A Random Walk elmélet: értelmetlen a technikai és a fundamentális elemzés is?

Pénzcentrum
2004. március 25. 08:13

Sem a technikai elemzés, sem pedig a fundamentális elemzés nem vezet sikerre a Random Walk elmélete szerint, mely azt állítja, hogy a részvény árfolyamok csupán véletlenszerű bolyongást mutatnak, így minden árfolyam előrejelzésre irányuló szándék hiábavaló.



A Random Walk elmélet Burton Malkiel nevéhez fűződik, aki 1973-ben tette közzé teóriáját, s hamarosan klasszikussá vált az irodalomban. Az elmélet szerint lehetetlen következetesen a piaci átlag feletti hozamot elérni a piacokon, melynek bizonyítására mind a technikai, mind pedig a fundamentális elemzést tesztelés alá vette. Az eredmény pedig nem más lett, mint az, hogy alapvetően mindkét elemzési módszer pusztán időpocsékolás.

A Random Walk elmélete szerint - mivel a piacon mindenki számára elvileg azonos időben elérhető információk véletlenszerűen érkeznek -, az adott részvény árfolyama véletlenszerűen mozog, így nem lehet azt előre jelezni.

Malkiel a hosszabb ideig a piaci átlagot meghaladó hozamot csupán merő véletlennek tartja - érje el azt valaki a technikai, vagy pedig a fundamentális elemzést használva. A Random Walk elmélet szerint a nagy számok törvénye érvényesül a piacon: ha elég sok ember próbálkozik, akkor bizonyosan lesz olyan, aki a piac felett teljesít, a legtöbben azonban erre nem lesznek képesek.

A Random Walk elmélet szerint a részvény árfolyamok teljesen random szerűen mozognak, azaz bolyongó mozgást mutatnak, s semmiféle tendencia nem érvényesül bennük.

A Random Walk elmélet szerint téves a technikai elemzés alapja, miszerint a múltbeli adatsorokból következtetni lehet a jövőbeli mozgásra, az árfolyamok ugyanis nem rendelkeznek "emlékezettel". Az árfolyamok ezzel szemben véletlenszerűen mozognak annak függvényében, hogy pozitív vagy negatív hírek érkeznek a piacra.

Malkiel szerint a befektetési alapkezelők és elemzők tevékenysége felesleges. Ennek bizonyításául az elmélet hívei azt hozzák fel, hogy az USA-ban a részvényalapok legtöbbjének (főleg a költségekkel korrigált) hozama általában nem múlja felül az S&P index teljesítményét, így a befektetők többnyire jobban járnak, ha a jóval kisebb költséggel működő indexalapokba fektetnek.

A módszer egyik látványos empirikus tesztje a legtekintélyesebb gazdasági amerikai napilap, a Wall Street Journal nevéhez fűződik, amelynek árfolyamoldaláról egy bekötött szemű majom (akit általában a szerkesztőség helyettesít) dartokat dobálva sokszor jobb eredménnyel választott portfóliót, mint a hivatásos szakemberek.


HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 24. csütörtök
Iván
25. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. június 23. 20:43