Kutatóintézetek - PM - MNB 2004-es előrejelzéseinek összehasonlítása - mi áll a számok hátterében?

Pénzcentrum

2004. április 15. 07:50

A magyar gazdaság 2004-re vonatkozó előrejelzéseinek vizsgálata során elmondható, hogy a főbb mutatók alapján általánosságban kedvező a kép az elmúlt évek gazdasági folyamataihoz képest. A gazdasági növekedés motorjává a lakossági fogyasztás helyett egyre inkább az export és annak importot meghaladó növekedése válik, így a külkereskedelmi hiány kis mértékben csökken, a folyó fizetési mérleg

hiánya mérséklődik. A GDP-arányos államháztartási hiány a várakozások szerint (a megszorító intézkedések hatásait is figyelembe véve) csak kismértékben fogja meghaladni az erre az évre előirányzott 4.6%-os mértéket. A munkanélküliség enyhe emelkedése mellett a szakértők a lakossági fogyasztás növekedési dinamikájának határozott csökkenésére számítanak, elsősorban a reálbér-emelkedés jelentős lassulásának köszönhetően. Az előrejelzések összehasonlítása során a GKI, a Kopint-Datorg, az Ecostat, a Pénzügykutató, a Pénzügyminisztérium, az MNB és a Reuters 2004 márciusában végzett piaci felmérésének adatait vettük figyelembe.

Az elmúlt év második felében megjelenő makrogazdasági adatok azt tükrözték, hogy a világgazdaság kilábalóban van a 2001 óta tartó recesszióból és a kedvezőbbé váló gazdasági környezet hatására a külső konjunktúra élénkülését figyelhettük meg. Ezt a magyar gazdaság egyre egészségesebbé váló növekedési szerkezete kísérte (lakossági fogyasztás helyett export és beruházás). Mindezek nyilvánvaló jeleként 2003 utolsó negyedévében jelentős gyorsulást mutatott az ipari termelés és az exportértékesítés. A GDP az év egészében 2.9%-al, míg az utolsó negyedévet tekintve már 3.6%-al nőtt.

Az egyes intézmények által közölt GDP-növekedési előrejelzéseknél egyértelműen megfigyelhető, hogy minél később került publikálásra az adat, annál dinamikusabb növekedést prognosztizál, azaz a kutatók körében is növekszik az optimizmus a gazdasági növekedést illetően , amelyet az eddig megjelent tényadatok is indokolttá tesznek. Míg a jegybank 2004. februári (legutolsó) inflációs jelentésében 3.1%-os GDP-növekedéssel számolt, addig pl. az Ecostat márciusban közölt adata 3.5%-os növekedést jelez előre. A GKI április elején megjelentetett prognózisa viszont már 3.7%-os növekedést jósol 2004-re. A Reuters által márciusban megkérdezett 14 elemző előrejelzésének átlaga 3.26% volt, azaz viszonylag jelentős mértékű a várakozások közötti eltérés ennél a döntő fontosságú adatnál.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

A GDP idén tehát mérsékelten gyorsul, de igen fontos, hogy ez egy olyan szerkezeti átrendeződés mellett következik be, mely hosszú távon is gyors és fenntartható bővülést eredményezhet . A külső konjunktúrának való "kiszolgáltatottság" megmarad.

2003 második felében a vállalati beruházások dinamikus emelkedésnek indultak, ami több tényező együttes hatásából adódott (pl. növekvő nemzetközi bizalmi indexek, kedvező nemzetközi makrogazdasági adatok), amelyek ösztönözték a vállalatokat kapacitásaik bővítésére. Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly a nemzetgazdasági beruházások 3.1%-al növekedtek, ezen belül viszont a vállalati beruházások mintegy 4.5%-al bővültek .

A rendelkezésünkre álló viszonylag kevés adat tükrében az látható, hogy a tavalyinál lényegesen (mintegy kétszer) nagyobb növekedés várható a beruházások terén . Kedvező, hogy a feldolgozóiparban a dinamika növekedése fokozottan jelentkezik.

A tavalyi éves átlagos munkanélküliség 5.5%-ot tett ki (uniós átlag 8.8% 2004. februárban), amely idén mindegyik intézet előrejelzése szerint növekedni fog , függetlenül attól, hogy az előrejelzés az időszak végére, vagy átlagára vonatkozik. A dinamikusan növekvő export és az érezhetően bővülő gazdaság mellett ez a folyamat ellentmondásosnak tűnik. Ennek oka a munkaerőpiac lassú alkalmazkodása a kedvező külső konjunkturális helyzethez és a termelési aktivitás élénküléséhez, így a korábban visszaeső munkakereslet stagnáló, majd 2004 végétől fokozatosan emelkedő foglalkoztatottsággal párosulhat. Fontos, hogy az aktivitási ráta hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony.

A béremelkedések területén a rendelkezésünkre álló különböző fajtájú adatok alapján nem lehet pontos összehasonlítást végezni. Az azonban mindenképpen általános érvénnyel elmondható, hogy valamennyi intézet jelenősen csökkenő ütemű növekedés t jelez előre 2004-re mind a bruttó béremelkedések, mind pedig a reálbérek emelkedése terén az előző év hasonló adataihoz képest.

A bruttó átlagkeresetek tavaly mért 12%-os emelkedését követően idén várhatóan 7-8%-os értéket fog majd kitenni, azaz a tavalyi évben szintén igen dinamikus (és fenntarthatatlan) mintegy 10%-os reálbér-emelkedés után idén várhatóan 1-2%-ra csökken ez az érték az egyes intézetek inflációs előrejelzéseit is figyelembe véve.

A béremelkedési ütem jelentős mérséklődősével párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulására számítanak az intézetek. A tavalyi 8.8%-ot kitevő növekedés után idén a várakozások többsége szerint 1-2%-osra eshet vissza a növekedési ütem , azonban figyelemre méltó, hogy az Ecostat ennél lényegesen gyorsabb növekedést jelzett előre márciusban.

2003 során végig fennmaradt a lakossági fogyasztás bővülésének korábban nem látott ütemű dinamikája (mintegy 8%-os átlagos bővülés), 2004-től azonban ennek jelentős lassulása várható a majdnem egybehangzó előrejelzések szerint. A lakossági reáljövedelem bővülésének üteme idén várhatóan jelentősen csökken, másrészt az utóbbi időben a lakosság bizonytalanságérzése is emelkedett, ami a fogyasztás hajlandóság csökkenéséhez vezethet. Végül, mivel a támogatott lakáshitelek részben fogyasztást is finanszíroztak, a feltételekben tavaly bekövetkezett szigorítás szintén a fogyasztást lassító hatást erősíti.

A fogyasztói árindex idei alakulásánál mindenképpen figyelembe kell venni az év eleji indirekt adóemelések (elsősorban az ÁFA és a jövedéki adó) jelentős inflációnövelő hatását . Ennek mértékét a jegybank idén 1.7%-osra teszi 7.4%-os éves átlagos fogyasztói áremelkedéssel és 5.7%-os nettó (azaz az ÁFA-tól és jövedéki adóktól megtisztított) inflációval számolva. (2003-ban 4.7%-os volt az éves átlagos fogyasztói árszint-emelkedés.)

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 23 029 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 23 274 forintos törlesztőt (THM 14,56%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Megfigyelhető, hogy igen jelentős , több mint egy százalékpontos az elétérés a legmagasabb jegybanki és a lényegében legalacsonyabbnak számító Pénzügyminisztériumi előrejelzés között az éves átlagos inflációs prognózis tekintetében. Ennek legfőbb oka az, hogy különbözőképpen mérik fel azt, hogy a gazdasági szereplők az indirekt adók emelését egyszeri árszintemelő tényezőnek tekintik, vagy az inflációs várakozások esetlegesen beragadnak egy magasabb szinten (későbbi magasabb inflációt előre vetítve).

A februári év/év alapú 7.1%-os fogyasztó árnövekedést követően a tegnapi adatok alapján márciusban 6.7%-os volt a fogyasztói árnövekedés, amelyben az élelmiszerárak mérsékeltebb emelkedése, illetve a jövedéki adó emelésének mérsékeltebb begyűrűzése játszott meghatározó szerepet. Az elkövetkezendő hónapokban még várható, hogy enyhén tovább emelkedik az inflációs pálya, amelynek csúcsa kevéssel 7% felett lehet.

