"Ráfizetéses" lehet az EU-csatlakozásunk?

A Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közreműködésével készített jelentés két forgatókönyvet vázolt: az első 36.6 milliárd forintos nyereséget mutat a 2004-es évre, a második - szintén elképzelhető verzió - szerint ugyanakkor a csatlakozás évében nettó befizetővé válhat hazánk, melynek mértéke 46.2 milliárd forintot tehet ki.

A most elkészített jelentés kevésbé kedvező számokat tartalmaz, mint amit a kormány az elmúlt évben becsült. Még az optimistább verzió szerint is kevesebb mint a fele összeghez jutna az ország 2004-ben, a csatlakozási tárgyalásokon tervezetthez képest. A költségvetési törvényben lefektetett 83.6 milliárd forintos nettó bevételhez képest az optimista számítás is csak 36.6 milliárd forintos többletet mutat.

A pesszimista változat ráfizetéses eredményt mutat: a költségvetésben megjelenő és a költségvetésen kívüli támogatások összességénél 46.2 milliárd forinttal több lesz a magyar befizetési kötelezettség.

Az unió költségvetéséből kapható források tekintetében a csatlakozási tárgyalásokon csak a kötelezettségvállalási összegekről, vagyis a Magyarországnak 2004-2006 között meghatározott keretösszegekről született megállapodás. Ez azonban nem, vagy nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen kifizetett összegekkel.

Mind az előcsatlakozási programok (PHARE, ISPA, SAPARD), mind a strukturális (4 fajta) és kohéziós alapoknál az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a közösségi "felajánlás" és a támogatás tényleges felhasználása között évek telnek el, és a források felhasználásának sebessége, illetve a lehívás mértéke is az előre tervezettnél lassabb. Sajnos elmondható az is, hogy a csatlakozási támogatások esetében a kifizetett összeg minden esetben elmaradt a tervezettől. Az elmúlt évben például a tervezett 95 milliárd forint helyett 30 milliárd volt a felhasználás. Az adott programciklus egészét tekintve azonban hazánk az EU-s forrásokat kis veszteséggel használta fel, a felhasználás aránya átlagosan meghaladta a 90%-ot. A helyzet azonban nem túlságosan kedvező, mivel a jelentős forrásvesztés lehetősége minden évben fennállt és jelenleg is fennáll - emeli ki a dokumentum.

Magyarország idén biztosan megkapja az egyetlen rögzített forrást, a szabadon felhasználható EU-s visszatérítést, amely 44.7 milliárd forintnak megfelelő euró lesz (260 Ft/eurós árfolyammal kalkulálva). Biztosnak tekinthető a közvetlen termelői támogatások kifizetése, amely ráadásul jelentős összeg, mintegy 77.8 milliárd forint, azonban a közösségi szabályok szerint ezt csak 2005-ben utalják.

A nettó befizetői pozíció tehát a várttól elmaradó felhasználási szint és amiatt következhet be, hogy míg egyes támogatási tételek az előírások szerint, illetve a kifizetési folyamatok lassúsága miatt csak később jelennek meg a magyar számlákon (holott 2004-re vonatkoznak), addig az általunk a közös uniós kasszába történő befizetéseket késedelem nélkül kell befizetnünk.