Draskovics: hosszú távon hatósági ár a gyógyszereken (törvényjavaslat) - nem lesz elég a 15% árcsökkentés!!!

Pénzcentrum

2004. március 24. 07:31

Néhány nappal ezelőtt még nyitott kérdés volt, hogy mi következhet a 180 napos hatósági árbefagyasztást követően a gyógyszerpiacon. A jelenlegi szabályozási környezetben is többen a jogszerűség határait súrolónak tartják az árak befagyasztását, azonban azzal közel minden szakértő egyetértett, hogy a 180 nap letelte után az árbefagyasztás nem tartható fent. És most jön a meglepetés: Draskovics Tibor pénzügyminiszter törvényjavaslata szerint az ártörvény oly módon változna meg, hogy a költségvetés által támogatott gyógyszerek hatósági áras termékekké válnának kiskereskedelmi szinten. Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is. A törvénymódosítási javaslat elfogadása esetén a gyógyszerkassza finanszírozása megoldódott, vagy csak megoldottnak látszik??? Számításaink szerint minimum 18 mrd Ft-os "lyuk" marad a gyógyszerkasszában az áprilisi csökkentés után is... és közeledünk a 2004 előtti gázár megállapítás problémáihoz.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Pénzügyminiszteri javaslat az Ártörvény módosításához - szó szerinti idézet:

"24 § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban felszámítható legmagasabb ára megállapításának részletes szabályait, az eljáró hatóságot és az ár közzétételének módját rendeletben állapítsa meg."
Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is.

Felmerülő problémák a hatósági ár hosszú távú bevezetése kapcsán:

1., Az ármegállapítás módját a törvénymódosítás elfogadása után rendeleti úton határozhatja meg a kijelölt állami szerv. Szinte kizártnak tartjuk, hogy az ármegállapítás transzparens módon történhessen meg több ezer gyógyszer esetében.

2., Erősen kérdéses, hogy a jelenlegi törvényjavaslat teljes koalíciós támogatást kap.

3., Az árbefagyasztás hosszú távú törvényi feltételeinek biztosítására való törekvés mindazonáltal nem kedvező előjel a gyártókkal közeljövőben megkezdendő tárgyalások előtt, mely elvileg kiszámítható gazdálkodási környezetet szolgáló ár- és támogatási rendszer alapjait fektetné le.

4., Talán még többen emlékeznek, hogy az Orbán-kormány sikertelenül próbálta meg "a lakosság terheinek csökkentésére" és az "infláció leszorítására" való hivatkozással összezsugorítani az áramszolgáltató cégek árrését. Miért? A multinacionális cégek tulajdonában álló hazai áramszolgáltatók a MOL-nál jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek. A hazai gyógyszerforgalom több mint 80%-át olyan vállalatok adják, melyeket külföldi gyógyszergyárak kontrollálnak tulajdonosi szinten. Az áramszolgáltatók esetében fél évre sikerült az árrések lefaragása. A fél év most kísértetiesen visszatér.

5., Ha nem kerül drasztikus átalakításra a támogatási rendszer (erről a nyilvános vitában egy szó sem esik sem kormányzati, sem ellenzéki részről), akkor a 15%-os árcsökkentés csak borogatás az intenzív osztályon...

6., Számításaink szerint a 15%-os árcsökkentés önmagában nem lenne elegendő a gyógyszerkassza kiadásának tervezett szinten tartásához. Különösen igaz ez akkor, ha - egyelőre nem ismert mértékben - az árcsökkentés egy részét a fogyasztóknak átadja az állam.

Meglehetősen barátságtalan légkörben kezdődhet meg a tárgyalás az ár- és támogatási rendszer hosszú távon kiszámítható környezetet jelentő átalakításáról. A pénzügyminiszter törvényjavaslatából ugyanis az olvasható ki, hogy az állam fent kívánja tartani magának a jogot a hosszú távú ármeghatározásra, azaz a 180 napos átmeneti állapot után is az Egészségügyi Minisztériumban folyna az árkalkuláció.

Ezekben a szakmákban kezdőként is 800 ezres fizetés vár: rengetegen tettek jó lóra, tömegeket keresnek

Ezen a héten szerdán kerültek kihirdetésre a felsőoktatási felvételi pontok, ahogy azt a Pénzcentrum is még aznap este nyomon követte.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír