Afganisztán: a pénz nem minden - vagy mégis?

Pénzcentrum

2004. április 8. 10:40

Kiemelkedő, 20%-os bővülést produkált az elmúlt évben Afganisztán gazdasága, nem szabad azonban megfeledkeznünk az alacsony kiinduló bázisról. Ha minden a kormány tervei szerint halad 2016-ra végre csatlakozhat az ország a "szegény országokat tömörítő csoporthoz", addig azonban esélyt sem látnak arra, hogy minden afgán egészséges ivóvízhez jusson - írja az Economist. A következőkben tekintsük át miből táplálkozik ilyen feltételek mellett a gazdasági növekedés! Hónapokig tartó folyamatos cáfolatok után az afgán kormány végre hivatalosan is bejelentette, hogy a 2001-es bonni egyezményben kitűzöttekkel ellentétben nem júniusban tartják az első választásokat, hanem csak szeptemberben. A csúszás fő okaként a közbiztonság hiányát jelölték meg.

Az afgán vezetés abban bízik, hogy a "jótevő" külföld meggyőzhető arról, hogy nem rövidtávon kell az országot rendbe tenni, hanem annak jövőjéről is gondoskodni kell. Ebből kiindulva a hivatalnokok egy hétéves fejlesztési tervvel jelentek meg a berlini találkozón és az ezzel járó 27.6 mrd dolláros számlával.

A fenti összeg csupán 164 dollár/főt jelent évente, mégis messze meghaladja a tavalyi egy afgánra jutó 77 dollárt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Kelet-Timor például 256 dollár/fő támogatáshoz jutott az ottani konfliktust követően, míg Irak átlagosan 336 dollárt kap majd évente egy főre vetítve az elkövetkező négy esztendőben. Mindezek tükrében az Afganisztán által kért juttatás csekélynek mondható.

Az idei évben az afgán költségvetés 94%-át külföldi segélyek adják majd , mivel a kormány mindössze 300 millió dollár bevételt képes összegyűjteni. A berlini találkozón az "adakozó nyugat" további 4.5 mrd dolláros támogatást ígért erre az évre, melynek több mint felét az USA adja. (Az elmúlt két esztendő során valamivel több, mint 4 mrd jutott Afganisztánnak.)

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az afgán helyzet bemutatásakor induljunk ki az egy főre jutó 190 dolláros GDP-ből és a csupán 40 éves átlagos várható élettartamból . Bőven van tehát min javítani a "legyőzött" országban. A kormány azonban továbbra is úgy véli, ha ki is tárul az adakozók pénztárcája és nyitva is marad a kívánt ideig, még akkor is biztosra vehető, hogy egy évtizeden belül az afgánok ötödének továbbra sem lesz hozzáférése a biztonságos ivóvízhez, mely európai szemmel szinte elképzelhetetlennek tűnik. A kormány tervei szerint, ha minden rendben halad, 2016-ra válhat Afganisztán egy "normális" alacsony jövedelmű országgá .

A fentiek ellenére mégis számottevő haladásnak lehetünk szemtanúi. Az elmúlt húsz év konfliktusait követően viszonylagos nyugalom uralkodik az országban. Az IMF becslései szerint a "kedvező" környezet a gazdaság 20%-os bővülését okozta az elmúlt évben . A mezőgazdaság, mely az ország törvényes gazdaságának több mint felét adja és a lakosság 60%-át tartja el szintén fellendülni látszik az elmúlt évek aszályai és harcai után. Bár Afganisztánt még mindig sújtja az öntözőrendszerek megsemmisülése, az IMF jelentése szerint az ország gabonatermelése 50%-kal nőtt a tavalyi esztendő folyamán, az előző év 80%-os bővülését követően. A külföldi segélyek nyomán az építőipar is fejlődött, és a kereskedelem is kibontakozni látszik. Az afgán kormányt mindenképp dicséret illeti a folytatott makrogazdasági vezetés kapcsán, az új valuta bevezetéséért és a megújult pénzügyi és befektetési szabályozások lefektetéséért. A kedvező változások már szinte a külföldi tőkét is vonzani kezdték. Afganisztánban már két mobiltelefon-hálózat is üzemel, míg egy Kabulban épülő ötcsillagos hotelprojekt éppen a beáramló diplomatákból és nemzetközi hivatalnokokból igyekszik hasznot húzni.

A fent leírtak kétségkívül a lehetőségekhez mérten szép képet festenek Afganisztánról, nem szabad azonban elsiklani afelett, hogy számos afgán lakos még mindig a máktermesztésből él és bár az árak tavaly csökkentek, a termelés emelkedett és az ópiumbevételek 2.3 milliárd dollárosra tehetők . A kormány szerint ahhoz, hogy az illegális gazdálkodást visszaszorítsák, a törvényes gazdaság éves 9%-os növekedése szükséges, az elkövetkező jó néhány esztendőben.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír