A JP Morgan londoni befektetési ház átfogó elemzése szerint az EU az elmúlt években túlságosan is az Egyesült Államokra figyelt, azt tekintette versenytársának a lisszaboni stratégia alapján, a kelet-európai csatlakozókról pedig elfeledkezett. Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Magyarországgal négy "gazdasági tigris" kerül be most az Európai Unióba, amelyek lényegesen nagyobb gazdasági és termelékenységi növekedést produkálnak, mint a jelenlegi tagországok.
Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország gazdasági fejlődésének és termelékenység-növekedésének üteme lényegesen meghaladja a jelenlegi tagállamokét, így munkahelyeket és beruházásokat von el tőlük. A helyzetet csak rontja a 15 tagország azzal, hogy korábbi várakozásoknál is sokkal nagyobb mértékben korlátozza a munkaerő-áramlást a bővítés után. Ezzel egyértelműen saját növekedési potenciálját korlátozza, és gyakorlatilag beruházásokat irányít át a csatlakozó országokba, ezt azonban még az EU felelős vezetői sem ismerték fel kellő mértékben - véli a JP Morgan. A félelmek ezen túl - nem alaptalanul - igen jelentősek az uniós átlagnál lényegesen alacsonyabb közép-európai társasági adókulcsok miatt. A csatlakozó országok többségében végbement vagy éppen zajló adóreformok komoly aggodalommal töltenek el számos nyugati gazdaságpolitikai irányítót. A telephelyek keletebbre telepítése így jelentős költségmegtakarítást hozhat a nyugati vállalatoknak.
A négy említett közép-európai állam a most belépők összesített GDP-jének 85 százalékát adja, átlagos növekedésének üteme 3.1 százalék, termelékenységük pedig tavaly átlagosan 10.3 százalékkal emelkedett. Az Európai Unió tagállamai ezzel szemben 1.1 százalékos GDP-bővülést értek el, termelékenységük pedig mindössze 1.7 százalékkal javult tavaly.
A munkaerő-piaci félelmek eltúlzottsága mellett foglalt állást Peter de Rooij, az európai foglalkoztatás és képzés alapítvány igazgatója is a Die Presse című lapnak adott interjújában is, melyben azt hangoztatta, hogy "az EU államai teljesen alaptalanul féltek attól, hogy a csatlakozás után tömegével lepik el őket a közép- és kelet-európai dogozók". Mint ismert, az EU jelenlegi 15 tagállamából 13 zárta le munkaerőpiacát a kelet- és közép-európai munkaerő elől. A korlátozások minimum 2, maximum 7 évre szólnak.
Az óvintézkedések azért is tűntek megalapozatlannak, mivel a felmérések szerint a csatlakozó országok munkavállalói csupán kis mértékben mobilak, így nem várható tömeges áttelepülés. Ráadásul az Európai Bizottság által megrendelt felmérés maximálisan 220 ezerre prognosztizálta a bevándorlók számát, ami roppant csekélynek tűnik az EU össznépességéhez vagy a már évek óta az EU határain belül élő és dolgozó milliós kisebbségek lélekszámához képest.
Amint ismeretes, a lisszaboni stratégia lényege, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kíván válni. A program kidolgozói a JP Morgan szerint azonban kizárólag az Egyesült Államokra összpontosítottak, oda sem figyelve a csatlakozó országokra.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A lisszaboni program végrehajtása ráadásul egyértelműen csalódást keltőnek bizonyult: az amerikai gazdaság utoléréséhez az unió éves átlagban, reálértéken 3.0 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki maga elé, a JP Morgan számításai szerint azonban a 2001-2004 közötti időszak átlagos éves növekedése az EU-ban nem fogja meghaladni az 1.1 százalékot. Ugyanezen időszak alatt azonban az amerikai gazdaság évi átlagos növekedési üteme viszont 2.7, a csatlakozó országoké 3.1 százalékra várható.
A nagyobb gond a termelékenység-javulással van
Az uniós 15-ök a termelékenység javulásában még kirívóbb mértékben lemaradtak mind az Egyesült Államok, mind a csatlakozók mögött. A négy közép-európai csatlakozó ország termelékenysége tavaly átlagosan 10.3 százalékkal emelkedett, az idei évre 9.5, és még jövőre is 6.6 százalékos átlagos termelékenység-növekedés várható.
Az amerikai gazdaság termelékenysége a tavalyi 5.1 százalék után 2004-ben 4.0, 2005-ben 3.0 százalékkal javulhat a JP Morgan előrejelzése szerint. A jelenlegi EU-gazdaság termelékenysége azonban 2003-ban mindössze 1.7 százalékkal nőtt; az idén 2.8 százalékkal, jövőre 2.6 százalékkal emelkedhet.
Így tehát a közép-európai négyek és az uniós 15-ök termelékenységének javulási üteme között tavaly 8.6 százalékpont volt a különbség, amely az idén 6.7, és még jövőre is 4.0 százalékpont lesz.
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
A 2026. márciusi béradatok alapján kiderült, hogy az illetmények jelenleg elmaradnak a korábbi célértéktől.
Rövid távon az egyik legjelentősebb változás az utazási szokásokban figyelhető meg.
Három év alatt 1 százalékról 48 százalékra emelkedett azoknak a diákmunkásoknak az aránya, akik 2500 feletti órabért várnak el munkáltatójuktól
A hazai piac elérte azt a kritikus bérplafont, amelyen túl a nemzetközi anyacégek egyszerűen nem hajlandók többet költeni Magyarországon.
Egyre több dolgozó „jelen van, de nincs ott” – a háttérben nem lustaság, hanem rejtett kiégés állhat.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a Hanon Systems Hungary Kft. székesfehérvári üzemének dolgozói
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.
200 fejlesztési pozíció megszüntetését tervezi magyarországi működésében a thyssenkrupp Automotive Technology
Szerda reggel országszerte négy városban tartanak demonstrációt a Deutsche Telekom ITTC Hungary Kft. dolgozói.
Több tízezer fiatal számára indul el a következő hetekben a nyári diákmunkaszezon.
Óvatos optimizmus jellemzi a magyar munkaerőpiacot a következő hónapokban, legalábbis erre utalnak a cégek toborzási tervei.
Ennyit lehet keresni az Audinál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.
Az elmúlt évtizedekben jelentős vezetői tapasztalatot halmozott fel, hiszen irányította az edelényi és a kazincbarcikai kapitányságot is.
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.
