Draskovics: hosszú távon hatósági ár a gyógyszereken (törvényjavaslat) - nem lesz elég a 15% árcsökkentés!!!

Pénzcentrum

2004. március 24. 07:31

Néhány nappal ezelőtt még nyitott kérdés volt, hogy mi következhet a 180 napos hatósági árbefagyasztást követően a gyógyszerpiacon. A jelenlegi szabályozási környezetben is többen a jogszerűség határait súrolónak tartják az árak befagyasztását, azonban azzal közel minden szakértő egyetértett, hogy a 180 nap letelte után az árbefagyasztás nem tartható fent. És most jön a meglepetés: Draskovics Tibor pénzügyminiszter törvényjavaslata szerint az ártörvény oly módon változna meg, hogy a költségvetés által támogatott gyógyszerek hatósági áras termékekké válnának kiskereskedelmi szinten. Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is. A törvénymódosítási javaslat elfogadása esetén a gyógyszerkassza finanszírozása megoldódott, vagy csak megoldottnak látszik??? Számításaink szerint minimum 18 mrd Ft-os "lyuk" marad a gyógyszerkasszában az áprilisi csökkentés után is... és közeledünk a 2004 előtti gázár megállapítás problémáihoz.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Pénzügyminiszteri javaslat az Ártörvény módosításához - szó szerinti idézet:

"24 § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban felszámítható legmagasabb ára megállapításának részletes szabályait, az eljáró hatóságot és az ár közzétételének módját rendeletben állapítsa meg."
Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is.

Felmerülő problémák a hatósági ár hosszú távú bevezetése kapcsán:

1., Az ármegállapítás módját a törvénymódosítás elfogadása után rendeleti úton határozhatja meg a kijelölt állami szerv. Szinte kizártnak tartjuk, hogy az ármegállapítás transzparens módon történhessen meg több ezer gyógyszer esetében.

2., Erősen kérdéses, hogy a jelenlegi törvényjavaslat teljes koalíciós támogatást kap.

3., Az árbefagyasztás hosszú távú törvényi feltételeinek biztosítására való törekvés mindazonáltal nem kedvező előjel a gyártókkal közeljövőben megkezdendő tárgyalások előtt, mely elvileg kiszámítható gazdálkodási környezetet szolgáló ár- és támogatási rendszer alapjait fektetné le.

4., Talán még többen emlékeznek, hogy az Orbán-kormány sikertelenül próbálta meg "a lakosság terheinek csökkentésére" és az "infláció leszorítására" való hivatkozással összezsugorítani az áramszolgáltató cégek árrését. Miért? A multinacionális cégek tulajdonában álló hazai áramszolgáltatók a MOL-nál jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek. A hazai gyógyszerforgalom több mint 80%-át olyan vállalatok adják, melyeket külföldi gyógyszergyárak kontrollálnak tulajdonosi szinten. Az áramszolgáltatók esetében fél évre sikerült az árrések lefaragása. A fél év most kísértetiesen visszatér.

5., Ha nem kerül drasztikus átalakításra a támogatási rendszer (erről a nyilvános vitában egy szó sem esik sem kormányzati, sem ellenzéki részről), akkor a 15%-os árcsökkentés csak borogatás az intenzív osztályon...

6., Számításaink szerint a 15%-os árcsökkentés önmagában nem lenne elegendő a gyógyszerkassza kiadásának tervezett szinten tartásához. Különösen igaz ez akkor, ha - egyelőre nem ismert mértékben - az árcsökkentés egy részét a fogyasztóknak átadja az állam.

Meglehetősen barátságtalan légkörben kezdődhet meg a tárgyalás az ár- és támogatási rendszer hosszú távon kiszámítható környezetet jelentő átalakításáról. A pénzügyminiszter törvényjavaslatából ugyanis az olvasható ki, hogy az állam fent kívánja tartani magának a jogot a hosszú távú ármeghatározásra, azaz a 180 napos átmeneti állapot után is az Egészségügyi Minisztériumban folyna az árkalkuláció.

Óriási bajban vannak a balatoni vendéglátósok, büfések: egyszerűen nem találnak embert

A régi alkalmazottak már rég elhelyezkedtek, nem tudják, mit hozhat még a fertőzésveszély ősszel, jövőre.

Ezek a robotok biztosan nem veszik el a munkádat: így sincs senki, aki ellátná ezeket a feladatokat

A világjárvány tavaly év eleji kirobbanása óta rengetegen képezték át magukat, ami miatt bizonyos, most újrainduló szegmensekben űr keletkezett.

Rengeteg diák ütheti meg a bokáját a nyáron az ilyen munkákkal: ezeket a cégeket kerüld

Amiről sokan megfeledkeznek, hogy a nyári munkát vállaló diákok ugyanúgy adóznak, mint a felnőttek.

3+1 kérdés, ami minden állásinterjún előjön idén: ha így válaszolsz, szinte tuti, hogy felvesznek

Nagyon megváltozott a világ: érdemes felkészülni az állásinterjúk újfajta kérdéseire is.

Ennyit kereshet egy diák 2021 nyarán: nem a turizmus-vendéglátás az egyetlen opció

A diák munkavállalóknak kínált átlagos bruttó órabérek a fizikai és a hagyományos irodai munkakörökben, valamint a vendéglátás területén is 1200 és 1300 forint között mozognak.

Kiderült, ekkora fizetésért jönnének haza a londoni magyarok

A családi, baráti kötelékek és az itthon is elérhető „nyugati” életszínvonal jelenti a hazatérés kulcsát?

Most már nem halogathatják a munkaadók az emelést: 45 ezerrel nőhetnek a legkisebb bérek

Több millió magyar állampolgár jövedelme emelkedne, ha a minimálbér összege egy vagy két lépcsőben kétszázezer forintra nőne.

Diákmunkásokat figyelmeztet a NAV: van egy szabály, amit nekik is kötelező betartani

A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak, bejelentésükre, adózásukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra.

Indul az állami diákmunka-program: már lehet jelentkezni az állásokra

A július elejétől augusztus végéig tartó nyári diákmunka programra már lehet jelentkezni a munka.hu honlapon.

Új világ kezdődik a vidéki munkahelyeken: mi lesz a kényelmes home office sorsa?

Most, hogy végre sikeresen leküzdöttük a 3. hullámot, a HelloVidék kiváncsi volt arra, hogy a vidéki munkáltatók milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az elmúlt közel másfél év...

Minden állásinterjún előjön egy keresztkérdés: ha így felelsz, szinte biztos tied a munka

De vajon erre kötelező válaszolni? A szakértők szerint nem egyszerű a képlet: szituációtól függ, mit kell felelni.

Kitört a bérháború: ennyit fizet dolgozóinak az IKEA, a JYSK, és az XXXLutz

A bérverseny mellett fontos az is, milyen előrelépési lehetőségeket, munkahelyi légkört, rugalmasságot kínálnak a cégek leendő dolgozóik számára.

Itt a pontos lista: nekik jár a 10 nap fizetett extra szabadság

A kormány így fejezi ki háláját mindazoknak, akik aktívan részt vettek a járvány elleni védekezésben.

Nagy kihívás előtt az állást váltó magyarok: soha nem volt még ilyen nehéz dolguk

tavalyi év egyik legdrámaibb változása az otthoni munkavégzés általánossá válása volt, a toborzás és kiválasztás is az online térbe vonult.

Súlyos látlelet a magyar munkavállalókról: a legtöbbjük fáradt, alvászavaros, kilátástalan

Az egyre aktuálisabbá váló kiégés kérdéskörét járta körül a Portfolio HR Revolution 2021 konferenciájának IV. szekciója.

Az eddiginél is fontosabb szerep hárul a diákmunkásokra: rajtuk áll vagy bukik a kilábalás?

A járvány visszaszorítása nyomán újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni.

Érik az új munkahelyi világrend: sorra zárnak be az irodák Magyarországon

Nagyjából 10 évet ugrottunk előre az időben ami a szervezeteket illeti.

Hivatalos: ekkor lesz szünet az iskolákban a következő tanévben

Kihirdették a következő tanév rendjét. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletből kiderült, hogy a suli szokás szerint szeptember elsején kezdődik majd, és június 15-ig tart a...

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír