FVM és MNB nézetkülönbség az "uniós" élelmiszerárakról

Németh Imre agrárminiszter idén az inflációt kismértékben meghaladó 6-8% közötti átlagos élelmiszerár-emelkedést vár. Véleménye szerint a cukor és egyes baromfitermékek ára akár 25%-al is megemelkedhet.

Mivel a magyar felvásárlási árak összességében 25-30%-al alacsonyabbak az uniós szintnél, ezért általánosságban az élelmiszerárak növekedésére lehet számítani a csatlakozás után. Németh Imre elképzelhetőnek tartja, hogy egyes termékek esetén (pl. cukor, csirke- és pulykatermékek) az áremelkedés mértéke eléri, sőt meg is haladhatja a 20%-ot. Kiegyenlítődés indulhat meg a zöldség- és gyümölcspiacion is, ahol nyáron az uniós áruknál olcsóbbak, télen viszont drágábbak a magyar termékek. A szezonális ingadozások kisebbek lehetnek, hiszen télen pl. az olasz vagy a spanyol termékek szabadon érkezhetnek majd a magyar piacra.

Összességében a drágulás mértéke valószínűleg csak kevéssel fogja meghaladni az inflációt (de egyes áruféleségek ennél lényegesen nagyobb árnövekedést is produkálhatnak), amelyhez nagymértékben az is hozzájárul, hogy a piaci szereplők jórészt már korábban megkötötték a szállítási szerződéseket, így mintegy 1-1.5 év kell az új viszonyok feltérképezéséhez és a szerződéses viszonyok átalakításához.

Az élelmiszerek fogyasztói árszintje Magyarországon jóval az EU átlaga alatt van - állapította meg az MNB tanulménya. Ennek értelmezését abban keresték, hogy az élelmiszerek árában jelentős a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő (ún. nontradable) input tényezők súlya (munkabér, ingatlan- és kiegészítő szolgáltatások) illetve az egyéb helyi tényezők szerepe (romlandóság, fogyasztói preferenciák különbsége stb.). Mivel az előbbiek árszintje a gazdasági fejlettséggel arányos, az élelmiszerek ára az eltérő fejlettségű országok között tartósan különbözhet. Az utóbbi tényezők pedig általában fékezik az áruarbitrázst. Hosszabb távon, Magyarország általános gazdasági felzárkózásával párhuzamosan ugyanakkor e körben is számíthatunk a kevésbé fejlett EU országok áraihoz képesti fogyasztói árkiegyenlítődésre.

Az élelmiszerárak jelentős része meglehetős volatilitást mutat viszonylag rövid időszakon belül is bizonyos környezeti tényezők, esetleges szabályozásbeli változások (hirtelen büntetővám kivetése egy másik ország részéről) stb. hatására. Amíg az FVM megállapítása inkább az egyébként is nagy áringadozást mutató termékcsoportokhoz kapcsolódik, addig a jegybank feltehetően inkább a tendenciákra, a folyamatok jellegére igyekezett felhívni a figylemet. Ez alapján súlyos nézetkülönbségről feltehetően nem beszélhetünk a látszólagos ellentmondások ellenére sem.

Piaci vélekedések szerint az uniós csatlakozással szinte biztosan emelkedik majd a cukor ára, míg a húsféleségeknél érezhető árcsökkenés következhet be.