A tegnapi adat tükrében tehát nem látszik beigazolódni a jegybank azon félelme, mely szerint a növekvő infláció csúcsa a nyári hónapokra elérheti akár a 8%-os mértéket is, így tehát az éves átlagos infláció is bizonyára alatta lesz a jegybank 7.4%-os legmagasabb előrejelzésének . (Érdemes még megjegyezni, hogy a ma megjelent inflációs adatban még nincs benne a várhatóan szintén az inflációs szintet csökkentő gyógyszerár-befagyasztás (április 1-től érvényes) hatása, amelynek mértékét Járai Zsigmond a múlt heti jegybanki sajtótájékoztatón mintegy 0.2%-ra becsülte.)

Az év második felében várhatóan folytatódhat az enyhe dezinflációs trend (amelyhez a nyáron az alacsonyabb élelmiszerárak is lendületet adhatnak) és év végén már akár 5% alatti értékek is elképzelhetők egyes piaci szereplők szerint, szemben az MNB decemberi előrejelzésével (6.9%). A dezinflációs trend újbóli várható beindulása az eddigi rendkívül dinamikusan növekvő bérkiáramlás fékeződésével (jelentősen csökkenő reálbérek hatására, amelynek mértékét szintén eltérően jelezik előre) is szoros összefüggésben van. 2005-ben az infláció többek között a magas bázishatás miatt is csökkenni fog.

A tavalyi 4.2 Mrd eurót kitevő folyó fizetési mérleg hiány piaci becslések szerint az idei évben a régi módszertan szerint 4 Mrd euró körüli szintre fog majd csökkenni (a GDP 5-5.5%-a). Az új módszertan szerint azonban várhatóan meghaladja majd a 6 Mrd eurót is (MNB-várakozás), ami GDP arányosan viszont már 8% körüli mértéket jelentene. A módszertani változás (az újrabefektetett jövedelmek is elszámolásra kerülnek hiánynövelő tételként) ellenére még az azonos módszertan szerinti előrejelzések között is igen jelentős eltérést figyelhetünk meg , pl. a Kopint és az Ecostat adatai között, amely feltételezhetően az egyes intézetek szintén jelentősen eltérő külkereskedelmi deficitre adott előrejelzéseikből (továbbá eltérő export és import-dinamika miatt) adódik.

A Pénzügyminisztérium által erre az évre prognosztizált GDP-arányos 4.6%-os hiány az előrejelzések többsége alapján várhatóan nem tartható, újabb (a múlt heti 13.7 Mrd-os zárolásnál jelentősebb) megszorító intézkedések nélkül . A legpesszimistább a kérdést illetően az MNB (5.3%).

Az azonban mindenképpen kedvező, hogy a tavalyi 5.8%-os adathoz képest idén várhatóan 5% alatt marad ez az érték, amelyhez a nagyobb ütemű GDP-növekedés is hozzájárulhat. Az államháztartáson belül érdemes még kitérni a központi költségvetés kamatkiadásaira mely a várható kamatcsökkentések hatására mérséklődhet.

A külkereskedelmi mérleg egyenlegére, valamint a kivitel és a behozatal volumenindexére vonatkozó előrejelzéseknél megfigyelhetjük, hogy a Kopint-Datorg következetesen a legoptimistább a külpiaci aktivitást tekintve, míg a GKI a legpesszimistább . Az export és az import növekedésének volumenindexénél a két adat közötti különbség szembeötlően nagynak tűnik.

A tavalyi 4.3 milliárd eurós hiány az idén várhatóan kismértékben növekedni fog nominálisan, ugyanakkor GDP arányosan csökkenhet, ami kedvezőnek értékelhető a volumenek bővülése mellett. A gazdaság motorját a fogyasztás helyett ismét a dinamikusan növekvő export adja, ugyanakkor ennek jelentős mértékű importoldali vonzata is van. Mind az export, mind az import növekedése jelentősen gyorsulhat az idén 2003-hoz viszonyítva. Tavaly az export 4.3%-al, az import viszont 5.8%-al nőtt. Kedvező folyamat, hogy a kivitel növekedésének lendülete hónapok óta meghaladja a behozatalét.

Havi 850 ezer forintért keresnek csomagfutárokat Németországba: sem végzettség, sem tapasztalat nem kell

Csomagfutárt keres az MBS Logistics Munich Magyarországról, egy közvetítőn keresztül magyar nyelvű álláshirdetést tettek közzé

Ezekkel a munkákkal degeszre keresheted magad idén nyáron: elképesztő órabérek vannak

A diákmunkák esetében is érvényesül a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése január 1-jétől

Elképesztő ötlettel állt elő az EU: így oldanák meg a munkaerőhiányt Magyarországon is

A négynapos munkahét bevezetése különösen a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatoknak kedvezne.

Felgyorsult az elvándorlás: újabb 6 ezer magyar húzott el az országból külföldre dolgozni

4 millió 710 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma 2023 áprilisában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Vadásszák ezeket a pályakezdőket a magyar cégek: iszonyú hiány van, kilőttek a bérek is

A nyári csúcsszezont megelőzően a munkáltatók is jóval több jelentkezőből válogathatnak.

Durva béremelésre számíthatnak a nyáron ezek a dolgozók: már megy a harc a pozíciókért

Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen alkalmaznak.

Ilyen se volt még: akár év közben jöhet a béremelés, sokan fellélegeznének

Mivel még mindig nem akar csökkenni a fogyasztói árindex, az egyik szakszervezeti vezető arra számít, hogy automatikusan minimálbér-emelés történik.

Siralmas állapotban van a magyar dolgozók egészsége: sokan a nyolc órát sem tudják lehúzni

Az Európaszerte tapasztalható munkaerőhiány miatt Magyarországnak alaposan fel kell zárkóznia, ha itthon akarja tartani, vagy máshonnan elcsábítani a képzett munkaerőt.

Súlyos dolog derült ki a bérekről: így falta fel a magyarok fizuemelést a horrorinfláció

A bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset 16,5%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban, de ennek ellenére is sokat esett a reálbér.

Újabb magyarországi gyárban lesz csoportos létszámleépítés: akár az egész üzemet is bezárhatják

Az ott dolgozó 207 ember 80-90 százalékát elküldik, ami a gyár bezárását is jelentheti.

Rengeteg magyar dolgozó sétál bele ebbe a csapdába: egyetlen kérdésen bukják a zsíros állást

A válaszod sok mindent elárulhat a prioritásaidról, és arról, hogy mennyire illeszkedsz egy adott iparágba vagy munkakörbe.

Sokezernyi magyar diák veszi fel a munkát hamarosan: a cégeknek is nagy segítséget adnak nyáron

A diákmunkások alkalmazása – akár átmeneti időszakra – esetükben jelentős segítséget jelenthet a cégeknek is.

Az angol már a múlté? Itt a bizonyíték, ezzel a nyelvvel szakíthatod a legnagyobbat a magyar piacon

Napjaink munkaerőpiacán egyre fontosabb képességgé válik az idegennyelv-ismeret. Míg korábban ez inkább a külföldi munkákra korlátozódott, ma már Magyarországon is elengedhetetlen.

Ilyen nincs, lehalt az Ügyfélkapu! Pár óra van az adóbevallás határidejéig

Már csak pár óra van hátra az adóbevallásig, de már egy ideje lehalt az Ügyfélkapu.

Végzetes hibát vét sok ezer magyar dolgozó: nem is sejtik, mekkora bajba sodorják magukat

Ha így kezeled a munkahelyi géped, jobb ha változtatsz a szokásaidon, még mielőtt megütöd a bokádat.

Megelégelték a vég nélküli munkát és az alacsony béreket: rengetegen mondtak fel

Az ítéletek és az eljárások minőségét pedig nagyban befolyásolja, hogy egy bíróra mekkora teher nehezedik egy időben.

Megszólalt a PROGmasters feje: falnak ütköznek az IT bérek is, nehéz már bármekkora fizut kérni

"A piaci tendenciákból azt látjuk, hogy nagyjából elérték a takaró szélét Magyarországon a cégek, és sok esetben a munkavállalók is, ki-ki a maga perspektívájából."

Leesik az állad: ennyi havi fizetést kap Hernádi Zsolt, Világi Oszkár és a többi nagyvállalati főnök

A tőzsde prémium kategóriájába tartozó vállalatok vezetői közül Molnár József, a Mol vezérigazgatója keres a legtöbbet.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír