Csapdákban vergődik a magyar gazdaság illetve gazdaságpolitika - állítja az ÉS hasábjain Dr. Békesi Lászó volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár. Békesi szerint a problémák egy része a gazdaság és a gazdaságpolitika immanens része, a másik csoportot a politika és a gazdaság közötti dilemmák alkotják. A politikusok a gazdasági voluntarizmusa tudatosan figyelmen kívül hagyja a közgazdaságtan alapvető törvényeit. Az elképzelt gazdaságpolitikai célok és a gazdaság teljesítőképessége nem áll egymással összhangban. A volt pénzügyminiszer élesen bírálja a monetáris politika elmúlt időszaki intézkedéseit.
Békesi öt csapdát azonosít, mely az ellentmondások lényegét tartalmazza, és javaslatot is közöl ezek feloldására. A csapdák mindegyike kapcsolatba hozható azzal a politikai és gazdasági voluntarizmussal, mely 2001-ben indult el, és 2003 végéig tartott. Gazdasági voluntarizmuson a volt pénzügyminiszter azt a gyakorlatot érti, ahol tudatosan figyelmen kívül hagyják a közgazdaságtan alapvető törvényeit .
A csapdák a következők:
1. A jóléti rendszerváltás, szociális fordulat programjának, valamint a magyar gazdaság teljesítményének ellentmondása
2. Az államháztartás konszolidálásának csapdája
3. A versenyképesség és az adópolitika ellentmondásai
4. A monetáris politika csapdái
5. Kommunikációs csapda
A jóléti fordulatot meghirdető gazdaságpolitika terhei egy erőforráshiánnyal és teljesítmény-lemaradással küzdő kicsi, nyitott gazdaságra hárultak, a globális világgazdasági verseny egyre növekvő hatékonysági követelményei közepette. A jóléti állam "koraszülött" modelljét a gazdaságpolitika a gazdaság teherbíró-képességét eliminálva kívánta megvalósítani. A centrumban az újraelosztás növekedése, nem pedig a hatékonyság és a versenyképesség növekedése állott, a sorrend megfordult.
Békesi szerint nem lehet egyszerre jóléti rendszerváltást és racionális gazdaságpolitikát folytatni. Ki kell szabadítani, és cselekvőképessé kell tenni a kormányt a jóléti rendszerváltás és hordalékának csapdából.
A jövedelemelvonás és az újraelosztás arányát csökkenteni kell. Ezeknek a rátáknak 40% alá kellene esniük. Az államnak vissza kell húzódni, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a vállalkozások illetve a beruházások bővülésére.
Az államháztartás hiányának csökkentését nem a bevételek növelésére, inkább a kiadások visszafogására kell építeni. A kiadáscsökkentések alapja azonban nem rövid távú - esetleg csak a kiadás elhalasztását jelentő - intézkedésekre kell alapozódni, hanem az állami szolgáltatások struktúráját felülvizsgáló, terjedelmét csökkentő változásokra van szükség. Ez elsősorban a nagy elosztórendszerek refomrját jelenti, mely komplex, hosszú folyamat. A magyar államháztartás nem bír el 800 ezer köztisztviselőt és közalkalmazottat. A létszámot a feladtok csökkentése mellett mérsékelni kell.
Az állam minél több feladatot vállal, az elvonás annál jelentősebb. A modern államok világszerte törekednek az adók és járulékok csökkentésére. A hatékonyságot és versenyképességi szempontokat előtérbe állítása az adók súlypontját a jövedelmekről és profitokról egyre inkább a fogyasztásra és végső felhasználásra helyezi át. Az uralkodó tendencia a lineáris adók elterjedése felé mutat. Ezzel párhuzamosan a kedvezmények csökkennek, az adóalap kitágul.
