Afganisztán: a pénz nem minden - vagy mégis?

Pénzcentrum

2004. április 8. 10:40

Kiemelkedő, 20%-os bővülést produkált az elmúlt évben Afganisztán gazdasága, nem szabad azonban megfeledkeznünk az alacsony kiinduló bázisról. Ha minden a kormány tervei szerint halad 2016-ra végre csatlakozhat az ország a "szegény országokat tömörítő csoporthoz", addig azonban esélyt sem látnak arra, hogy minden afgán egészséges ivóvízhez jusson - írja az Economist. A következőkben tekintsük át miből táplálkozik ilyen feltételek mellett a gazdasági növekedés! Hónapokig tartó folyamatos cáfolatok után az afgán kormány végre hivatalosan is bejelentette, hogy a 2001-es bonni egyezményben kitűzöttekkel ellentétben nem júniusban tartják az első választásokat, hanem csak szeptemberben. A csúszás fő okaként a közbiztonság hiányát jelölték meg.

Az afgán vezetés abban bízik, hogy a "jótevő" külföld meggyőzhető arról, hogy nem rövidtávon kell az országot rendbe tenni, hanem annak jövőjéről is gondoskodni kell. Ebből kiindulva a hivatalnokok egy hétéves fejlesztési tervvel jelentek meg a berlini találkozón és az ezzel járó 27.6 mrd dolláros számlával.

A fenti összeg csupán 164 dollár/főt jelent évente, mégis messze meghaladja a tavalyi egy afgánra jutó 77 dollárt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Kelet-Timor például 256 dollár/fő támogatáshoz jutott az ottani konfliktust követően, míg Irak átlagosan 336 dollárt kap majd évente egy főre vetítve az elkövetkező négy esztendőben. Mindezek tükrében az Afganisztán által kért juttatás csekélynek mondható.

Az idei évben az afgán költségvetés 94%-át külföldi segélyek adják majd , mivel a kormány mindössze 300 millió dollár bevételt képes összegyűjteni. A berlini találkozón az "adakozó nyugat" további 4.5 mrd dolláros támogatást ígért erre az évre, melynek több mint felét az USA adja. (Az elmúlt két esztendő során valamivel több, mint 4 mrd jutott Afganisztánnak.)

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az afgán helyzet bemutatásakor induljunk ki az egy főre jutó 190 dolláros GDP-ből és a csupán 40 éves átlagos várható élettartamból . Bőven van tehát min javítani a "legyőzött" országban. A kormány azonban továbbra is úgy véli, ha ki is tárul az adakozók pénztárcája és nyitva is marad a kívánt ideig, még akkor is biztosra vehető, hogy egy évtizeden belül az afgánok ötödének továbbra sem lesz hozzáférése a biztonságos ivóvízhez, mely európai szemmel szinte elképzelhetetlennek tűnik. A kormány tervei szerint, ha minden rendben halad, 2016-ra válhat Afganisztán egy "normális" alacsony jövedelmű országgá .

A fentiek ellenére mégis számottevő haladásnak lehetünk szemtanúi. Az elmúlt húsz év konfliktusait követően viszonylagos nyugalom uralkodik az országban. Az IMF becslései szerint a "kedvező" környezet a gazdaság 20%-os bővülését okozta az elmúlt évben . A mezőgazdaság, mely az ország törvényes gazdaságának több mint felét adja és a lakosság 60%-át tartja el szintén fellendülni látszik az elmúlt évek aszályai és harcai után. Bár Afganisztánt még mindig sújtja az öntözőrendszerek megsemmisülése, az IMF jelentése szerint az ország gabonatermelése 50%-kal nőtt a tavalyi esztendő folyamán, az előző év 80%-os bővülését követően. A külföldi segélyek nyomán az építőipar is fejlődött, és a kereskedelem is kibontakozni látszik. Az afgán kormányt mindenképp dicséret illeti a folytatott makrogazdasági vezetés kapcsán, az új valuta bevezetéséért és a megújult pénzügyi és befektetési szabályozások lefektetéséért. A kedvező változások már szinte a külföldi tőkét is vonzani kezdték. Afganisztánban már két mobiltelefon-hálózat is üzemel, míg egy Kabulban épülő ötcsillagos hotelprojekt éppen a beáramló diplomatákból és nemzetközi hivatalnokokból igyekszik hasznot húzni.

A fent leírtak kétségkívül a lehetőségekhez mérten szép képet festenek Afganisztánról, nem szabad azonban elsiklani afelett, hogy számos afgán lakos még mindig a máktermesztésből él és bár az árak tavaly csökkentek, a termelés emelkedett és az ópiumbevételek 2.3 milliárd dollárosra tehetők . A kormány szerint ahhoz, hogy az illegális gazdálkodást visszaszorítsák, a törvényes gazdaság éves 9%-os növekedése szükséges, az elkövetkező jó néhány esztendőben.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír