GVH: 784 millió Ft bírság

Pénzcentrum

2004. április 19. 08:44

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke 2004. április 16-án benyújtotta az Országgyűlésnek a hivatal 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolóját - tette közzé a versenyhivatal.

A GVH a versenytörvény rendelkezéseinek megfelelően évente készít beszámolót az Országgyűlés számára az előző évben végzett tevékenységéről és a verseny feltételeinek alakulásáról. A GVH tevékenysége jelenleg két nagy csoportra osztható: versenyfelügyeleti eljárások lefolytatására és versenypártolási tevékenységre.

Versenyfelügyeleti eljárások

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2003-ban 168 ügyzáró határozatot hozott, ezen belül az antitröszt ügyek (versenyt korlátozó megállapodások, erőfölénnyel való visszaélés, fúziók/összefonódások) aránya a 2002. évi adatokhoz képest nem változott. A kiszabott bírságok összege azonban megközelíti a 2002-ben kiróttak kétszeresét - a 2001-es bírságoknak pedig tizenötszörösét -, amelynek hátterében a GVH szigorodó bírságolási politikája áll. A piacgazdaság eltelt másfél évtizede kellő időt és tapasztalatot kellett, hogy biztosítson a vállalkozások számára, hogy működésüket a versenyjog szabályainak tiszteletben tartásával alakítsák.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával foglalkozó eljárások (52) kapcsán továbbra is kiemelt figyelmet kellett fordítani olyan veszélyeztetett területekre, mint a gyógyászati készítmények piaca, a kereskedelmi áruházláncok által meghirdetett akciók területe, illetve a háztartási tisztítószerek és kozmetikai termékeket gyártó cégek reklámversenye.

A versenyt korlátozó megállapodásokat vizsgáló eljárások (20) közül említést érdemel a "mobilkartell" néven ismertté vált ügy, ahol a mobilszolgáltatók piactorzító magatartást valósítottak meg, azáltal, hogy vezetékes telefonról mobiltelefonra irányuló hívások végződtetési díjait mesterségesen magasan tartották. A legsúlyosabb jogsértések közé tartozott továbbá a budapesti multiplex mozik árkartellje, mely esetben a multiplexeket üzemeltető vállalatok egységes áremelést hajtottak végre, mellyel átlépték a lélektaninak vélt (1000 forintos) jegyár-határt, az időzítés pedig aktuális sikerfilmek bemutatása előttre esett. Az eredetiségvizsgálati piacon létrejött minimumár-meghatározó megállapodás jogsértő volta is megállapítást nyert, valamint a budapesti taxis társaságok alapdíj-meghatározó megállapodása is jogsértőnek bizonyult. Folytatódtak az önszabályozó szervezetek belső szabályzatait, rendelkezéseit vizsgáló eljárások is, a 2003-as ügyek mindegyikében megállapítható volt a versenyjogsértés, két esetben jelképes bírságkiszabásra is sor került.

A kartellek ellen folytatott harcban kulcsfontosságú a GVH intézményfejlesztése keretében 2001-ben létrehozott Kartell csoport, amely megalakulása óta tíznél is több kartellt leplezett le és egy sor ügyben jelenleg is vizsgálódik. Az eltelt három év eredményei igazolják e szervezeti egység nélkülözhetetlenségét.

Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt indult ügyek (31) közül érdemes szót ejteni a TIGÁZ erőfölénnyel való visszaéléséről, amelyet a gázvezeték építésére jogosult vállalkozások minősítésének kapcsán előírt indokolatlan feltételek előírásával valósított meg. Az erőfölényes ügyek több mint egyharmada (12) foglalkozott a kábeltelevíziós szolgáltatók tevékenységével. Az ügyek mindegyikében megállapításra került a szolgáltatók erőfölénye, de visszaéléses magatartás az esetek valamivel kevesebb, mint felében (5) valósult meg. A marasztalt kábeltelevíziós szolgáltatók jellemzően túl magasan állapították meg előfizetési díjaikat, illetve egyoldalúan, a fogyasztói igényeket figyelmen kívül hagyva módosították programcsomagjaik összetételét.

A 2003-ban vizsgált összefonódások (68) döntő többsége nem vetett fel versenyproblémát, összesen kettő esetben került sor a GVH beavatkozására. A GVH megtiltotta, hogy a B.V. Tabora többségi irányítást szerezzen a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt-ben. Az összefonódás következtében végső soron a Magyar Hírlapot, a Blikket és a Nemzeti Sportot is tulajdonló Ringier AG. lett volna a Népszabadság irányítója. A Népszabadságban eddig is meglévő közel 50 %-os tulajdonosi részesedés többségi részesedésre való növekedése, a lapeladási- és a hirdetési piacot is elemezve, az erőfölényes helyzet olyan erősödését eredményezte volna, amely a Ringier csoport számára kellően nem ellenőrizhető mozgásteret biztosítana, ezért született tiltó határozat. Az UTA Pharma Beteiligungs GmbH irányításszerzését a Pharma Concept Kft-ben a GVH ahhoz az utólagos feltételhez kötötte, hogy az UTA Pharma új kültag bevonásával megszünteti a Nógrádi Menta-Pharma Bt.-ben fennálló irányítási jogát. Ki kell emelni az Erste Bank irányításszerzését a Postabank felett, amely remélhetőleg kedvezően hat a piacvezető pénzintézetek közötti versenyre. Jelentős változás történt a lakástakarékpénztárak piacán, amely három szereplősről két szereplősre változott a Wüstenrot Ltp. Fundamenta Ltp-be való beolvadásával. Ez utóbbi esetben a határozat rámutat arra, hogy az beolvadással létrejött cég nagyobb eséllyel jelenik meg versenytársként a piacon. 2003-ban tovább folytatódott az OTP és a MOL terjeszkedése a régióban, ezen összefonódásokat a GVH engedélyezte.
Versenypártolás és nemzetközi kapcsolatok

A versenypártolási tevékenység lényege az, hogy a GVH különböző kormányzati fórumokon képviseli a versennyel összefüggő közérdekeket annak érdekében, hogy az állam minél kisebb mértékben korlátozza versenyt.

A GVH 2001-ben hívta fel a figyelmet a gyógyszerpiac újraszabályozásának szükségességére, 2002-ben kezdte el a gyógyszerpiac elemzését, majd a szakmai anyagot - amely szakmai körökben nagy port vert fel - 2003-ban tette közzé. A GVH tapasztalatai nyomán javaslat formájában is figyelmeztette az Országgyűlést a gyógyszerpiac átfogó újraszabályozásának szükségességére.

Hasonló javaslattal élt a GVH az Országgyűlés felé a kábeltelevíziós piac sajátos versenyproblémái kapcsán, amelyek hatékony megoldása - a már megvalósult jogsértést követően lefolytatott - versenyfelügyeleti eljárások keretében nem megvalósítható. Szabályozást igényelne a szolgáltatók által érvényesíthető ár, a szolgáltatók áralkalmazási feltételeiről egyoldalúan rendelkező előfizetői szerződések és a programcsomag kialakítás módjának területe.

A GVH figyelemmel kísérte a villamosenergia piacon megvalósuló piacnyitási folyamatokat, amelyek az év közepére megtorpantak. Ennek nyomán a GVH párbeszédet kezdeményezett a piaci szereplőkkel, a nagyfogyasztók érdekképviseleti fórumával, valamint a MEH-hel a verseny kiterjesztése érdekében. A tapasztalatok hatására (már 2004-ben) a GVH ágazati vizsgálat lefolytatásáról döntött a szektorban.

A GVH több mint 500 jogszabály tervezetét véleményezte az év során. A közbeszerzési eljárások versenyszempontból tiszta működése érdekében kiemelten foglalkozott a közbeszerzési törvény módosításával. A szolgáltatók által alkalmazott általános szerződési feltételek, a fogyasztók érdekeit védő garanciális szabályainak fontosságát hangsúlyozta a GVH az elektronikus hírközlési törvény kidolgozása során. Számos előterjesztés kapcsán kifogásolt a GVH olyan rendelkezéseket, amelyek diszkriminációra adtak volna lehetőséget, illetve megnehezítették volna a piacra lépést. Ismételten felhívta a hivatal a figyelmet a kizárólagos jogok versenyre gyakorolt káros hatására.

Az ártörvény módosításai kapcsán a GVH javasolta fenntartani a kormány nem hatósági árak vonatkozásában való beavatkozási jogát, továbbá kihangsúlyozta, hogy az ártörvény módosítását olyan közgazdasági és jogi műhely-munka kell, hogy megelőzze, amely megteremti a megfelelő elvi alapokat.

A GVH 2003-ban is prioritásként kezelte az EU-csatlakozásra történő felkészülést. Ennek alapvető célkitűzése, hogy a GVH alkalmassá váljék mindazon feltételek és kritériumok teljesítésére, amelyeket az uniós intézmények a tagállami versenyhatóságokkal szemben támasztanak, illetve hogy a GVH a közösségi jog alkalmazására minél zökkenőmentesebben tudjon átállni. Ennek legfontosabb pillére az Európai Verseny Hálózat munkájában való részvétel volt. A GVH kezdeményezésére és aktív részvételével jött létre a Közép Európai Verseny Együttműködés, amely a térség fiatal piacgazdaságainak versenyhatóságait tömöríti a határon átnyúló ügyek hatékonyabb megoldása érdekében.

2003. jelentős eredményei közé tartoznak a GVH több mint egy évtizedes tapasztalata alapján, hazai és nemzetközi szervezetek bevonásával kidolgozott, majd kiadott közlemények a fúziók engedélyezése, a bírságszámítás és az engedékenységi politika témájában. Ezek célja a jogbiztonság növelése, a hivatal tevékenységének átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele volt.

A 2003-ban hozott ügyzáró versenytanácsi határozatok ügytípusok szerinti megoszlása:

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A táblázatban szereplő igen tömör áttekintésnél jóval részletesebb információk nyerhetők a beszámoló táblázataiból.

A teljes beszámoló és a jelen összefoglaló, valamint a gyógyszer- és a kábeltelevíziós piac elemzésével foglalkozó tanulmány április 19-től elérhető a GVH honlapján keresztül (www.gvh.hu).

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír