"Ráfizetéses" lehet az EU-csatlakozásunk?

Pénzcentrum
2004. április 19. 15:02

Egy a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közreműködésével készített jelentés szerint könnyen elképzelhető, hogy Magyarország ráfizetéssel kezdi uniós tagságát - írja mai számában a Világgazdaság. Amint ismeretes, Magyarország a csatlakozási tárgyalások során erősen ragaszkodott ahhoz, hogy ne kerüljön "rosszabb pénzügyi helyzetbe" a csatlakozás miatt, azaz ne váljék nettó befizetővé a csatlakozás első évében. Nincs azonban a csatlakozási szerződésben és semmilyen közösségi jogszabályban rögzítve, hogy az új tagállam nem válhat nettó befizetővé.

A Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közreműködésével készített jelentés két forgatókönyvet vázolt: az első 36.6 milliárd forintos nyereséget mutat a 2004-es évre, a második - szintén elképzelhető verzió - szerint ugyanakkor a csatlakozás évében nettó befizetővé válhat hazánk, melynek mértéke 46.2 milliárd forintot tehet ki.

A most elkészített jelentés kevésbé kedvező számokat tartalmaz, mint amit a kormány az elmúlt évben becsült. Még az optimistább verzió szerint is kevesebb mint a fele összeghez jutna az ország 2004-ben, a csatlakozási tárgyalásokon tervezetthez képest. A költségvetési törvényben lefektetett 83.6 milliárd forintos nettó bevételhez képest az optimista számítás is csak 36.6 milliárd forintos többletet mutat.

A pesszimista változat ráfizetéses eredményt mutat: a költségvetésben megjelenő és a költségvetésen kívüli támogatások összességénél 46.2 milliárd forinttal több lesz a magyar befizetési kötelezettség.


Az uniós kasszába befizetendő összes tétel mintegy 157-158 milliárd forintra tehető. Fontos azonban megjegyezni, hogy sem az unióval kötött csatlakozási szerződésünk, és semmilyen közösségi jogszabály nem tartalmaz olyan kikötést, hogy egy újonnan csatlakozó tagállam nem válhat - átmenetileg, vagy akár tartósan is - nettó befizetővé az uniós költségvetéssel szemben.

Az unió költségvetéséből kapható források tekintetében a csatlakozási tárgyalásokon csak a kötelezettségvállalási összegekről, vagyis a Magyarországnak 2004-2006 között meghatározott keretösszegekről született megállapodás. Ez azonban nem, vagy nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen kifizetett összegekkel.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Mind az előcsatlakozási programok (PHARE, ISPA, SAPARD), mind a strukturális (4 fajta) és kohéziós alapoknál az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a közösségi "felajánlás" és a támogatás tényleges felhasználása között évek telnek el, és a források felhasználásának sebessége, illetve a lehívás mértéke is az előre tervezettnél lassabb. Sajnos elmondható az is, hogy a csatlakozási támogatások esetében a kifizetett összeg minden esetben elmaradt a tervezettől. Az elmúlt évben például a tervezett 95 milliárd forint helyett 30 milliárd volt a felhasználás. Az adott programciklus egészét tekintve azonban hazánk az EU-s forrásokat kis veszteséggel használta fel, a felhasználás aránya átlagosan meghaladta a 90%-ot. A helyzet azonban nem túlságosan kedvező, mivel a jelentős forrásvesztés lehetősége minden évben fennállt és jelenleg is fennáll - emeli ki a dokumentum.

Magyarország idén biztosan megkapja az egyetlen rögzített forrást, a szabadon felhasználható EU-s visszatérítést, amely 44.7 milliárd forintnak megfelelő euró lesz (260 Ft/eurós árfolyammal kalkulálva). Biztosnak tekinthető a közvetlen termelői támogatások kifizetése, amely ráadásul jelentős összeg, mintegy 77.8 milliárd forint, azonban a közösségi szabályok szerint ezt csak 2005-ben utalják.

A nettó befizetői pozíció tehát a várttól elmaradó felhasználási szint és amiatt következhet be, hogy míg egyes támogatási tételek az előírások szerint, illetve a kifizetési folyamatok lassúsága miatt csak később jelennek meg a magyar számlákon (holott 2004-re vonatkoznak), addig az általunk a közös uniós kasszába történő befizetéseket késedelem nélkül kell befizetnünk.

HR BLOGGER
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
perfekt  |  2021.06.14 08:18
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése alapján az adott üzleti év mérlegford...
coachco  |  2021.06.09 11:06
Olvasom Obama ex-elnök memoárját, másodjára fogtam bele. Nem mintha nem lenne érdekes, de cirka 700...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 22. kedd
Paulina
25. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?