Sem a technikai elemzés, sem pedig a fundamentális elemzés nem vezet sikerre a Random Walk elmélete szerint, mely azt állítja, hogy a részvény árfolyamok csupán véletlenszerű bolyongást mutatnak, így minden árfolyam előrejelzésre irányuló szándék hiábavaló.
A Random Walk elmélet Burton Malkiel nevéhez fűződik, aki 1973-ben tette közzé teóriáját, s hamarosan klasszikussá vált az irodalomban. Az elmélet szerint lehetetlen következetesen a piaci átlag feletti hozamot elérni a piacokon, melynek bizonyítására mind a technikai, mind pedig a fundamentális elemzést tesztelés alá vette. Az eredmény pedig nem más lett, mint az, hogy alapvetően mindkét elemzési módszer pusztán időpocsékolás.
A Random Walk elmélete szerint - mivel a piacon mindenki számára elvileg azonos időben elérhető információk véletlenszerűen érkeznek -, az adott részvény árfolyama véletlenszerűen mozog, így nem lehet azt előre jelezni.
Malkiel a hosszabb ideig a piaci átlagot meghaladó hozamot csupán merő véletlennek tartja - érje el azt valaki a technikai, vagy pedig a fundamentális elemzést használva. A Random Walk elmélet szerint a nagy számok törvénye érvényesül a piacon: ha elég sok ember próbálkozik, akkor bizonyosan lesz olyan, aki a piac felett teljesít, a legtöbben azonban erre nem lesznek képesek.
A Random Walk elmélet szerint a részvény árfolyamok teljesen random szerűen mozognak, azaz bolyongó mozgást mutatnak, s semmiféle tendencia nem érvényesül bennük.
A Random Walk elmélet szerint téves a technikai elemzés alapja, miszerint a múltbeli adatsorokból következtetni lehet a jövőbeli mozgásra, az árfolyamok ugyanis nem rendelkeznek "emlékezettel". Az árfolyamok ezzel szemben véletlenszerűen mozognak annak függvényében, hogy pozitív vagy negatív hírek érkeznek a piacra.
Malkiel szerint a befektetési alapkezelők és elemzők tevékenysége felesleges. Ennek bizonyításául az elmélet hívei azt hozzák fel, hogy az USA-ban a részvényalapok legtöbbjének (főleg a költségekkel korrigált) hozama általában nem múlja felül az S&P index teljesítményét, így a befektetők többnyire jobban járnak, ha a jóval kisebb költséggel működő indexalapokba fektetnek.
A módszer egyik látványos empirikus tesztje a legtekintélyesebb gazdasági amerikai napilap, a Wall Street Journal nevéhez fűződik, amelynek árfolyamoldaláról egy bekötött szemű majom (akit általában a szerkesztőség helyettesít) dartokat dobálva sokszor jobb eredménnyel választott portfóliót, mint a hivatásos szakemberek.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ezért továbbra is mi fizetünk a legkevesebbet Európában
- Kokaint és marihuánát terített egy vállalkozó Budapesten - videó
- Lemondott a gyanúba keveredett ukrán miniszter
- Egyelőre mégsem kap erősebb hatásköröket a versenyhivatal
- Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség
- Hat bérletet hirdetnek meg az új évadra a Nemzeti Filharmonikusok