Elemi számtani hiányosságok - amikor visszafelé sül el a fegyver (Gyógyszervita)

Pénzcentrum
2004. március 17. 11:13

Ha azt írjuk káosz, akkor nem sikerült pontosan jellemezni a kialakult helyzetet a gyógyszerár és támogatási fronton. Jelen írásunkban megpróbáljuk körbejárni a téma több fontos kérdéskörét is. A nyilvánosság előtt nem transzparensen jelennek meg az átlagos áremelkedés (15%/19%) tényezői. Politikai szinten erőteljesen keveredik a lakosság terheinek csökkentésére vonatkozó törekvés és az

Ha azt írjuk káosz, akkor nem sikerült pontosan jellemezni a kialakult helyzetet a gyógyszerár és támogatási fronton. Jelen írásunkban megpróbáljuk körbejárni a téma több fontos kérdéskörét is.
A nyilvánosság előtt nem transzparensen jelennek meg az átlagos áremelkedés (15%/19%) tényezői. Politikai szinten erőteljesen keveredik a lakosság terheinek csökkentésére vonatkozó törekvés és az állami gyógyszertámogatási kiadások megfékezésére irányuló szándék. Kitérünk a kormány által szorgalmazott megoldás ellentmondásaira.
És természetesen azt sem titkoljuk el, hogy mitől sül el visszafelé a puska...




A gyógyszerárak emelkedése kétségkívül az ellenzék és kormány közötti vita középpontjába került február-márciusban. A hazai gyógyszerforgalom éves szinten 400 mrd Ft feletti összeget érhet el, így a politikai töltetre igen könnyen rá lehet játszani (sajnos). Az ellenzék és a kormány közötti vitában azonban egyetlen közgazdasági vagy egészségügyi érv sem hangzott el a számokkal való dobálózáson túlmenően.

Ami tény: tavaly decemberhez képest a KSH adatai szerint februárra 15%-kal nőttek a gyógyszerárak. Az év/év összehasonlítás 19.3%-os növekedést mutat. A gyógyszerek súlya a KSH inflációt mérő kosarában 2.22%, így a februárban kimutatott 7.1%-os inflációból a gyógyszerek áremelkedése 0.43%pontot magyaráz (a kosár 200 terméket és szolgáltatást tartalmaz).

Hogyan alakult ki ezen 15%-os decemberhez viszonyított árnövekedés, mikor a gyártók nem emelték a termelői árakat januárban?

1., Az 5%-os ÁFA bevezetése mindenki számára ismert. A kérdés azonban a fennmaradó 10%.

2., Egyes gyógyszerek támogatási összegét csökkentette az OEP. Ezen tényező lényegesen kevésbé ismert. A KSH a gyógyszerek árváltozását volumennel súlyozottan számolja, azaz az átlagos árváltozásnál a magyar piacra bevezetett több ezer termék forgalmával súlyozva számolja ki az értéket. A támogatási szint csökkentése az egyes termékek árát értelemszerűen emelte, ugyanakkor a fogyasztók nem álltak át olcsóbb helyettesítő termékekre, így a következhetett be az áremelés nélküli - ÁFA bevezetést meghaladó - áremelkedés.

Példa: a támogatási szint csökkentése és a fogyasztói ár emelkedése


Mint a fenti példa is mutatja, 110%-os fogyasztói árnövekedés következett be azon gyógyszer esetében, melynek támogatási szintje 90%-ról 80%-ra csökkent.

Január 1-től a támogatási rendszerben bekövetkezett változások:
  • a korábban 100%-os támogatással forgalmazott 604 készítményből 81 átsorolásra került a 90%-os támogatottságú kategóriába

  • a 90%-ban támogatott 910 gyógyszerből 326 készítmény térítési díja a támogatási összeg maximálása miatt csökkent (az egészségügyileg ekvivalens szerek esetében a legolcsóbb készítmény 90%-ával megegyező támogatási összeget kapja az adott csoport többi terméke is)

  • a szív és érrendszeri betegségek 173 készítményéből 91 támogatása csökkent 13-é nőtt


Fentiek egyenes következménye lett a gyógyszerek 15%/19%-os áremelkedése.



Az OEP számos készítmény támogatásának csökkentésével már a gyógyszerkassza deficitjének mérséklését kívánta megcélozni, ugyanakkor a betegek rugalmatlannak tűnnek az árváltozásokra (ennek okairól később). Ezen cél nem teljesült 2004 januárjában a gyógyszerkassza kiadásai 29%-kal voltak magasabbak a támogatási tételek esetenkénti csökkentése ellenére is. Ennek oka kettős: (1) a gyógyszerpromóciós tevékenység a gyártók részéről változatlanul igen hatékony, (2) a fogyasztás szerkezetét nem sikerült befolyásolni.

A januári 22.7 mrd Ft-os gyógyszertámogatási kiadás évesítésével 272 mrd Ft éves kiadást kapunk a 239 mrd Ft tervvel szemben (igaz nem vettük figyelembe a szezonális eltéréseket éven belül), mely önmagában 33 mrd Ft többlet. Ennek tükrében érthető, hogy az OEP, az Egészségügyi Minisztérium és Pénzügyminisztérium triója az azonnali intézkedések mezejére kívánt lépni.

A Draskovics-csomag 155 mrd Ft megtakarítás irányoz elő, melynek tükrében egy 33 mrd Ft-os, szakmai becslések szerint 40-60 mrd Ft-os gyógyszerkassza túllépés több mint elfogadhatatlan a kormányzat részéről.
A kritikus vonatkozás nyilvánvalóan a "hogyan"-ban keresendő? A válasz során megítélésünk szerint érdemes szétválasztani két, a nyilvánosság előtt erősen keveredő tényezőt:
1., a lakosság terheinek csökkentése - politikai tényező
2., a gyógyszerkassza kiadásai

1., A lakosság terhei elsősorban annak köszönhetően emelkedtek, hogy a fogyasztók nem reagáltak a támogatási kulcsok változásából adódó áremelkedésre. Természetesen a gyógyszerek esetében nem normál fogyasztási cikkről van szó, így nem is várható, hogy a betegek önmagukban döntsenek korábbi gyógyszerük felcseréléséről. Megítélésünk szerint az OEP-nek alapvető érdeke lenne a lakosság felé kommunikációs fronton nyitnia, s közölni, hogy igazán gyanús lehetne a beteg számára, ha egyik napról a másikra 50-100%-kal megemelkedik az általa használt gyógyszer ára. Ez ugyanis csak abban az esetben következhet be, ha létezik egy ekvivalens (egyenértékű), de olcsóbb gyógyszer az adott betegség kezelésére, s az OEP nem kívánja feleslegesen támogatni a magasabb árú készítményeket. Egy milliárd forintos ráfordítással - társadalmi célú reklám formájában - elég komoly hatékonysággal tudatosítható lenne a lakosságban a gyógyszer helyettesíthetőség, melynek a mai napon hazánkban minimális kultúrája van. (Ezzel szemben az USA-ban akár egy hónap alatt a betegek 50%-a átáll az olcsóbb készítményre annak megjelenését követően.)

2., a gyógyszerkassza kiadásainak csökkentése
Tény és való, hogy a gyógyszertámogatásra fordított összegek 66%-kal, 100 mrd Ft-tal emelkedtek 2000 és 2003 között. Hihetetlen összeg, mely jól mutatja, hogy átfogó reformra van szükség a támogatási rendszerben.


A reform azonban nem szorítkozhat a gyógyszergyárak "profit éhségének" visszaszorítására, hangzatos szólamok mellett rossz megoldásokra. Nem homogén egésszel állunk ugyanis szemben. A gyógyszerkasszán belül megvizsgálandó, hogy a növekedés mely terápiás csoportokon belül a legintenzívebb, s itt mely termékekhez köthető. Vizsgálandó, hogy létezik-e gyógyszerszakmai szempontból ekvivalens, de olcsóbb készítmény a betegség gyógyítására. Mind a mai napig előfordul, hogy hazánkban sikeresen támadják meg egyes gyártók az előzőekben leírt törekvéseket arra hivatkozva, hogy az ekvivalencia nem valós, holott fejlett nyugati gyógyszerpiacokon ugyanezen szempontot nem kérdőjelezik meg.

Megítélésünk szerint az egyetlen hatékony és hosszú távon is eredményre vezető védekezés a gyógyszerkassza kiadásainak irracionális növekedésével szemben az év elején ízelítőként bemutatott átalakítások radikálisabb folytatása a támogatási rendszerben egy hatékony lakossági kommunikációval kiegészítve. S nem utolsó sorban az orvosok recept felírási gyakorlatának ellenőrzése. Egyes EU tagállamokban a körzeti orvos annak tudatában dolgozik, hogy akár egyetlen egy indokolatlanul felírt gyógyszert követően központi ellenőrzést kaphat... Természetesen ehhez informatikai háttér is kell.



Miért alkalmatlan a kormányzat által jelenleg szorgalmazott rendszer? (15%-os visszafizetés az OEP-nek a termelői árból.)

1., egységesen sújt minden szereplőt
Elvitathatatlan tény, hogy a gyógyszerkassza túlköltésében meghatározó szerepet játszik az indokolhatatlan promóciós tevékenység. Mindazonáltal, ha forgalomarányosan egységesen sújt a 15%-os visszafizetési kötelezettség mindenkit, akkor annak nem lesz promóció visszaszorító hatása, sőt az átlag feletti növekedési ütem fenntartásában változatlanul érdekeltek lesznek a vállalatok... Az adott termékek értékesítési volumenének függvényében meghatározott támogatási összeg nem egy frissen kipattant ötlet, a kérdése csupán az, hogy miért nem lehet a gyakorlatba átültetni?

2., különböző profit marginok
Egységesen 15% - mindazonáltal az egyes termékek és így az egyes vállalatok profit rátái eltérők. Nézzünk egy 90%-os mértékben támogatott originális készítményt. Az originális készítmények átlagos árrése 80-95% között mozog. Ennek megfelelően, elvileg ha a fogyasztó által fizetendő 10%-ot saját maga a gyógyszergyár finanszírozza is a profit marge 70-85% marad. Mindeközben számos olcsóbb, régebb óta piacon lévő készítmény árrése 15% körül vagy az alatt mozoghat.

3., fogyasztást ösztönző
A kormányzat jelenleg politikai okokból - amennyiben sikeresen keresztül birkózza a 15%-os termelői árcsökkentést - a fogyasztók részére át kívánja adni a termelői árcsökkentés egy részét, s azt nem teljes egészében a támogatási kiadás csökkentésére fordítaná. Nonszensz, hiszen a fogyasztói ár csökkentése a fogyasztás növekedése irányában hathat. A volumen növekedése esetén pedig a gyógyszerkassza kiadásai egy átmeneti periódus után - legvalószínűbben - jövő év elején ismét túllépnék a kívánt szintet, s újra a termelői árcsökkentés eszközéhez kellene nyúlnia a kormányzatnak, immár csökkentett bázison. (itt sül el visszafelé a puska)

Nem szabadna keverednie a politikai népszerűséget növelő intézkedésnek a fiskális szempontokkal, különösen akkor nem, ha az
A., a probléma újbóli megjelenését válthatja ki és
B., az egész kezelhető lenne kommunikációs oldalról (hiszen mint fentebb írtuk a gyógyszerár emelkedés a változatlan fogyasztási szerkezetnek, az információ hiányból adódó kereslet rugalmatlanságnak és az orvosok receptírási szokásainak köszönhető).

4., kiskereskedelmi szinten kompenzálni kell
A tervezett intézkedések eredményeként patikai szinten az Egészségügyi Minisztérium a megjelenő veszteségek kompenzációjára készül. Ezen kompenzáció költségei csak akkor becsülhetők pontosan, ha a fogyasztás szerkezetét jól tudja becsülni az OEP. Márpedig ez a korábbiakban ismertetettek tükrében nem állja meg a helyét.

5., egyebek (itt még számtalan jogi, árazási és egyéb érvet lehetne felsorolni)

A megoldás fájdalmai

A gyógyszergyárak különböző szövetségei megrendíthetetlen egységben támadták az egészségügyi kormányzatot múlt hét pénteken. Az érveik érthetők, s legtöbb esetben elfogadhatók.
Mindazonáltal a potenciális megoldást illetően az egységnek még a halvány jeleit sem találnánk meg. A támogatási rendszer korábban említett strukturális átalakítása ugyanis igen komoly érdekeket sértene az egyes piaci szereplőknél, míg mások profitálnának belőle. Ez természetszerűen nem is történhet másként, elvi szinten is kizárt - legalábbis jelenlegi ismereteink szerint - a minden gyártó számára egységesen kedvező megoldás. Ezen kis apróságnak nem kis szerepe lehetett abban, hogy a MAGYOSZ és az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetségének múlt heti tájékoztatóján nem hangzott el megoldási javaslat.



Az alábbiakban egy megtörtént esetet írunk le.

Egyik közeli ismerősöm rendszeres gyógyszerfogyasztásra kényszerül. Nevezzük őt G-nek. G egyik gyógyszerének ára 2003-ban 1,300 Ft/doboz volt, már ez sem egy csekély összeg. A termék 90%-os támogatást élvezett tavaly.
G az idei év elején ismét felkeresi a gyógyszertárat és a patikus 2,300 Ft-ot számláz ugyanazért a gyógyszerért. "Csekélyke" 77%-os árnövekedés, a termék beleesett azon körbe, melynek támogatása csökkent. G ugyan nem gyógyszerpiaci szakértő, nem ismeri a támogatási és árrendszert, mindazonáltal következő alkalommal az orvosánál rákérdez, hogy nem lehetne olcsóbb terméket találni? Az orvos szemrebbenés nélkül azt válaszolja, hogy "Önnek, kedves G. erre van szüksége, ezen hatást más gyógyszerrel nem érhetjük el."

A napnál világosabb, hogy az orvos félre vezette G-t, hiszen ha nem lenne az adott betegséget gyógyító egyenértékű készítmény, akkor a termék támogatása nem csökkent volna (s ezzel együtt a fogyasztói ár nem emelkedik 77%-kal).
Miért ragaszkodik az orvos az adott készítményhez?

A., szimpatikus a csomagolása
B., tényleg nem helyettesíthető
C., a gyártó anyagilag érdekeltté tette az orvost
D., a színe kedvező hatással van a beteg lelkivilágára

Ha valaki az "Ön is legyen milliomos játékban" nem a "C"-t jelöli meg, akkor Vágó István valószínűleg kirohan a studióból...

Végezetül; az objektivitás kedvéért megjegyezzük, hogy az OEP-en belül vannak törekvések arra vonatkozóan, hogy a gyógyszerfelírási gyakorlatot ellenőrizhetővé és számonkérhetővé tegyék. Még egy pozitív ösztönző rendszer kialakítása is megkezdődött. Kérdésünk csupán az, hogy közel háromnegyed évvel a munka megkezdése után (legalábbis ekkorra datálható az első nyilvános információ számunkra), egy hatalmas vita (2003 augusztus) lezárását követően, s egy még hatalmasabb közepén most miért nincs már kész ezen ellenőrzési rendszer???

Sándorfi Balázs
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 23. szerda
Zoltán
25. hét
Június 23.
Szentivánéj
Június 23.
Olimpiai világnap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?