Sem a technikai elemzés, sem pedig a fundamentális elemzés nem vezet sikerre a Random Walk elmélete szerint, mely azt állítja, hogy a részvény árfolyamok csupán véletlenszerű bolyongást mutatnak, így minden árfolyam előrejelzésre irányuló szándék hiábavaló.
A Random Walk elmélet Burton Malkiel nevéhez fűződik, aki 1973-ben tette közzé teóriáját, s hamarosan klasszikussá vált az irodalomban. Az elmélet szerint lehetetlen következetesen a piaci átlag feletti hozamot elérni a piacokon, melynek bizonyítására mind a technikai, mind pedig a fundamentális elemzést tesztelés alá vette. Az eredmény pedig nem más lett, mint az, hogy alapvetően mindkét elemzési módszer pusztán időpocsékolás.
A Random Walk elmélete szerint - mivel a piacon mindenki számára elvileg azonos időben elérhető információk véletlenszerűen érkeznek -, az adott részvény árfolyama véletlenszerűen mozog, így nem lehet azt előre jelezni.
Malkiel a hosszabb ideig a piaci átlagot meghaladó hozamot csupán merő véletlennek tartja - érje el azt valaki a technikai, vagy pedig a fundamentális elemzést használva. A Random Walk elmélet szerint a nagy számok törvénye érvényesül a piacon: ha elég sok ember próbálkozik, akkor bizonyosan lesz olyan, aki a piac felett teljesít, a legtöbben azonban erre nem lesznek képesek.
A Random Walk elmélet szerint a részvény árfolyamok teljesen random szerűen mozognak, azaz bolyongó mozgást mutatnak, s semmiféle tendencia nem érvényesül bennük.
A Random Walk elmélet szerint téves a technikai elemzés alapja, miszerint a múltbeli adatsorokból következtetni lehet a jövőbeli mozgásra, az árfolyamok ugyanis nem rendelkeznek "emlékezettel". Az árfolyamok ezzel szemben véletlenszerűen mozognak annak függvényében, hogy pozitív vagy negatív hírek érkeznek a piacra.
Malkiel szerint a befektetési alapkezelők és elemzők tevékenysége felesleges. Ennek bizonyításául az elmélet hívei azt hozzák fel, hogy az USA-ban a részvényalapok legtöbbjének (főleg a költségekkel korrigált) hozama általában nem múlja felül az S&P index teljesítményét, így a befektetők többnyire jobban járnak, ha a jóval kisebb költséggel működő indexalapokba fektetnek.
A módszer egyik látványos empirikus tesztje a legtekintélyesebb gazdasági amerikai napilap, a Wall Street Journal nevéhez fűződik, amelynek árfolyamoldaláról egy bekötött szemű majom (akit általában a szerkesztőség helyettesít) dartokat dobálva sokszor jobb eredménnyel választott portfóliót, mint a hivatásos szakemberek.
Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.
Az egyre népszerűbb finanszírozási forma itthon is gyorsan terjed, egyre többen ismerik és használják.
Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.
A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most Balogh Petya cége is beszállt a Brancs közösségi finanszírozási platformba.
- Egyeztettek az oroszokkal, itt a bejelentés Paks 2 ügyében
- Szoros meccs - Inkább autómentes Lánchidat szeretnének az emberek
- Összehasonlíthatóság - újraszabályozzák a befektetési alapokat
- Saját autóját lopta el a részeg férfi
- Hadüzenet az agydaganatnak: egerekben már szét tudják lőni a rákos sejteket
- Bírósági döntés a budapesti reptéri balhé ügyében
Sustainable World 2023
Portfolio Balaton Business Forum 2023
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!


