Az Európai Bizottság végleges formába öntötte az Unió korszerűsített versenyjogi végrehajtási szabályait

Az új dokumentumok kiegészítik az 1/2003 rendeletet (az új "antitröszt végrehajtási rendelet"-et), amely az EU Szerződés a versenykorlátozó megállapodásokat és az erőfölénnyel visszaélést tiltó szabályainak (81. és 82. cikk) a végrehajtásáról szól. Ezt az egészet közkeletűen "modernizációs csomag"-nak nevezik, és május 1-jén fog hatályba lépni.

"A reform célja, hogy új versenyjogi hatásköröket és eljárási lehetőségeket adjon a Bizottságnak a kibővült és érettebb Európai Unió idejére. A reform olyan jogi rendelkezések, más szabályok és intézmények helyébe lép, amelyeket több mint 40 évvel ezelőtt alkottak, amikor a versenypolitikát illetően Európában még mind a gazdasági élet szereplői, mind pedig a hatóságok csekély tapasztalattal rendelkeztek" - mondta Mario Monti, a Bizottságnak a versenyért felelős biztosa.

Az új antitröszt végrehajtási rendszer célja, hogy a fogyasztók és a gazdasági szereplők érdekében biztosítsa az EU versenyszabályainak hatékonyabb végrehajtását, ugyanakkor csökkentse az Európában működő vállalkozásokra háruló bürokratikus terheket.

Az 1/2003 rendelet eltörli azt a kötelezettséget, hogy a vállalkozások közötti megállapodásokat be kell jelenteni a Bizottsághoz. Ezt a rendszert 1962-ben alakították ki, de mára, amikor az Európában működő vállalkozások már ismerik a versenyszabályokat, túl bürokratikussá vált. Egyébként az Egyesült Államokban sincs ilyen bejelentési rendszer.

Kiemelendő, hogy a reform lehetővé teszi, hogy a tagállamok bíróságai és versenyhatóságai nagyobb mértékben járuljanak hozzá az európai versenyszabályok végrehajtásához. Ugyanakkor a vállalkozások számára is kiegyenlítettebb szintű játékteret teremt, mivel a tagállamok közötti kereskedelmet érintő ügyekben a jogalkalmazó hatóságok kötelesek lesznek arra, hogy alkalmazzák az EU versenyszabályait.

A Bizottság rendelete és a hat közlemény, amelyeket a Bizottság elfogadott, kiegészíti az 1/2003/EK rendeletet, és teljessé teszi az új jogi keretet, amely május 1-jén lép hatályba.

Az Európai Verseny Hálózat
A modernizációs csomag egyik központi eleme a tagállamok versenyhatóságainak hálózatán belüli együttműködésről szóló közlemény. Ez az együttműködés már létező gyakorlat, mivel a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai több, mint egy éve indították el az Európai Verseny Hálózat tevékenységét. A jövőbeni új tagállamok nemzeti versenyhatóságait a kezdetektől fogva bevonták ebbe az együttműködésbe.

A közlemény magasabb szintű együttműködést teremt az Európai Unió jogalkalmazó szervei között. Az új rendszer egy sor új együttműködési mechanizmust kínál a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai számára. A közlemény többek között iránymutatást ad arra nézve, hogy milyen legyen a munkamegosztás a jogalkalmazó szervek között, hogyan értesítsék egymást az előttük folyó ügyekről az eljárás különböző szakaszaiban, és hogy milyen eszközök állnak rendelkezésükre az információcserére valamely jogsértés bizonyításához.

Külön figyelmet szentel a közlemény a kartell eljárásokkal összefüggő engedékenységi politikákkal kapcsolatos kérdéseknek, annak érdekében, hogy ne csorbuljon az ilyen, már létező uniós és nemzeti politikák hatékonysága. Így például leszögezi, hogy az engedékenységi politikáért folyamodó vállalkozás beleegyezése nélkül az általa szolgáltatott információt a hálózaton belül továbbítani nem lehet, kivéve azt az esetet, ha az információt fogadó hatóság az engedékenységért folyamodó védelmét biztosítja. A tagállamok döntő része egy nyilatkozat aláírásával írásban vállalta e garanciális szabályok betartását. A Bizottság rövidesen közzéteszi azon nemzeti versenyhatóságok nevét, amelyek az aláírt nyilatkozatot eljuttatták hozzá. A hazai engedékenységi politikát a GVH 3/2003. számú közleménye tartalmazza.

A bejelentési rendszer megszűntetése
Az 1/2003 rendelet megszűnteti a Római Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének alkalmazásához kapcsolódó bejelentési és engedélyezési rendszert, azt az előírást, amelynek alapján versenyellenes megállapodások mégis jogszerűnek minősíthetők, ha kellő mértékben járnak olyan kedvező hatásokkal, amelyeket a fogyasztóknak továbbadnak. Az új rendelet értelmében a vállalkozások a nemzeti bíróság vagy nemzeti versenyhatóság előtt közvetlenül hivatkozhatnak a 81. cikk (3) bekezdésére; nincs szükségük a Bizottság nyilatkozatára ahhoz, hogy így tegyenek. A megállapodást, döntést vagy magatartást jogszerűnek kell minősíteni, ha a benne résztvevő fél kimutatja, hogy az teljesíti a 81. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeket. Ennek ismeretében a tagállamok és a gazdasági élet szereplői felkérték a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást a 81. cikk (3) bekezdésének alkalmazásáról. A ma a modernizációs csomag részeként a 81. cikk (3) bekezdésének alkalmazásáról elfogadott iránymutatás válasz ezekre az igényekre. Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében és hogy a vállalkozásoknak iránymutatást nyújtson, a közleménytervezet ismerteti a 81. cikk (3) bekezdése alkalmazásának módszertanát. A közlemény nem helyettesíti, hanem csupán kiegészíti azt a nagyon részletes tájékoztatást, amelyet a Bizottságnak a megállapodások konkrét típusairól kiadott iránymutatásai, nevezetesen a horizontális együttműködési megállapodásokról szóló iránymutatás és a vertikális megállapodásokról kiadott iránymutatás, tartalmaznak.

A "modernizációs csomag" további dokumentumai:

A Bizottság új rendelete az antiröszt eljárások lefolytatásáról

A rendelet a Bizottság eljárásainak számos olyan fontos szempontjáról tartalmaz részletes szabályokat, mint a meghallgatás, a panaszok benyújtása és kezelése, valamint az iratbetekintés.

Iránymutatás a kereskedelemre gyakorolt hatásról

A kereskedelemre gyakorolt hatásra vonatkozó koncepció a jogalkalmazás olyan követelménye, amely meghatározza az EU versenyszabályainak hatókörét. Különös jelentőséggel bír az új jogalkalmazási rendszerben, amely arra kötelezi a tagállamok bíróságait és versenyhatóságait, hogy az európai versenyszabályokat minden olyan megállapodásra és magatartásra alkalmazzák, amely a tagállamok közötti kereskedelmet érintheti. Ezt figyelembe véve a ma elfogadott iránymutatás összegzi a Közösség terjedelmes esetjogából adódó tapasztalatokat, hogy ezzel a jogalkalmazók és a vállalkozások számára egyaránt tájékoztatást adjon.

Közlemény a Bizottság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködésről

A Szerződés versenyszabályaira a vállalkozások és az állampolgárok a nemzeti bíróságok előtt is hivatkozhatnak. A mentesítési rendszer megszüntetése azzal az eredménnyel is jár, hogy egyidejűleg megszűnik a magánjogi végrehajtás egy komoly akadálya. Ebben az összefüggésben az új közlemény a Bizottság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködésről valóban gyakorlati lehetőséget nyújt a nemzeti bírók részére, amikor az EU versenyszabályait alkalmazzák. Különösen azzal segíti a bírók munkáját, hogy elmagyarázza az 1/2003 rendelet szerinti együttműködési eszközöket, ezen belül például a nemzeti bíróságnak azt a lehetőségét, hogy a Bizottságtól információt és véleményt kérjen a bíróság előtt a közösségi versenyszabályok alkalmazásával folytatott, folyamatban lévő ügyben.

Közlemény az informális iránymutatás a vállalkozások részére (iránymutató levél)

Jóllehet a bejelentési rendszer megszüntetése az új jogalkalmazási rendszer központi eleme, a Bizottság a jövőben is kész arra, hogy indokolt esetekben a vállalkozásokkal konkrét eseteket megvitasson. Különösen olyan esetekben hajlandó ilyen iránymutatásra, amelyekben a vállalkozások számára a kérdések újszerűsége miatt nehézséget okozhat megállapodásuknak vagy magatartásuknak a közösségi versenyjog szerinti megítélése. Az ilyen helyzetekre alakította ki a Bizottság az iránymutató levél lehetőségét. Az iránymutató levél kifejezetten olyan esetekben használható eszköz, amikor a 81. vagy 82. cikk alkalmazásával kapcsolatban valóban új kérdések merülnek fel, amelyek a Bizottság jogérvényesítési prioritásainak körébe tartoznak. Ezeket a leveleket a Bizottság közzéteszi.

Közlemény a Bizottság panaszkezelési eljárásáról

A Közlemény vázolja, hogy milyen - nem-bürokratikus - módon adható piaci információ a Bizottság részére, valamint azt, hogy milyen eljárást követ a Bizottság a formális panaszok kapcsán. Kinyilvánított cél, hogy az új rendszer arra bátorítsa az állampolgárokat és a vállalkozásokat, hogy a tudomásukra jutott versenyjogi sérelmekről tájékoztatást adjanak.