Draskovics: hosszú távon hatósági ár a gyógyszereken (törvényjavaslat) - nem lesz elég a 15% árcsökkentés!!!

Pénzcentrum

2004. március 24. 07:31

Néhány nappal ezelőtt még nyitott kérdés volt, hogy mi következhet a 180 napos hatósági árbefagyasztást követően a gyógyszerpiacon. A jelenlegi szabályozási környezetben is többen a jogszerűség határait súrolónak tartják az árak befagyasztását, azonban azzal közel minden szakértő egyetértett, hogy a 180 nap letelte után az árbefagyasztás nem tartható fent. És most jön a meglepetés: Draskovics Tibor pénzügyminiszter törvényjavaslata szerint az ártörvény oly módon változna meg, hogy a költségvetés által támogatott gyógyszerek hatósági áras termékekké válnának kiskereskedelmi szinten. Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is. A törvénymódosítási javaslat elfogadása esetén a gyógyszerkassza finanszírozása megoldódott, vagy csak megoldottnak látszik??? Számításaink szerint minimum 18 mrd Ft-os "lyuk" marad a gyógyszerkasszában az áprilisi csökkentés után is... és közeledünk a 2004 előtti gázár megállapítás problémáihoz.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Pénzügyminiszteri javaslat az Ártörvény módosításához - szó szerinti idézet:

"24 § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban felszámítható legmagasabb ára megállapításának részletes szabályait, az eljáró hatóságot és az ár közzétételének módját rendeletben állapítsa meg."
Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is.

Felmerülő problémák a hatósági ár hosszú távú bevezetése kapcsán:

1., Az ármegállapítás módját a törvénymódosítás elfogadása után rendeleti úton határozhatja meg a kijelölt állami szerv. Szinte kizártnak tartjuk, hogy az ármegállapítás transzparens módon történhessen meg több ezer gyógyszer esetében.

2., Erősen kérdéses, hogy a jelenlegi törvényjavaslat teljes koalíciós támogatást kap.

3., Az árbefagyasztás hosszú távú törvényi feltételeinek biztosítására való törekvés mindazonáltal nem kedvező előjel a gyártókkal közeljövőben megkezdendő tárgyalások előtt, mely elvileg kiszámítható gazdálkodási környezetet szolgáló ár- és támogatási rendszer alapjait fektetné le.

4., Talán még többen emlékeznek, hogy az Orbán-kormány sikertelenül próbálta meg "a lakosság terheinek csökkentésére" és az "infláció leszorítására" való hivatkozással összezsugorítani az áramszolgáltató cégek árrését. Miért? A multinacionális cégek tulajdonában álló hazai áramszolgáltatók a MOL-nál jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek. A hazai gyógyszerforgalom több mint 80%-át olyan vállalatok adják, melyeket külföldi gyógyszergyárak kontrollálnak tulajdonosi szinten. Az áramszolgáltatók esetében fél évre sikerült az árrések lefaragása. A fél év most kísértetiesen visszatér.

5., Ha nem kerül drasztikus átalakításra a támogatási rendszer (erről a nyilvános vitában egy szó sem esik sem kormányzati, sem ellenzéki részről), akkor a 15%-os árcsökkentés csak borogatás az intenzív osztályon...

6., Számításaink szerint a 15%-os árcsökkentés önmagában nem lenne elegendő a gyógyszerkassza kiadásának tervezett szinten tartásához. Különösen igaz ez akkor, ha - egyelőre nem ismert mértékben - az árcsökkentés egy részét a fogyasztóknak átadja az állam.

Meglehetősen barátságtalan légkörben kezdődhet meg a tárgyalás az ár- és támogatási rendszer hosszú távon kiszámítható környezetet jelentő átalakításáról. A pénzügyminiszter törvényjavaslatából ugyanis az olvasható ki, hogy az állam fent kívánja tartani magának a jogot a hosszú távú ármeghatározásra, azaz a 180 napos átmeneti állapot után is az Egészségügyi Minisztériumban folyna az árkalkuláció.

Ilyen béremelésre számítanak a magyar fiatalok: csúnyán elszámolták magukat?

A 19-29 évesek 19 százaléka az inflációt meghaladó, 56 százalékuk pedig attól elmaradó béremelkedésre számít.

Ausztriában lett hajléktalan az RTL korábbi sztárja: most kitálalt a gondjairól

Két szék közül a pad alá esett Lőrincz Erik, akinek haza kellett költöznie Ausztriából. A több RTL-es produkcióban is feltűnő Lőrincz most édesanyjával él.

Ezek a munkavállalók vannak most nyeregben: annyi pénzt kérhetnek, amit nem szégyellnek

A koronavírus járvány alapjaiban változtatta meg a HR-piacot, a hatásait pedig hosszú távon is érezni fogják a cégek.

Súlyos hiba szedi áldozatait a magyar munkahelyeken: jól vigyázz, pokol lehet az életed

Sokaknak kellemetlen, ha nemet kell mondaniuk a munkahelyen, mégis fontos jól kezelni az ilyen helyzeteket.

Kiderült: ennyit keres egy vízimentő 2022 nyarán a Balatonnál és vidéken

Hatalmasat mennek a nyári szezonmunkák, a Pénzcentrum most egy olyan álláshirdetést szúrt ki, amelyben havi nettó 350.000 ezret ígérnek a leendő munkatársaknak.

A postás, a rendőr, a villanyszerelő: ennyit keresnek ma Deák Bill legendás dalának szereplői

Egy Fradi győzelem és öt konyak után megnéztük, hogy manapság mennyit lehet keresni a legendás slágerben emlegetett szakmákban!

Saját munkahelyükön betegedhetnek meg a magyar dolgozók: erről jobb, ha mindenki tud

Munkahelyi komfortérzetünk csökkenése akár pszichológiai tüneteket is okozhat – frusztrálttá és elégedetlenné válhatunk.

Elképesztően zsúfoltak a magyar börtönök: egyre több bűnöző kap életfogytiglant

A legfrissebb adatok alapján Oroszországban és Törökországban a legmagasabb a bebörtönzöttek aránya, de Skóciában, Angliában és Walesben is sokan ülnek börtönben.

Topéttermébe keres mosogatót Rácz Jenő: a bérrel sem fukarkodna a sztárséf

Mosogatót keres éttermébe Rácz Jenő, kiemelt fizetést ígér a bátor jelentkezőknek.

Csoportos létszámleépítés jön ebben a magyar üzemben: a dolgozók 80%-át érinti

Az Unilever megszünteti a gyártást röszkei üzemében, a dolgozók 80 százalékát érinti a csoportos létszámleépítés.

Lehangoló adatok láttak napvilágot: ennyi anyát foglalkoztatnak valójában Magyarországon

A szülők világnapja lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk a gyermeket vállaló és a gyermektelen háztartásokra vonatkozó adatokat.

Te kapsz legalább ennyit? 507 500 forint az átlagkereset Magyarországon

2022 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 507 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 349 700 forint volt.

Ijesztő a magyar dolgozók munkamorálja: ilyen feltételek mellett jöhet, a négynapos munkahét

A magyar munkavállalók 79 százaléka nem elkötelezett munkahelye iránt, 58 százaléka pedig nem élvezi a munkával töltött időt.

Ők lehetnek most a munkaerőhiány nagy nyertesei: a cégek szabályosan kapkodnak utánuk

A diplomástól a betanított munkásig szinte minden rétegből kerültek emberek olyan csapdahelyzetbe, amelyből már önerejükből nem tudtak kilépni.

Itt a megoldás az égető hazai munkaerőhiányra: erre eddig még tényleg senki sem gondolt?

A külföldön tanuló magyar fiatalok lehetnek a megoldás az egyre növekvő szakértői munkaerőhiányra Magyarországon

Rengeteg magyar cég szenved a munkaerőhiánytól: ez lehet a végső megoldás?

A jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben felértékelődik a HR-szakemberek szerepe, és nem feltétlenül csak a toborzásban.

Indul a nyári razzia: erre utaznak a hatóságok, jöhetnek a bírságok

A munkaügyi hatóság idén is ellenőrzi a munkaadókat, hogy jogszerűen foglalkoztatják-e az alkalmazottaikat.

Csúnyán lehagytak minket a románok: két és félszer gyorsabban nőttek a keresetek, mint nálunk

Hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket a cégek hazánkban és a kelet-európai “kistigris” Romániában?

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír