Draskovics: hosszú távon hatósági ár a gyógyszereken (törvényjavaslat) - nem lesz elég a 15% árcsökkentés!!!
Néhány nappal ezelőtt még nyitott kérdés volt, hogy mi következhet a 180 napos hatósági árbefagyasztást követően a gyógyszerpiacon. A jelenlegi szabályozási környezetben is többen a jogszerűség határait súrolónak tartják az árak befagyasztását, azonban azzal közel minden szakértő egyetértett, hogy a 180 nap letelte után az árbefagyasztás nem tartható fent. És most jön a meglepetés: Draskovics Tibor pénzügyminiszter törvényjavaslata szerint az ártörvény oly módon változna meg, hogy a költségvetés által támogatott gyógyszerek hatósági áras termékekké válnának kiskereskedelmi szinten. Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is. A törvénymódosítási javaslat elfogadása esetén a gyógyszerkassza finanszírozása megoldódott, vagy csak megoldottnak látszik??? Számításaink szerint minimum 18 mrd Ft-os "lyuk" marad a gyógyszerkasszában az áprilisi csökkentés után is... és közeledünk a 2004 előtti gázár megállapítás problémáihoz.
Pénzügyminiszteri javaslat az Ártörvény módosításához - szó szerinti idézet:
"24 § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban felszámítható legmagasabb ára megállapításának részletes szabályait, az eljáró hatóságot és az ár közzétételének módját rendeletben állapítsa meg."
Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is.
Felmerülő problémák a hatósági ár hosszú távú bevezetése kapcsán:
1., Az ármegállapítás módját a törvénymódosítás elfogadása után rendeleti úton határozhatja meg a kijelölt állami szerv. Szinte kizártnak tartjuk, hogy az ármegállapítás transzparens módon történhessen meg több ezer gyógyszer esetében.
2., Erősen kérdéses, hogy a jelenlegi törvényjavaslat teljes koalíciós támogatást kap.
3., Az árbefagyasztás hosszú távú törvényi feltételeinek biztosítására való törekvés mindazonáltal nem kedvező előjel a gyártókkal közeljövőben megkezdendő tárgyalások előtt, mely elvileg kiszámítható gazdálkodási környezetet szolgáló ár- és támogatási rendszer alapjait fektetné le.
4., Talán még többen emlékeznek, hogy az Orbán-kormány sikertelenül próbálta meg "a lakosság terheinek csökkentésére" és az "infláció leszorítására" való hivatkozással összezsugorítani az áramszolgáltató cégek árrését. Miért? A multinacionális cégek tulajdonában álló hazai áramszolgáltatók a MOL-nál jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek. A hazai gyógyszerforgalom több mint 80%-át olyan vállalatok adják, melyeket külföldi gyógyszergyárak kontrollálnak tulajdonosi szinten. Az áramszolgáltatók esetében fél évre sikerült az árrések lefaragása. A fél év most kísértetiesen visszatér.
5., Ha nem kerül drasztikus átalakításra a támogatási rendszer (erről a nyilvános vitában egy szó sem esik sem kormányzati, sem ellenzéki részről), akkor a 15%-os árcsökkentés csak borogatás az intenzív osztályon...
6., Számításaink szerint a 15%-os árcsökkentés önmagában nem lenne elegendő a gyógyszerkassza kiadásának tervezett szinten tartásához. Különösen igaz ez akkor, ha - egyelőre nem ismert mértékben - az árcsökkentés egy részét a fogyasztóknak átadja az állam.
Meglehetősen barátságtalan légkörben kezdődhet meg a tárgyalás az ár- és támogatási rendszer hosszú távon kiszámítható környezetet jelentő átalakításáról. A pénzügyminiszter törvényjavaslatából ugyanis az olvasható ki, hogy az állam fent kívánja tartani magának a jogot a hosszú távú ármeghatározásra, azaz a 180 napos átmeneti állapot után is az Egészségügyi Minisztériumban folyna az árkalkuláció.

Leesik az állad: ennyi havi fizetést kap Hernádi Zsolt, Világi Oszkár és a többi nagyvállalati főnök
A tőzsde prémium kategóriájába tartozó vállalatok vezetői közül Molnár József, a Mol vezérigazgatója keres a legtöbbet.
Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.
Az egyre népszerűbb finanszírozási forma itthon is gyorsan terjed, egyre többen ismerik és használják.
Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.
A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most Balogh Petya cége is beszállt a Brancs közösségi finanszírozási platformba.
-
Videó: Budapesten rendezték a klímaszerelők világbajnokságát
Elméleti teszt, hibaelhárítási és forrasztási feladat várta a szerviztechnikusokat.
-
A férfiak jobban állnak anyagilag és határozottabbak is a pénzügyekben
A nők nagyobb eséllyel élték fel megtakarításaikat az elmúlt években.
-
Így lesz klímaberendezés a kerti kútból – startupokat díjazott az MVM
A hetedik alkalommal megrendezett MVM Edison startup versenyen az egyediség és a nemzetközi ambíciók is számítottak.
Sustainable World 2023
Portfolio Balaton Business Forum 2023
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!


