Kamatkonvergencia: hogyan állnak a csatlakozó országok?

Pénzcentrum

2004. május 3. 09:15

Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság (Eurostat) a múlt hét végén tette közzé az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozó tíz ország hosszú távú kamatlábairól szóló statisztikai adatokat. A kamatlábakat az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a Szerződés) 121. cikkének rendelkezése értelmében ezen országok konvergenciaszintjének értékelése során fogják alkalmazni.

A hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan a tízből jelenleg kilenc csatlakozó országban állnak rendelkezésre harmonizált adatok. Észtország esetében ezzel egyidejűleg külön kamatmutatót publikálnak, melyet gondosan figyelemmel kísérnek, illetve egy jobb mutatóval váltanak fel, amint ez utóbbi rendelkezésre áll. A kamatlábakat az Európai Központi Bank, a csatlakozó országok nemzeti központi bankjai és az Európai Bizottság (Eurostat) közösen állapították meg.

A Szerződés 121. cikke értelmében a hosszú távú kamatlábak konvergenciája egyike azon kritériumoknak, melyek alapján értékelik, hogy egy adott ország meddig jutott el a Gazdasági és Monetáris Unióval (GMU) való magas fokú fenntartható konvergencia elérésében.

A Szerződéshez csatolt, a konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke kimondja, hogy a kamatszintet a hosszú lejáratú államkötvények, vagy azokkal összevethető értékpapírok alapján kell mérni. A csatlakozó országok esetében alkalmazott statisztikai keretrendszer ugyanazokon az elveken alapul, mint amelyek a jelenlegi tagállamokban is érvényesek voltak közvetlenül a GMU harmadik szakaszának kezdete előtt.

Az alábbiakban a csatlakozó országok helyzetét szemléltetjük egy ábrával. Látható, hogy a legkedvezőtlenebb pozícióban Magyarország van, melyet Lengyelország követ. A többi ország esetében a referencia kamatszint 4.7 és valamivel 5% feletti értékek között ingadozik. A hosszú távú kamatkritérium esetében a csatlakozó ország rátájának a három legalacsonyabb inflációval rendelkező ország hosszú távú kamatainak átlagát 2 százalékpontnál jobban nem szabad meghaladni a vizsgálat időpontját megelőző egy évben.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír