Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság (Eurostat) a múlt hét végén tette közzé az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozó tíz ország hosszú távú kamatlábairól szóló statisztikai adatokat. A kamatlábakat az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a Szerződés) 121. cikkének rendelkezése értelmében ezen országok konvergenciaszintjének értékelése során fogják alkalmazni.
A hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan a tízből jelenleg kilenc csatlakozó országban állnak rendelkezésre harmonizált adatok. Észtország esetében ezzel egyidejűleg külön kamatmutatót publikálnak, melyet gondosan figyelemmel kísérnek, illetve egy jobb mutatóval váltanak fel, amint ez utóbbi rendelkezésre áll. A kamatlábakat az Európai Központi Bank, a csatlakozó országok nemzeti központi bankjai és az Európai Bizottság (Eurostat) közösen állapították meg.
A Szerződés 121. cikke értelmében a hosszú távú kamatlábak konvergenciája egyike azon kritériumoknak, melyek alapján értékelik, hogy egy adott ország meddig jutott el a Gazdasági és Monetáris Unióval (GMU) való magas fokú fenntartható konvergencia elérésében.
A Szerződéshez csatolt, a konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke kimondja, hogy a kamatszintet a hosszú lejáratú államkötvények, vagy azokkal összevethető értékpapírok alapján kell mérni. A csatlakozó országok esetében alkalmazott statisztikai keretrendszer ugyanazokon az elveken alapul, mint amelyek a jelenlegi tagállamokban is érvényesek voltak közvetlenül a GMU harmadik szakaszának kezdete előtt.
Az alábbiakban a csatlakozó országok helyzetét szemléltetjük egy ábrával. Látható, hogy a legkedvezőtlenebb pozícióban Magyarország van, melyet Lengyelország követ. A többi ország esetében a referencia kamatszint 4.7 és valamivel 5% feletti értékek között ingadozik. A hosszú távú kamatkritérium esetében a csatlakozó ország rátájának a három legalacsonyabb inflációval rendelkező ország hosszú távú kamatainak átlagát 2 százalékpontnál jobban nem szabad meghaladni a vizsgálat időpontját megelőző egy évben.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








