Tegnap nyilvánosságra kerültek a márciusi amerikai inflációs adatok, amelyek láttán a befektetők előtt két lehetséges forgatókönyv rajzolódhat ki. Bár az indexek az inflációs nyomás erősödésére utalnak, az éves ráták továbbra sem jeleznek jelentős inflációs feszültségeket. Kérdés, hogy a következő hónapok tényadatai valóban érdemi inflációt jeleznek-e majd, vagy maradnak az alacsony ráták, melyek megbízhatóságával kapcsolatosan egyre nagyobb a szkepticizmus. Az infláció alakulása természetesen érdemi hatással van a FED kamatpolitikájára is. Mikorra várható tehát a kamatemelés?
Néhány elemző már jó egy éve hangoztatja, hogy az inputáraknál tapasztalható egyre erőteljesebb inflációs nyomás meg fog jelenni a fogyasztói árindex tényadataiban is. Erre azonban hosszú ideig nem került sor. A dollár korábban viszonylag rövid időn belül jelentősen gyengült a főbb devizákkal szemben (árnyomás import oldalról), illetve a több évtizedes mélypontjukon lévő kamatok is elméletileg jelentősen erősíthették volna az inflációs folyamatokat a hitelexpanzión keresztül.
A dollár értékvesztése mellett az arany ára jelentősen emelkedett. Ezzel párhuzamosan az élénkülő gazdasági növekedés-teremtette kereslet a kínai expanzióval kiegészítve a nyersanyagokat is megdrágította. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az árnövekedés inkább csak dollárban volt érzékelhető, euróban számítva sok inputtermék ára gyakorlatilag nem változott.
A növekvő nyersanyag- és energiaárak nyomásának a cégek egyre kevésbé tudtak ellenállni, így a magasabb feldolgozottsági szinteken is egyre inkább tetten érhető az áremelési szándék az erős verseny ellenére is. Az elmúlt időszakban számos cég jelentett be áremeléseket.
A deflációs veszély tehát szinte teljesen elmúlt, ugyanakkor ebben egyes vélemények szerint a FED erőltetett expanziós politikája is komoly szerepet játszott.
Jellemző befektetői stratégia volt nyersanyagokat és részvényeket vásárolni az USA-ban, ezzel párhuzamosan pedig shortolni a dollárt és az amerikai kötvényeket.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A kulcskérdés az amerikai infláció felpörgésénél és a kamatemelési periódus beindulásánál tehát az, hogy meddig marad még bizonytalan a munkaerő-piaci helyzet (a mai adat ismét kedvezőtlen), illetve meddig hajlandók még a vállalatok ellenállni az áremelésnek a jövedelmezőségük rovására. Ez utóbbi tényezőnél már megfigyelhető az előbb is említett tény, mely szerint egyre több vállalat a legkülönbözőbb szektorokban az áremelések mellett dönt, így tehát a kamatemelés elvileg már "csak" a munkaerő-piaci fejleményeken múlik.
Amennyiben a fogyasztói árindexben is láthatóan fokozódik az inflációs nyomás, úgy a FED akár még az év közepére vártnál előbb is a kamatemelés(ek) eszközéhez nyúlhat, ami pedig egyértelműen a dollár erősödését okozhatja. A magasabb kamatszint mellett a korábbi befektetési stratégia módosulhat - írja a Wall Street Journal. Dollár long pozíciók nyitása amerikai állampapír vásárlásokkal, emellett részvény eladások (növekvő diszkontráták, magasabb finanszírozási költségek) a biztonságosnak hitt aranypozíciók csökkentésével együtt. A hedge fundok igen gyakran és hirtelen folyamodnak ilyen stratégiaváltásokhoz, mely a piacokon komoly volatilitást okoz. Az amerikai részvénypiaci árfolyamcsökkenésnek talán a fenti folyamatokhoz is köze lehet...
-
BME-s hallgatók ötletei is alakíthatják a jövő intelligens bankját a Gránit Bank pályázatán (x)
Stratégiai partnerséget kötött a BME és a Gránit Bank, AI-ügynökökre épülő hallgatói ötletpályázat indul






