Kutatóintézetek - PM - MNB 2004-es előrejelzéseinek összehasonlítása - mi áll a számok hátterében?

Pénzcentrum

2004. április 15. 07:50

A magyar gazdaság 2004-re vonatkozó előrejelzéseinek vizsgálata során elmondható, hogy a főbb mutatók alapján általánosságban kedvező a kép az elmúlt évek gazdasági folyamataihoz képest. A gazdasági növekedés motorjává a lakossági fogyasztás helyett egyre inkább az export és annak importot meghaladó növekedése válik, így a külkereskedelmi hiány kis mértékben csökken, a folyó fizetési mérleg

hiánya mérséklődik. A GDP-arányos államháztartási hiány a várakozások szerint (a megszorító intézkedések hatásait is figyelembe véve) csak kismértékben fogja meghaladni az erre az évre előirányzott 4.6%-os mértéket. A munkanélküliség enyhe emelkedése mellett a szakértők a lakossági fogyasztás növekedési dinamikájának határozott csökkenésére számítanak, elsősorban a reálbér-emelkedés jelentős lassulásának köszönhetően. Az előrejelzések összehasonlítása során a GKI, a Kopint-Datorg, az Ecostat, a Pénzügykutató, a Pénzügyminisztérium, az MNB és a Reuters 2004 márciusában végzett piaci felmérésének adatait vettük figyelembe.

Az elmúlt év második felében megjelenő makrogazdasági adatok azt tükrözték, hogy a világgazdaság kilábalóban van a 2001 óta tartó recesszióból és a kedvezőbbé váló gazdasági környezet hatására a külső konjunktúra élénkülését figyelhettük meg. Ezt a magyar gazdaság egyre egészségesebbé váló növekedési szerkezete kísérte (lakossági fogyasztás helyett export és beruházás). Mindezek nyilvánvaló jeleként 2003 utolsó negyedévében jelentős gyorsulást mutatott az ipari termelés és az exportértékesítés. A GDP az év egészében 2.9%-al, míg az utolsó negyedévet tekintve már 3.6%-al nőtt.

Az egyes intézmények által közölt GDP-növekedési előrejelzéseknél egyértelműen megfigyelhető, hogy minél később került publikálásra az adat, annál dinamikusabb növekedést prognosztizál, azaz a kutatók körében is növekszik az optimizmus a gazdasági növekedést illetően , amelyet az eddig megjelent tényadatok is indokolttá tesznek. Míg a jegybank 2004. februári (legutolsó) inflációs jelentésében 3.1%-os GDP-növekedéssel számolt, addig pl. az Ecostat márciusban közölt adata 3.5%-os növekedést jelez előre. A GKI április elején megjelentetett prognózisa viszont már 3.7%-os növekedést jósol 2004-re. A Reuters által márciusban megkérdezett 14 elemző előrejelzésének átlaga 3.26% volt, azaz viszonylag jelentős mértékű a várakozások közötti eltérés ennél a döntő fontosságú adatnál.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A GDP idén tehát mérsékelten gyorsul, de igen fontos, hogy ez egy olyan szerkezeti átrendeződés mellett következik be, mely hosszú távon is gyors és fenntartható bővülést eredményezhet . A külső konjunktúrának való "kiszolgáltatottság" megmarad.

2003 második felében a vállalati beruházások dinamikus emelkedésnek indultak, ami több tényező együttes hatásából adódott (pl. növekvő nemzetközi bizalmi indexek, kedvező nemzetközi makrogazdasági adatok), amelyek ösztönözték a vállalatokat kapacitásaik bővítésére. Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly a nemzetgazdasági beruházások 3.1%-al növekedtek, ezen belül viszont a vállalati beruházások mintegy 4.5%-al bővültek .

A rendelkezésünkre álló viszonylag kevés adat tükrében az látható, hogy a tavalyinál lényegesen (mintegy kétszer) nagyobb növekedés várható a beruházások terén . Kedvező, hogy a feldolgozóiparban a dinamika növekedése fokozottan jelentkezik.

