Elfelejtkezett rólunk az EU?

Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország gazdasági fejlődésének és termelékenység-növekedésének üteme lényegesen meghaladja a jelenlegi tagállamokét, így munkahelyeket és beruházásokat von el tőlük. A helyzetet csak rontja a 15 tagország azzal, hogy korábbi várakozásoknál is sokkal nagyobb mértékben korlátozza a munkaerő-áramlást a bővítés után. Ezzel egyértelműen saját növekedési potenciálját korlátozza, és gyakorlatilag beruházásokat irányít át a csatlakozó országokba, ezt azonban még az EU felelős vezetői sem ismerték fel kellő mértékben - véli a JP Morgan. A félelmek ezen túl - nem alaptalanul - igen jelentősek az uniós átlagnál lényegesen alacsonyabb közép-európai társasági adókulcsok miatt. A csatlakozó országok többségében végbement vagy éppen zajló adóreformok komoly aggodalommal töltenek el számos nyugati gazdaságpolitikai irányítót. A telephelyek keletebbre telepítése így jelentős költségmegtakarítást hozhat a nyugati vállalatoknak.

A négy említett közép-európai állam a most belépők összesített GDP-jének 85 százalékát adja, átlagos növekedésének üteme 3.1 százalék, termelékenységük pedig tavaly átlagosan 10.3 százalékkal emelkedett. Az Európai Unió tagállamai ezzel szemben 1.1 százalékos GDP-bővülést értek el, termelékenységük pedig mindössze 1.7 százalékkal javult tavaly.

A munkaerő-piaci félelmek eltúlzottsága mellett foglalt állást Peter de Rooij, az európai foglalkoztatás és képzés alapítvány igazgatója is a Die Presse című lapnak adott interjújában is, melyben azt hangoztatta, hogy "az EU államai teljesen alaptalanul féltek attól, hogy a csatlakozás után tömegével lepik el őket a közép- és kelet-európai dogozók". Mint ismert, az EU jelenlegi 15 tagállamából 13 zárta le munkaerőpiacát a kelet- és közép-európai munkaerő elől. A korlátozások minimum 2, maximum 7 évre szólnak.

Az óvintézkedések azért is tűntek megalapozatlannak, mivel a felmérések szerint a csatlakozó országok munkavállalói csupán kis mértékben mobilak, így nem várható tömeges áttelepülés. Ráadásul az Európai Bizottság által megrendelt felmérés maximálisan 220 ezerre prognosztizálta a bevándorlók számát, ami roppant csekélynek tűnik az EU össznépességéhez vagy a már évek óta az EU határain belül élő és dolgozó milliós kisebbségek lélekszámához képest.

Amint ismeretes, a lisszaboni stratégia lényege, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kíván válni. A program kidolgozói a JP Morgan szerint azonban kizárólag az Egyesült Államokra összpontosítottak, oda sem figyelve a csatlakozó országokra.

A lisszaboni program végrehajtása ráadásul egyértelműen csalódást keltőnek bizonyult: az amerikai gazdaság utoléréséhez az unió éves átlagban, reálértéken 3.0 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki maga elé, a JP Morgan számításai szerint azonban a 2001-2004 közötti időszak átlagos éves növekedése az EU-ban nem fogja meghaladni az 1.1 százalékot. Ugyanezen időszak alatt azonban az amerikai gazdaság évi átlagos növekedési üteme viszont 2.7, a csatlakozó országoké 3.1 százalékra várható.

A nagyobb gond a termelékenység-javulással van

Az uniós 15-ök a termelékenység javulásában még kirívóbb mértékben lemaradtak mind az Egyesült Államok, mind a csatlakozók mögött. A négy közép-európai csatlakozó ország termelékenysége tavaly átlagosan 10.3 százalékkal emelkedett, az idei évre 9.5, és még jövőre is 6.6 százalékos átlagos termelékenység-növekedés várható.

Az amerikai gazdaság termelékenysége a tavalyi 5.1 százalék után 2004-ben 4.0, 2005-ben 3.0 százalékkal javulhat a JP Morgan előrejelzése szerint. A jelenlegi EU-gazdaság termelékenysége azonban 2003-ban mindössze 1.7 százalékkal nőtt; az idén 2.8 százalékkal, jövőre 2.6 százalékkal emelkedhet.

Így tehát a közép-európai négyek és az uniós 15-ök termelékenységének javulási üteme között tavaly 8.6 százalékpont volt a különbség, amely az idén 6.7, és még jövőre is 4.0 százalékpont lesz.