Sem a technikai elemzés, sem pedig a fundamentális elemzés nem vezet sikerre a Random Walk elmélete szerint, mely azt állítja, hogy a részvény árfolyamok csupán véletlenszerű bolyongást mutatnak, így minden árfolyam előrejelzésre irányuló szándék hiábavaló.
A Random Walk elmélet Burton Malkiel nevéhez fűződik, aki 1973-ben tette közzé teóriáját, s hamarosan klasszikussá vált az irodalomban. Az elmélet szerint lehetetlen következetesen a piaci átlag feletti hozamot elérni a piacokon, melynek bizonyítására mind a technikai, mind pedig a fundamentális elemzést tesztelés alá vette. Az eredmény pedig nem más lett, mint az, hogy alapvetően mindkét elemzési módszer pusztán időpocsékolás.
A Random Walk elmélete szerint - mivel a piacon mindenki számára elvileg azonos időben elérhető információk véletlenszerűen érkeznek -, az adott részvény árfolyama véletlenszerűen mozog, így nem lehet azt előre jelezni.
Malkiel a hosszabb ideig a piaci átlagot meghaladó hozamot csupán merő véletlennek tartja - érje el azt valaki a technikai, vagy pedig a fundamentális elemzést használva. A Random Walk elmélet szerint a nagy számok törvénye érvényesül a piacon: ha elég sok ember próbálkozik, akkor bizonyosan lesz olyan, aki a piac felett teljesít, a legtöbben azonban erre nem lesznek képesek.
A Random Walk elmélet szerint a részvény árfolyamok teljesen random szerűen mozognak, azaz bolyongó mozgást mutatnak, s semmiféle tendencia nem érvényesül bennük.
A Random Walk elmélet szerint téves a technikai elemzés alapja, miszerint a múltbeli adatsorokból következtetni lehet a jövőbeli mozgásra, az árfolyamok ugyanis nem rendelkeznek "emlékezettel". Az árfolyamok ezzel szemben véletlenszerűen mozognak annak függvényében, hogy pozitív vagy negatív hírek érkeznek a piacra.
Malkiel szerint a befektetési alapkezelők és elemzők tevékenysége felesleges. Ennek bizonyításául az elmélet hívei azt hozzák fel, hogy az USA-ban a részvényalapok legtöbbjének (főleg a költségekkel korrigált) hozama általában nem múlja felül az S&P index teljesítményét, így a befektetők többnyire jobban járnak, ha a jóval kisebb költséggel működő indexalapokba fektetnek.
A módszer egyik látványos empirikus tesztje a legtekintélyesebb gazdasági amerikai napilap, a Wall Street Journal nevéhez fűződik, amelynek árfolyamoldaláról egy bekötött szemű majom (akit általában a szerkesztőség helyettesít) dartokat dobálva sokszor jobb eredménnyel választott portfóliót, mint a hivatásos szakemberek.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