A tavalyi éves átlagos munkanélküliség 5.5%-ot tett ki (uniós átlag 8.8% 2004. februárban), amely idén mindegyik intézet előrejelzése szerint növekedni fog , függetlenül attól, hogy az előrejelzés az időszak végére, vagy átlagára vonatkozik. A dinamikusan növekvő export és az érezhetően bővülő gazdaság mellett ez a folyamat ellentmondásosnak tűnik. Ennek oka a munkaerőpiac lassú alkalmazkodása a kedvező külső konjunkturális helyzethez és a termelési aktivitás élénküléséhez, így a korábban visszaeső munkakereslet stagnáló, majd 2004 végétől fokozatosan emelkedő foglalkoztatottsággal párosulhat. Fontos, hogy az aktivitási ráta hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony.

A béremelkedések területén a rendelkezésünkre álló különböző fajtájú adatok alapján nem lehet pontos összehasonlítást végezni. Az azonban mindenképpen általános érvénnyel elmondható, hogy valamennyi intézet jelenősen csökkenő ütemű növekedés t jelez előre 2004-re mind a bruttó béremelkedések, mind pedig a reálbérek emelkedése terén az előző év hasonló adataihoz képest.

A bruttó átlagkeresetek tavaly mért 12%-os emelkedését követően idén várhatóan 7-8%-os értéket fog majd kitenni, azaz a tavalyi évben szintén igen dinamikus (és fenntarthatatlan) mintegy 10%-os reálbér-emelkedés után idén várhatóan 1-2%-ra csökken ez az érték az egyes intézetek inflációs előrejelzéseit is figyelembe véve.

A béremelkedési ütem jelentős mérséklődősével párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulására számítanak az intézetek. A tavalyi 8.8%-ot kitevő növekedés után idén a várakozások többsége szerint 1-2%-osra eshet vissza a növekedési ütem , azonban figyelemre méltó, hogy az Ecostat ennél lényegesen gyorsabb növekedést jelzett előre márciusban.

2003 során végig fennmaradt a lakossági fogyasztás bővülésének korábban nem látott ütemű dinamikája (mintegy 8%-os átlagos bővülés), 2004-től azonban ennek jelentős lassulása várható a majdnem egybehangzó előrejelzések szerint. A lakossági reáljövedelem bővülésének üteme idén várhatóan jelentősen csökken, másrészt az utóbbi időben a lakosság bizonytalanságérzése is emelkedett, ami a fogyasztás hajlandóság csökkenéséhez vezethet. Végül, mivel a támogatott lakáshitelek részben fogyasztást is finanszíroztak, a feltételekben tavaly bekövetkezett szigorítás szintén a fogyasztást lassító hatást erősíti.

A fogyasztói árindex idei alakulásánál mindenképpen figyelembe kell venni az év eleji indirekt adóemelések (elsősorban az ÁFA és a jövedéki adó) jelentős inflációnövelő hatását . Ennek mértékét a jegybank idén 1.7%-osra teszi 7.4%-os éves átlagos fogyasztói áremelkedéssel és 5.7%-os nettó (azaz az ÁFA-tól és jövedéki adóktól megtisztított) inflációval számolva. (2003-ban 4.7%-os volt az éves átlagos fogyasztói árszint-emelkedés.)

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Megfigyelhető, hogy igen jelentős , több mint egy százalékpontos az elétérés a legmagasabb jegybanki és a lényegében legalacsonyabbnak számító Pénzügyminisztériumi előrejelzés között az éves átlagos inflációs prognózis tekintetében. Ennek legfőbb oka az, hogy különbözőképpen mérik fel azt, hogy a gazdasági szereplők az indirekt adók emelését egyszeri árszintemelő tényezőnek tekintik, vagy az inflációs várakozások esetlegesen beragadnak egy magasabb szinten (későbbi magasabb inflációt előre vetítve).

A februári év/év alapú 7.1%-os fogyasztó árnövekedést követően a tegnapi adatok alapján márciusban 6.7%-os volt a fogyasztói árnövekedés, amelyben az élelmiszerárak mérsékeltebb emelkedése, illetve a jövedéki adó emelésének mérsékeltebb begyűrűzése játszott meghatározó szerepet. Az elkövetkezendő hónapokban még várható, hogy enyhén tovább emelkedik az inflációs pálya, amelynek csúcsa kevéssel 7% felett lehet.

A tegnapi adat tükrében tehát nem látszik beigazolódni a jegybank azon félelme, mely szerint a növekvő infláció csúcsa a nyári hónapokra elérheti akár a 8%-os mértéket is, így tehát az éves átlagos infláció is bizonyára alatta lesz a jegybank 7.4%-os legmagasabb előrejelzésének . (Érdemes még megjegyezni, hogy a ma megjelent inflációs adatban még nincs benne a várhatóan szintén az inflációs szintet csökkentő gyógyszerár-befagyasztás (április 1-től érvényes) hatása, amelynek mértékét Járai Zsigmond a múlt heti jegybanki sajtótájékoztatón mintegy 0.2%-ra becsülte.)

Az év második felében várhatóan folytatódhat az enyhe dezinflációs trend (amelyhez a nyáron az alacsonyabb élelmiszerárak is lendületet adhatnak) és év végén már akár 5% alatti értékek is elképzelhetők egyes piaci szereplők szerint, szemben az MNB decemberi előrejelzésével (6.9%). A dezinflációs trend újbóli várható beindulása az eddigi rendkívül dinamikusan növekvő bérkiáramlás fékeződésével (jelentősen csökkenő reálbérek hatására, amelynek mértékét szintén eltérően jelezik előre) is szoros összefüggésben van. 2005-ben az infláció többek között a magas bázishatás miatt is csökkenni fog.

A tavalyi 4.2 Mrd eurót kitevő folyó fizetési mérleg hiány piaci becslések szerint az idei évben a régi módszertan szerint 4 Mrd euró körüli szintre fog majd csökkenni (a GDP 5-5.5%-a). Az új módszertan szerint azonban várhatóan meghaladja majd a 6 Mrd eurót is (MNB-várakozás), ami GDP arányosan viszont már 8% körüli mértéket jelentene. A módszertani változás (az újrabefektetett jövedelmek is elszámolásra kerülnek hiánynövelő tételként) ellenére még az azonos módszertan szerinti előrejelzések között is igen jelentős eltérést figyelhetünk meg , pl. a Kopint és az Ecostat adatai között, amely feltételezhetően az egyes intézetek szintén jelentősen eltérő külkereskedelmi deficitre adott előrejelzéseikből (továbbá eltérő export és import-dinamika miatt) adódik.

A Pénzügyminisztérium által erre az évre prognosztizált GDP-arányos 4.6%-os hiány az előrejelzések többsége alapján várhatóan nem tartható, újabb (a múlt heti 13.7 Mrd-os zárolásnál jelentősebb) megszorító intézkedések nélkül . A legpesszimistább a kérdést illetően az MNB (5.3%).

Az azonban mindenképpen kedvező, hogy a tavalyi 5.8%-os adathoz képest idén várhatóan 5% alatt marad ez az érték, amelyhez a nagyobb ütemű GDP-növekedés is hozzájárulhat. Az államháztartáson belül érdemes még kitérni a központi költségvetés kamatkiadásaira mely a várható kamatcsökkentések hatására mérséklődhet.

A külkereskedelmi mérleg egyenlegére, valamint a kivitel és a behozatal volumenindexére vonatkozó előrejelzéseknél megfigyelhetjük, hogy a Kopint-Datorg következetesen a legoptimistább a külpiaci aktivitást tekintve, míg a GKI a legpesszimistább . Az export és az import növekedésének volumenindexénél a két adat közötti különbség szembeötlően nagynak tűnik.

A tavalyi 4.3 milliárd eurós hiány az idén várhatóan kismértékben növekedni fog nominálisan, ugyanakkor GDP arányosan csökkenhet, ami kedvezőnek értékelhető a volumenek bővülése mellett. A gazdaság motorját a fogyasztás helyett ismét a dinamikusan növekvő export adja, ugyanakkor ennek jelentős mértékű importoldali vonzata is van. Mind az export, mind az import növekedése jelentősen gyorsulhat az idén 2003-hoz viszonyítva. Tavaly az export 4.3%-al, az import viszont 5.8%-al nőtt. Kedvező folyamat, hogy a kivitel növekedésének lendülete hónapok óta meghaladja a behozatalét.

Tényleg ekkora a baj? Aggasztó számok érkeztek a magyar munkahelyekről

4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír