A Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésének eredményeként a KSH 2004. májusától rendszeresen közli az ún. változatlan adótartalmú árindex (VAI) alakulását. A VAI az ún. indirekt adók változásának az érintett árakra gyakorolt azonnali, közvetlen hatását szűri ki, azaz azt méri, hogy mekkora lenne az infláció, ha a viszonyítási (bázis) időszakhoz képest nem változtak volna a fogyasztói termékeket és szolgáltatásokat terhelő adók. Az új árindex azt mutatja, hogy az év elején életbe lépett adóváltozások áprilisra már több mint 2%-kal növelték a fogyasztói árindex mértékét, azaz ha nem következtek volna be az adóváltozások, akkor ismét megindult volna a dezinflációs trend. Az adóemeléseknél fontos kiemelni, hogy ezek egyszeri hatások, azaz 2005-től a bázishatás miatt már nem jelennek meg a fogyasztói árindexben. Az idei évben "megugró" inflációból azért is célszerű kiszűrni az adóváltozások hatását, mert a jelenlegi magasabb inflációs adatok jelentősen befolyásolhatják az inflációs várakozásokat, amelyek fékezésére a jegybank jelentős hangsúlyt fektet. Ennek a stratégiának a sikeréről feltehetően csak hónapok múlva lehet nagyobb bizonyossággal nyilatkozni, ugyanis kérdéses, hogy a megemelkedett infláció mellett a gazdasági szereplők mennyire hiszik el, hogy a gyorsabb drágulás csak egy átmeneti időszakra terjed ki.
A nemzetközi gyakorlatban sem ismeretlen változatlan adótartalmú árindex számítását hazánkban az indirekt adók idei általános emelése tette szükségessé, hogy a hosszú távú inflációs folyamatok nyomon követése érdekében a fogyasztói árindexből kiszűrésre kerüljenek a különböző adóváltozások (dez)inflációs folyamatokat torzító hatásai.
Mint emlékezetes, az ÁFA-kulcsok 2004. januártól jelentős mértékben változtak, a korábbi 0, 12, illetve 25%-os ÁFA-kulcsokat 5, 15, illetve 25%-os kulcsok váltották fel, és néhány jelentősebb tétel (pl. elektromos energia) esetében átsorolások is történtek. A VAI a lakossági fogyasztást terhelő indirekt adónemek közül az ÁFA, a jövedéki adó, a fogyasztási adó, valamint az új személygépkocsik regisztrációs adójának hatását tudja kiszűrni.
A mutató képzésénél a feltétel az adótörvények bázis időszakbeli (azaz 2003-as) állapotban való változatlansága. A mutató előnye, hogy csak akkor mutat eltérést a fogyasztói árindextől, ha a bázisidőszakhoz képest változtak az adók. Ekkor az indirekt adók változása magától értetődően jelentősen befolyásolhatja az infláció mértékét, de ez a hatás csak egyszeri, az adórendszer megváltozásához köthető.
A KSH az MNB-vel együttműködve az Eurostat által javasolt módszertant elfogadva 2002. decemberéig visszamenően - a számításoknál mindig az egyedi fogyasztói árindexekből kiindulva - kiszámította az egyedi változatlan adótartalmú árindexeket, majd ezeket a fogyasztói árindexhez használt súlyokkal összesúlyozta.
A változatlan adótartalmú árindex - hasonlóan a fogyasztói árindexhez - előző év decemberi bázison kerül kiszámításra, az első ilyen bázis 2002. decembere. Ebből következően az előző hónaphoz viszonyított változatlan adótartalmú árindexek 2003. januártól, míg az előző év azonos időszakához viszonyított indexek 2004. januártól állnak rendelkezésre. A grafikonon jól látszik, hogy az indirekt adóemelések jelentősen módosították az inflációs adatokat. A tényleges és az adóváltozások nélküli infláció (VAI) közötti egyes hónapokban mért különbségek kumulálásakor láthatjuk, hogy az áprilisi 6.9%-os infláció 2.3%-át, mintegy 30%-át az adóváltozások hatásai teszik ki. A KSH legutóbbi áprilisi inflációs számainak közzétételekor megjegyezte, hogy 2004. első négy hónapjában a 4.2%-os fogyasztói áremelkedés 45 százalékát az áfa és jövedéki adóváltozások okozták. Fontos kiemelni, hogy a VAI azt mutatja: az adóváltozások nélkül újból megindult volna a dezinflációs trend.
Az adórendszerben történt változások elhatározásakor még nem lehetett pontosan tudni, hogy azok milyen mértékben emelik majd az inflációt, hogyan alakul majd az inflációs pálya, és a magasabb inflációs értékek hogyan befolyásolják majd az inflációs várakozások alakulását. Egyfelől tehát kérdéses, hogy az adóemeléseket a kereskedők milyen mértékben illetve időzítés mellett hárítják át a fogyasztókra. A másik probléma, hogy az adóemelések hatását mennyire értelmezik tartósnak az egyes gazdasági szereplők, mennyire tartanak attól, hogy az infláció ezen a szinten beragad vagy esetleg még emelkedik is. Ha az év második felében valóban visszaáll a dezinfláció, az árindex ismét csökkenést mutat, akkor esély van arra, hogy a jövő évi bértárgyalásokon nem a megemelkedett infláció mellett kalkulálnak az egyes felek.
A márciusi és áprilisi, a várakozásoknál lényegesen kedvezőbb inflációs adatok megjelenése előtt több szakértő a nyári hónapokra az inflációs pálya 7.5-8.0% közötti tetőzését várta, melyet követően lassú mérséklődés mellett decemberre 6.5-7.0% közé tették az előző év azonos időszakához mért pénzromlási ütemet. Mostanra az elemzők többsége már 7% körüli csúcsponttal és mérsékelt dezinflációval számol, év végére a piac már jellemzően 5-6% közötti értékeket prognosztizál. A vállalatok körében végzett felmérések arra utalnak, hogy az inflációs várakozások nem változtak számottevően, azaz a piaci szereplőkben az adóváltozások átmeneti inflációnövelő hatása tudatosult, ami segítheti a dezinflációs trend újraindulását.
![Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/02/1707925895-qZK29Xw6O_sm.jpg)
Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást
A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...
![Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/01/1704811078-0qWyc4EVn_sm.jpg)
Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket
Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.
Révész Tamás 20 évnyi amerikai élet után visszatért Magyarországra és az újabb könyve már itthon, Budapesten készült.
Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.
Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.
A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.
-
Az élhetőbb városokban az ingatlanok is felértékelődnek (x)
Minél több szolgáltatás és zöld van a közelben, annál jobban.
- Dráma Kőszegen: mérgező növénybe lépett egy kéktúrázó
- Életveszély fenyeget a magyar utakon, és nincs ellene biztosítás
- Nagy változás jön a mobiltelefonos fizetésnél
- Villogás vezetés közben? Lehúzott ablak? Máris repül a büntetés a sofőrnek!
- Szabotázsakciók Franciaországban az olimpiai megnyitó napján - a nap hírei
- Hét szerrel bővült a tiltott dizájnerdrogok listája
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
Future of Finance 2024
Sustainable World 2024
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1722007321-6WcvnE3RF_sm.jpg)
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1722003032-fYemjX2BC_sm.jpg)
![](https://www.hellovidek.hu/images/site/articles/lead/2024/07/1721916051-kHrQJn3Mh_md.jpg)