A magyar adórendszer alig követi ezeket a trendeket, nem felel meg a versenyképesség növelését szolgáló követelményeknek. Békesi szerint a kormány ott csökkentette az adókat ahol nem kellett volna (SZJA, TÁNYA), ott pedig maradtak a kulcsok, ahol vágni kellett volna (bérjárulékok, helyi iparűzési adó).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A volt pénzügyminiszter úgy véli, a tőkejövedelmek (árfolyamnyereség, osztalék, kamatok) harmonizált, egységes adóztatására van szükség. Az SZJA-t meg kell tisztítani a kedvezményektől, az adóalapot ki kell szélesíteni, 2005-től 2 kulcsos, 2007-től egy, lineáris 18-20% körüli adókulcs lenne ésszerű. A legsürgetőbb feladata bérjárulékok csökkentése. Az áfa normatív kulcsának 20 % körülire kellene mérséklődni, az iparűzési adót csökkenteni kell, az ingatlanadóztatást pedig egységesíteni.
Békesi erős kritikával illeti az elmúlt időszak monetáris politikáját, egyenesen a monetáris politika totális csődjéről beszél. Megítélése szerint ez döntő szerepet játszott a nemzetközi bizalom megrendülésében, a hitelesség elvesztésében. A jegybank irreális inflációs és árfolyamcélokat tűzött ki, mely a forint tartós és durva felértékeléséhez vezetett. A magas kamatszint spekulatív akciókat provokált ki., melyre az MNB pánikreakciókkal reagált.
Békesi nem tagadja, hogy a költségvetési politika is hibás a kialakult helyzetben, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az elhibázott fiskális és jövedelempolitika ellensúlyozására a monetáris eszközrendszer alkalmatlan.
A fenti ellentmondások egy olyan helyzethez vezettek, hogy a pénzpiaci egyensúly fenntartása magas kamatszintet, míg a gazdaság fejlődése kamatcsökkentést igényel. A megoldás Békesi szerint egy megfontolt kamatcsökkentés és erre irányuló egyértelmű jegybanki magatartás.
A másik monetáris csapda az elhamarkodott, előkészítés nélkül bejelentett 2008-es euró bevezetési céldátum, mely kényszerpályára tereli a magyar gazdaságot, erőltetett ütemű restrikcióba hajszolja. A korai ERM-II csatlakozás veszélyét a volt pénzügyminiszter abban látja, hogy hosszabb távra rögzül egy irreális, valószínűleg túlértékelt árfolyam, ami tartós hátrányt okoz a gazdaság szereplőinek. Az árfolyam meghatározásánál figyelembe kell venni az inflációs megfontolásokat is, de elsőbbséget kell adni a versenyképesség javításának.
A csapda a várakozások felkorbácsolása, illúziók keltése, a valóság elferdítése, az irreális ígéretek hangoztatása. A gazdaságpolitikai retorika a teljesítmények helyett a bérek és jövedelmek felzárkózatását ígérte illetve hangsúlyozta. Jellemző az állandó csodavárás.
Békesi szerint ebből a csapdából a legnehezebb kiszabadulni. A PR kormányzás ideje lejárt, vissza kell helyezni a józan ész a jogaiba. Reális veszély, hogy Magyarország tartósan lemarad a gyorsan fejlődő, felzárkózó régióban, a lemaradás az EU-hoz képest is konzerválódik, melynek eredménye a széles körű társadalmi csalódás. Kerüljük el! - szólít fel zárszóként Békesi László.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Karácsonyi bevásárlás: miért éri meg a Lidl mellett dönteni az ünnepek előtt?
Az ünnepi készülődés mindenkitől sok energiát és alapos tervezést igényel, ezért a Lidl célja, hogy az idei karácsonyi bevásárlást a vásárlók egyszerűen és egy helyen intézhessék.
-
Közeledik a síszezon, féláron is elérhető a Gránit Bank Platinum kártya: 50 milliós, síelésre is érvényes utasbiztosítás jár hozzá
Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban.
-
Ez a cég ott lát lehetőséget, ahonnan más menekül: bevásárolták magukat egy borsodi zsákfalu baromfifeldolgozójába
A Pi-Pi Kft. a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével korszerűsíti az üzemet.
-
Elektromos 4x4 városban, országúton, terepen: hol jön ki az előnye?
Mit is nyújt a négykerék-hajtás a mindennapokban az autósok számára?
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








