Mennyi lenne az infláció adóemelések nélkül - tart a dezinfláció (?)

Pénzcentrum

2004. május 20. 09:30

A Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésének eredményeként a KSH 2004. májusától rendszeresen közli az ún. változatlan adótartalmú árindex (VAI) alakulását. A VAI az ún. indirekt adók változásának az érintett árakra gyakorolt azonnali, közvetlen hatását szűri ki, azaz azt méri, hogy mekkora lenne az infláció, ha a viszonyítási (bázis) időszakhoz képest nem változtak volna a fogyasztói termékeket és szolgáltatásokat terhelő adók. Az új árindex azt mutatja, hogy az év elején életbe lépett adóváltozások áprilisra már több mint 2%-kal növelték a fogyasztói árindex mértékét, azaz ha nem következtek volna be az adóváltozások, akkor ismét megindult volna a dezinflációs trend. Az adóemeléseknél fontos kiemelni, hogy ezek egyszeri hatások, azaz 2005-től a bázishatás miatt már nem jelennek meg a fogyasztói árindexben. Az idei évben "megugró" inflációból azért is célszerű kiszűrni az adóváltozások hatását, mert a jelenlegi magasabb inflációs adatok jelentősen befolyásolhatják az inflációs várakozásokat, amelyek fékezésére a jegybank jelentős hangsúlyt fektet. Ennek a stratégiának a sikeréről feltehetően csak hónapok múlva lehet nagyobb bizonyossággal nyilatkozni, ugyanis kérdéses, hogy a megemelkedett infláció mellett a gazdasági szereplők mennyire hiszik el, hogy a gyorsabb drágulás csak egy átmeneti időszakra terjed ki.

A nemzetközi gyakorlatban sem ismeretlen változatlan adótartalmú árindex számítását hazánkban az indirekt adók idei általános emelése tette szükségessé, hogy a hosszú távú inflációs folyamatok nyomon követése érdekében a fogyasztói árindexből kiszűrésre kerüljenek a különböző adóváltozások (dez)inflációs folyamatokat torzító hatásai.

Mint emlékezetes, az ÁFA-kulcsok 2004. januártól jelentős mértékben változtak, a korábbi 0, 12, illetve 25%-os ÁFA-kulcsokat 5, 15, illetve 25%-os kulcsok váltották fel, és néhány jelentősebb tétel (pl. elektromos energia) esetében átsorolások is történtek. A VAI a lakossági fogyasztást terhelő indirekt adónemek közül az ÁFA, a jövedéki adó, a fogyasztási adó, valamint az új személygépkocsik regisztrációs adójának hatását tudja kiszűrni.

A mutató képzésénél a feltétel az adótörvények bázis időszakbeli (azaz 2003-as) állapotban való változatlansága. A mutató előnye, hogy csak akkor mutat eltérést a fogyasztói árindextől, ha a bázisidőszakhoz képest változtak az adók. Ekkor az indirekt adók változása magától értetődően jelentősen befolyásolhatja az infláció mértékét, de ez a hatás csak egyszeri, az adórendszer megváltozásához köthető.

A KSH az MNB-vel együttműködve az Eurostat által javasolt módszertant elfogadva 2002. decemberéig visszamenően - a számításoknál mindig az egyedi fogyasztói árindexekből kiindulva - kiszámította az egyedi változatlan adótartalmú árindexeket, majd ezeket a fogyasztói árindexhez használt súlyokkal összesúlyozta.

A változatlan adótartalmú árindex - hasonlóan a fogyasztói árindexhez - előző év decemberi bázison kerül kiszámításra, az első ilyen bázis 2002. decembere. Ebből következően az előző hónaphoz viszonyított változatlan adótartalmú árindexek 2003. januártól, míg az előző év azonos időszakához viszonyított indexek 2004. januártól állnak rendelkezésre. A grafikonon jól látszik, hogy az indirekt adóemelések jelentősen módosították az inflációs adatokat. A tényleges és az adóváltozások nélküli infláció (VAI) közötti egyes hónapokban mért különbségek kumulálásakor láthatjuk, hogy az áprilisi 6.9%-os infláció 2.3%-át, mintegy 30%-át az adóváltozások hatásai teszik ki. A KSH legutóbbi áprilisi inflációs számainak közzétételekor megjegyezte, hogy 2004. első négy hónapjában a 4.2%-os fogyasztói áremelkedés 45 százalékát az áfa és jövedéki adóváltozások okozták. Fontos kiemelni, hogy a VAI azt mutatja: az adóváltozások nélkül újból megindult volna a dezinflációs trend.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az adórendszerben történt változások elhatározásakor még nem lehetett pontosan tudni, hogy azok milyen mértékben emelik majd az inflációt, hogyan alakul majd az inflációs pálya, és a magasabb inflációs értékek hogyan befolyásolják majd az inflációs várakozások alakulását. Egyfelől tehát kérdéses, hogy az adóemeléseket a kereskedők milyen mértékben illetve időzítés mellett hárítják át a fogyasztókra. A másik probléma, hogy az adóemelések hatását mennyire értelmezik tartósnak az egyes gazdasági szereplők, mennyire tartanak attól, hogy az infláció ezen a szinten beragad vagy esetleg még emelkedik is. Ha az év második felében valóban visszaáll a dezinfláció, az árindex ismét csökkenést mutat, akkor esély van arra, hogy a jövő évi bértárgyalásokon nem a megemelkedett infláció mellett kalkulálnak az egyes felek.

A márciusi és áprilisi, a várakozásoknál lényegesen kedvezőbb inflációs adatok megjelenése előtt több szakértő a nyári hónapokra az inflációs pálya 7.5-8.0% közötti tetőzését várta, melyet követően lassú mérséklődés mellett decemberre 6.5-7.0% közé tették az előző év azonos időszakához mért pénzromlási ütemet. Mostanra az elemzők többsége már 7% körüli csúcsponttal és mérsékelt dezinflációval számol, év végére a piac már jellemzően 5-6% közötti értékeket prognosztizál. A vállalatok körében végzett felmérések arra utalnak, hogy az inflációs várakozások nem változtak számottevően, azaz a piaci szereplőkben az adóváltozások átmeneti inflációnövelő hatása tudatosult, ami segítheti a dezinflációs trend újraindulását.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: Kirgizisztán és Vietnam a top küldőországok között

Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír