket a fogyasztói árindexhez használt súlyokkal összesúlyozta.
A változatlan adótartalmú árindex - hasonlóan a fogyasztói árindexhez - előző év decemberi bázison kerül kiszámításra, az első ilyen bázis 2002. decembere. Ebből következően az előző hónaphoz viszonyított változatlan adótartalmú árindexek 2003. januártól, míg az előző év azonos időszakához viszonyított indexek 2004. januártól állnak rendelkezésre. A grafikonon jól látszik, hogy az indirekt adóemelések jelentősen módosították az inflációs adatokat. A tényleges és az adóváltozások nélküli infláció (VAI) közötti egyes hónapokban mért különbségek kumulálásakor láthatjuk, hogy az áprilisi 6.9%-os infláció 2.3%-át, mintegy 30%-át az adóváltozások hatásai teszik ki. A KSH legutóbbi áprilisi inflációs számainak közzétételekor megjegyezte, hogy 2004. első négy hónapjában a 4.2%-os fogyasztói áremelkedés 45 százalékát az áfa és jövedéki adóváltozások okozták. Fontos kiemelni, hogy a VAI azt mutatja: az adóváltozások nélkül újból megindult volna a dezinflációs trend.
Az adórendszerben történt változások elhatározásakor még nem lehetett pontosan tudni, hogy azok milyen mértékben emelik majd az inflációt, hogyan alakul majd az inflációs pálya, és a magasabb inflációs értékek hogyan befolyásolják majd az inflációs várakozások alakulását. Egyfelől tehát kérdéses, hogy az adóemeléseket a kereskedők milyen mértékben illetve időzítés mellett hárítják át a fogyasztókra. A másik probléma, hogy az adóemelések hatását mennyire értelmezik tartósnak az egyes gazdasági szereplők, mennyire tartanak attól, hogy az infláció ezen a szinten beragad vagy esetleg még emelkedik is. Ha az év második felében valóban visszaáll a dezinfláció, az árindex ismét csökkenést mutat, akkor esély van arra, hogy a jövő évi bértárgyalásokon nem a megemelkedett infláció mellett kalkulálnak az egyes felek.
A márciusi és áprilisi, a várakozásoknál lényegesen kedvezőbb inflációs adatok megjelenése előtt több szakértő a nyári hónapokra az inflációs pálya 7.5-8.0% közötti tetőzését várta, melyet követően lassú mérséklődés mellett decemberre 6.5-7.0% közé tették az előző év azonos időszakához mért pénzromlási ütemet. Mostanra az elemzők többsége már 7% körüli csúcsponttal és mérsékelt dezinflációval számol, év végére a piac már jellemzően 5-6% közötti értékeket prognosztizál. A vállalatok körében végzett felmérések arra utalnak, hogy az inflációs várakozások nem változtak számottevően, azaz a piaci szereplőkben az adóváltozások átmeneti inflációnövelő hatása tudatosult, ami segítheti a dezinflációs trend újraindulását.
Annak ellenére sem ül hamarabb tárgyalóasztalhoz a munkavállalói és munkaadói oldal, hogy az első negyedéves GDP-adatok kimondottan csúnya meglepetést okoztak.
Május 20-ig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által készített szja-bevallási tervezetet.
Április közepén még biztosnak tűnt a 13 százalékos minimálbér-emelés 2026-ra, de a gyengébb gazdasági teljesítmény sok dolgot átírt.
Egy amerikai nyári diákmunka első ránézésre csábító lehetőségnek tűnik: a magyar egyetemisták angolt tanulhatnak, világot láthatnak, pénzt kereshetnek – de vajon megéri mindez anyagilag is?
Bár nem sokkal, de az uniós átlagnál valamivel többet dolgoztak a magyarok egy adott héten tavaly.
A felmérés szerint a vállalatok akár fele (48%) már most is kínál négynapos munkahetet.
A parkolóőrök elengedhetetlen szerepet töltenek be a városi rend fenntartásában, miközben fizetésük jelentősen eltérhet régiónként, de ami közös, hogy igen kevés bért kapnak.
Jövő nyártól Magyarországon is életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv.
Alig adott ki tavalyelőtt olyan kék kártyát Magyarország, ami a harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek adna letelepedési és munkavállalási engedélyt.
A december 24-i munkaszüneti nap régóta borzolja a kedélyeket a magyar közéletben, rengeteg alkalommal nyújtottak már be törvénymódosító javaslatot az új munkaszüneti nap kapcsán.
A Kúria döntése alapján jogszerű volt a Dunaferr kollektív szerződésének 2020-as felmondása.
Hitelesítette a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazási kezdeményezést az NVB.
Luxemburg nemcsak Európa egyik leggazdagabb, hanem a magyar munkavállalók számára is különösen vonzó célország.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az idén is több mint 5,6 millió adózónak készített szja-bevallási tervezetet.
Cikkünkben arra keressük a választ, van-e most gazdaságilag "jó" munkahely Magyarországon.
A gyorséttermi állások egyre vonzóbb alternatívát kínálnak a hazai munkapiacon.
Megszólalt a NAV: több mint 900 ezren ajánlották fel elektronikusan adójuk 1+1 százalékát.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching | 2025.05.19 17:04
"Az élet lényege a munka." - döntötte el a kínai Fuyao gyár nagyhatalmú elnöke, bár még neki is volt...
perfekt | 2025.05.19 12:13
Az év végi zárás a vállalkozások számára nem csupán adminisztratív feladat, hanem a pénzügyi átlátha...
laskainelli | 2025.05.18 14:27
Egy kapcsolat elején minden könnyűnek tűnik, hiszen a rózsaszín ködben elég egy mosoly, egy üzenet,...
hrdoktor | 2025.05.15 11:04
A baj nem jár egyedül: a pollenallergiát nemcsak az adott növény virágpora válthatja ki, hanem a ker...
kovacstunde | 2025.05.10 08:00
Egy elismert kortárs magyar író regényét olvasom. Jól szerkesztett, olvasmányos mű. A történet közép...
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2025. május 19.
2025. május 19.
2025. május 19.
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
Csatlakozz Magyarország legnagyobb zöld térképéhez és találd meg a környezetbarát helyeket könnyedén a beeco app segítségével (x)
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
Erről ne maradj le!
-
Az újratölthető flakonok a kozmetikai iparba is betörtek (+Videó)
A Respray flakonokat már 30 üzletben tölthetjük újra.
Ajánlatunk
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
HRCENTRUM legolvasottabb
1
2
3
KONFERENCIA
Tovább
Portfolio Gen Z Fest 2025
Egy fesztivál, ami Neked szól!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2025. május 19. 20:07
Pénzcentrum | 2025. május 19. 19:03
Agrárszektor | 2025. május 19. 20:31